újabb események régebbi események további események
06:31
Black Ice új cikket töltött fel
03:20
Boschewd regisztrált a weboldalra
21:20
Új cikk került fel a weboldalra
10:43
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
05:56
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
05:51
wadbikaiy új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
21:32
Új cikk került fel a weboldalra
20:58
Black Ice új cikket töltött fel
14:19
Ilona új cikket töltött fel
04:30
MichaelNem regisztrált a weboldalra
04:30
KennethJek regisztrált a weboldalra
19:26
Virág új bejegyzést írt a naplójába
12:04
Rosariogeown regisztrált a weboldalra
13:29
BruceDop regisztrált a weboldalra
11:13
Virág módosította a naplóbejegyzését
11:12
Virág új bejegyzést írt a naplójába
23:48
emillio módosította a cikkét
23:47
emillio új cikket töltött fel
21:00
Black Ice módosította a cikkét
20:58
Black Ice új cikket töltött fel

Nő a volánnál 6. rész

2010. szeptember 14. - Látogatók száma: 70

Megbírságoltak – igazságtalanul. – Csendes őszeleji délután, Budapestről igyekeztünk hazafelé; kolléganőm ült mellettem az autóban.

Közvetlenül Érsekvadkert előtt jobbra, a dűlőútról nagy rakománnyal egy teherautó fordult elénk, még jó, hogy nem ütköztünk össze, olyan hirtelen pattant a 22-es útra.
Aztán csak ballag előttem amolyan 25 km-es „sebességgel”, komótosan, végig a falun, onnan kiérve is, hasonló tempóban. Eszébe se jutott jobbra húzódni, hogy elhaladhassak mellette. Hiába igyekeztem többször megelőzni, nem jártam sikerrel. Ráadásul rakományát az útra potyogtatta; takarmányrépák röpködtek elénk szerteszét… Nagy forgalomban hol szemben jött valami, hol egy kanyar, hiába próbálkoztam előzésemet jelezni, csak nem húzódott le.

Mögöttünk egy piros Lada haladt. Végre, egy kanyar után, amikor jól beláttam már a szemben levő sávot, irányt jelezve előzésbe kezdtem, és ahogy a Wartburgommal lehetett, igyekeztem megelőzni a lassú járművet. Mikor visszatértem a helyemre, a Lada is nekilódult, előbb a teherautót, aztán bennünket is megelőzött. Alig haladunk néhány kilométert, a lejtőn lassított a Lada, majd megállt, kiszállt belőle egy civil, és tárcsával jelezte, hogy álljak meg. Mit akarhat tőlem? – csodálkoztunk mindketten és leállítottam az autót. Bekopog, majd azzal örvendeztetett meg, hogy rendőr, mutogatta az igazolványát és kijelentette, hogy szabálytalanságot követtem el! Csodálkozva néztünk össze, nem értettük a helyzetet, mert bizony én semmiféle szabálytalanságot nem követtem el, s az utasom is határozottan ezt állította.

Közben döcögve megérkezett a teherautó is, amit végre meg tudtam előzni. Ellép tőlünk a rend őre, megállítja, a vezetőjéhez megy és kezdi győzködni. Kiszálltam a kocsiból, gondoltam, mit akarhat tőle, odamentem, és hallottam, azt hangoztatja, hogy a „fehér wartburgos nő” szabálytalanul előzött, és akadályozta a forgalmat! Nagyon zavart az állítása, ezért határozottan kijelentettem, az előzés igen is, szabályosan történt, mivel időben visszatértem a jobb sávba, hiszen még Önök is megelőzték! Tény, hogy előzési próbálkozásom többször sikertelen volt, mert az előttem haladó teherautó nem segített azzal, hogy lehúzódjon jobbra – ezért sokáig nem lehetett jól látni a szembe forgalmat – ráadásul az úttestre hulló takarmányrépák nagyon zavartak a haladásban. Tehát ha arról lenne szó, hogy valaki szabálytalankodott, inkább a teherjármű vezetője tette azzal, hogy az útra potyogtatta rakományát. Szegény sofőr nagyon megijedt, még sajnáltam is. Azt hihette, hogy őt akarja megbüntetni a rendőr. Mikor végre elindultam, megtárgyaltam az esetet kolléganőmmel, aki nálam jóval régebben, legalább 20 éve vezetett autót, azt állította, hogy szabályosan előztem, s ha nem így lenne, ő biztosan szóvá tette volna.

Érdeklődésemre megtudtam, hogy aki megállított, a rendőrség sofőrje, s ha kisembernek hatalmat adnak, akkor az általában szeretné fitogtatni a hatalmát! Holott nem én akadályoztam az előrejutását, szabályok szerint is nekem volt elsőbbségem a lassú járművet megelőzni! Nos, mégis följelentett, s szabálysértés címén beidéztek a rendőrségre. Írásos anyagában azt állította, hogy „a Wartburggal kilőtt a lassú jármű mögül, előzésével a szemben közlekedő tömött autóbusz utasait is veszélyeztette!”

Szegény öreg Warbicsek, hogy örülhetett ennek a dicséretnek! Hogy tudna ő amolyan sportosan kilőni, mikor örül, hogy rendes tempóban ballaghat az úton… Az igaz, hogy távol jött velem szemben egy autóbusz, de amikor egymás mellé értünk, már a saját sávomban haladtam, s a „tömött” autóbuszban alig ültek (majdnem üres volt), mert bőven akadt időm megnézni – nem kellett izgulnom azért, hogy vissza tudok-e sorolni a sávomba. De hát – aki ilyen hatalommal bír, miért ne túlozzon egy kicsit (vagy inkább mindenben)?

Mindezt elmondtam a tárgyalást vezető rendőrtisztnek, ahogyan történt, nem rejtve véleményemet sem. Hangsúlyoztam, hogy biztosan bántotta a feljelentő férfiasságát az, hogy nem tudott megelőzni egy Wartburgot, amelyet ráadásul egy nő vezetett! Mindez ugyebár egekbe kiáltó bűncselekmény, hogy nem ő előzhetett először! A rendőrtiszt rám nézett, mikor azt hangsúlyoztam, hogy a KRESZ szabályai szerint én voltam jogosult az előzésre, mert a Lada előtt haladtam. Kértem, idézzék be az utasomat, aki igazolja a történteket.

– Nem első esete a „kollégának” – jegyezte meg csendesen a rendőrtiszt, – mert intézkedései során már több ízben túllőtt a célon… Ennek ellenére, mégis megbírságoltak. Ugyanis a följelentő rendőr túlbuzgóságában képes volt arra is, hogy fölkeresse a busz sofőrjét, akivel aláíratott valamit. Erről közvetlen tudomást szereztem, mert a férjem is elment hozzá, kíváncsiak voltunk a véleményére. Neki a következőket mondta: – Igen, emlékszem. „Hajnalban csöngettek be a lakásra, még sötét volt, én aludtam, mert előző este későn értem haza. Feleségem jött be ébreszteni. Azzal kezdte, hogy egy rendőr keres. Megijedtem. Mit akarhat tőlem ilyen korán? Gyorsan kimentem a konyhába, s amikor hallom, miért jött, én csak annak örültem, hogy nem engem jelentettek föl! Előre írógépen megírt papírt nyomott orrom alá azzal a megjegyzéssel, hogy írjam alá. Azt se tudtam, mi van rajta, nem is érdekelt, mert szinte naponta vezetek buszt, s mindig akadhat valami csekélység, ami nem tetszik valamelyik rendőrnek…”

Ráadásul a rendőr a teherautó sofőrjét ismét fölkereste a falujában, vele is aláíratta az általa –előre írógépen elkészített – „tanúvallomást”, aki szintén örült, hogy másról van szó, s nem őt vonják felelősségre. A rendőr-sofőr dúskált a tanúkban, mivel a kocsijában három rendőrt fuvarozott, nekem sajnos, csak egy tanúm akadt, a mellettem ülő kolléganő, ezért megbírságoltak egy csekély összeggel. Mégis bosszantott az igazságtalanság, azért fellebbeztem, s másodfokon sem láthatták teljesen megalapozottnak a följelentést, az összeg felét elengedték. Lehet, csak azért hagytak mégis valamennyi bírságot, hogy védjék mundér becsületét!

Fényképek:– Nő a volánnál - Autó hátsó nézetben - Autó kanyarban

A cikket írta: katalina

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. október 4. 16:59
kell a pénz a rendőrségnek.
2010. október 4. 14:37
Szia Katalina!
Teszik:-))) Végre egy nő aki előz és őt is megbüntetik?! Felháborító!
Pinokkió
2010. szeptember 26. 19:26

megtekintés Válasz erre: katalina - 2010. szeptember 25. 19:03

Gondolom, hiszen kell a pénz a bevételekből...
Köszi, hogy meglátogattál!

A szabályok megszegését büntessék, de sajnos sokszor képesek eltusolni égbekiáltó dolgokat, míg valaki parányit vét, még sebesült sincs, és fizet évekig, mert kicsi...
2010. szeptember 25. 19:03

megtekintés Válasz erre: Laura - 2010. szeptember 16. 20:35

Tájékoztatlak Katalina az igazságügyben jelentős változás azóta sem történt...

Gondolom, hiszen kell a pénz a bevételekből...
Köszi, hogy meglátogattál!
2010. szeptember 16. 20:35
Tájékoztatlak Katalina az igazságügyben jelentős változás azóta sem történt...
2010. szeptember 14. 20:15
Szia katalina! Tetszett, főleg, hogy kiálltál a női vezetőkért, tudod én a másik oldalról nézem, gyalogosként, de nagyon tetszett a hozzáállásod! üdvözlettel Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: