A Vasorrú Banya és a fűtés...
2010. szeptember 10. - Látogatók száma: 64
Mese a Vasorrú Banyáról, meg Jancsiról és Juliskáról, meg Döbrögiről és miegymásról.....
Amikor a Vasorrú Banya munkanélküli lett és már az összes mézeskalácsot megette a házáról Jancsi és Juliska, gondolta új hajlék után néz, ha már befogadta ezt a két szegény gyermeket. Tüzelője már nem volt, hogy megsüsse őket, hát megtartották a barátságot. Legalább szegénységükben fogjanak össze. Elcserélték a megtépázott házat egy kicsi lakásra, gondolták összehúzzák magukat. Az egyik radiátort leszereltették, a másikat kikapcsolták, a legfelső szinten így is elég meleg volt. A tisztaságot azonban szerették, így zuhanyoztak naponta, meg bizony főztek is. Jöttek a számlák és kiderült, csak azért, mert van fűtés fizetnek ötezret és csak azért mert van meleg víz, az is egy ezres. Így indult a számla hatezerről, hozzájött a víz,meg a fűtés, 15000 lett a vége. Ó, gondolta Vasorrú, mennyi meleget adott a kemence ennyi értékű fáért... Jött aztán még közös költség 5100, meg hideg víz külön úgy 3000, villany, mert azért csak nem gyertyafénynél tanultak a gyerekek, az is 10000, bár ehhez kaptak támogatást. A lakásrészlet sem maradhat el, bár Boszink okos és forintos hitele volt, de az is 22000. Ebéd a suliban, bérlet Jancsinak, internet, mert anélkül manapság ciki lenni és munkát keresni is könnyebb általa, telefon, mert ugye anélkül sem kereshetsz semmit.... Banyánk osztott, szorzott, a gyerekeknek ruha, meg enni is csak kell, a bevétel mindösszesen 51000, most mit tegyen? Bizony nem fizette a fűtést, mert azt ugye nem lehet kikapcsolni. Nem volt erre büszke, de gondolta ha talál munkát megkéri majd részletre és szépen kifizeti.
A munka azonban nem jött sokáig, pedig Vasorrúnk mindent megtett. Reggel már az állásokat böngészte, délre beküldött napi 3-5 pályázatot. Mi tagadás, nem volt már fiatal, de fiatalos és akart, nagyon akart dolgozni. Mit tehetett mást, összecsomagolt és külföldön próbált szerencsét. Tényleg szerencséje volt, ott megbecsülték, elismerték. Küldte haza a pénzt, rendezgette apránként a tartozásokat. Szépen sorban megkérte a részleteket, fizették a csekkeket. Sorra került a hőszolgáltató is, ám ő magyar önkormányzati tulajdon. Abban a városban, ahol a Döbrögi bácsi volt az egyeduralkodó s mindig minden nyilatkozatában büszkén emlegette térdre kényszerítette a külföldi tulajdonban levő Dégázt és Démászt, bizony védendő fogyasztókká kell nyilvánítani a szegény népet, nincs kikapcsolás, van részlet, kötelező!!! Éltek is a lehetőséggel a népek, fizettek,ahogy tudtak, vagy szereltettek feltöltős órát és használtak amennyit fizetni tudtak....hanem Döbrögi úgy gondolta a saját zsebéből csak ne potyogjanak ki a garasok, ő pedig részletet nem ad! Lecsatlakozni a rendszerről?? Mit képzelnek már egyesek! Na,jó lehet, de 30% díjat csak fizessen,mert körbe fűtik a falait és írja alá,ha penészes lesz miatta a szomszéd lakása, azért is ő felel...ha már fagyni készül, mozogjon, fesse ki a szomszéd lakását, addig se fázik!!
A mi Banyánk gondolta, bemegy személyesen a főnöktől kér részletet, mert mégis jobb mindenkinek, ha önként fizet. Mert a vége úgyis az, a végrehajtóval megalkuszik, mert azzal lehet, de akkor bizony 1.5X többet kell fizetni.
Bement hát a mi Banyánk, vitt 30000 jó magyar forintot, amit mindjárt be is fizetett. Ennek fele gyorsan levonódott adminisztrációs díjra,meg mifenékre, a többi a tőkéből le és láss csodát, kapott KÉT havi részletet! Vagyis 53000 forint/hó befizetéssel már rendben is lesz....
Gondolta Vasorrú, ez ám a segítség annak, aki itthon talál munkát 60 ezerért, majd felült a seprűjére és úgy gondolta, soha többé nem jön vissza ebbe az országba....
A cikket írta: MindenHatÓ
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ez az egyik kedvenc cikkem....
Nagyon jó, és sajnos, nagyon igaz írás.
Van ilyen ország, van ilyen város és van ilyen Döbrögi? Ez egy rossz mese, sajnos:-(