újabb események régebbi események további események
16:16
Anyu módosította a cikkét
19:05
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
19:01
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
18:45
D Klári új cikket töltött fel
18:41
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
12:27
Anyu új cikket töltött fel
20:34
Yolla új cikket töltött fel
16:13
Anyu új cikket töltött fel
15:04
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:08
L. Alexa módosította a cikkét
23:07
L. Alexa új cikket töltött fel
22:38
Új cikk került fel a weboldalra
22:36
Új cikk került fel a weboldalra
22:03
Ilona módosította a cikkét
21:53
Ilona új cikket töltött fel
21:34
Yolla új cikket töltött fel
19:59
L. Alexa új cikket töltött fel
16:09
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:26
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
10:37
Yolla új cikket töltött fel

Szivárványtánc

2010. május 31. - Látogatók száma: 83

..... elérhetjük a szivárványt .....

Szivárványtánc

A lány állt az esőben. Arcáról csordogáltak az esőkönnycseppek .
Állt szomorúan, magányosan az emberek között.
Körülötte jöttek - mentek. Nők, férfiak, gyermekek, kik felszálltak egy buszra vagy éppen megérkeztek.
Az eső miatt bosszús emberek, meg sem látták a lányt, vagy csak átnéztek rajta, mint bármelyik élőlényen, aki egy pillanatot
elrabolhat abból a drága időből, ami közelebb viszi otthonához. Mert otthon nem esik, van televízió, az asztalon az
újság, a megérdemelt sör, s az asszony majd főzi a vacsorát.
Sokan azért nem látták a lányt, mert épp Ők voltak azok az asszonyok, akik rohantak vacsorát főzni. Kezük tele megpakolt szatyorral, szabad kéz híján, ruhájukba csimpaszkodó gyermekkel. Esőtől csapzottan, leszegett fejjel, iparkodtak az otthon melegébe . Senki nem nézett a lányra, senki nem látta, hogy sír. Nem volt érdekes esemény -, nem kapott szívrohamot, nem ütötte el autó, nem rabolták ki -, így hát nem kellet mellette kíváncsian, de illendőségből mégis sajnálkozva megállni.
Az emberáradatból, néha valaki nekiment vagy rálépett, de a bocsánatkérésre nem maradt idő . Az eső meg csak esett, esett tovább.
A lány szomorú szeme sírta az ember könnyeket, az ég társául szegődött, s vele könnyezett. Mi történhetett a lánnyal? Bántották, beteg, gyászol, elhagyta a kedvese?Fél valamitől? Rosszat tett? Talán nem sikerült valami vizsgája? Talán elvetélt, vagy épp nem kívánt gyermeket hord öle?
Nem tudja senki, de nem is érdekel senkit. Mindenkinek meg van a saját gondja, baja, elég az , nem kell még nyűgnek a másé. Az érdektelenség szürkehályoga -, ami a szemeket vakká teszi, a lelket fásulttá -, mint egy vírus , terjed emberről - emberre.
A vízcseppek hűs csókkal törölték le a könnyeket a lány arcáról. Azt hiszem, a varázslat akkor kezdődött. A lány kinyújtotta két kezét , tenyerét tartotta a lehulló esőnek. Először még sután mozdult, majd elkezdett forogni, hajladozni. Az emberek megtorpantak.
Döbbent, hitetlenkedő ábrázattal meredtek a lányra. A lány, mint a virág, az első napsugárra, kinyílt, feléledt, táncolt. Az ég felé fordult, s tekintete elérte a vízfátyolból felsejlő szivárványt. Táncolt, csak táncolt . A szivárvány magáévá tette a lányt. Az ég kékje a szeme volt, a haja aranyló mézfolyam, arcán a vízcseppek szikrázó drágakőesőként peregtek.
A lány táncolt, tánca megigézte az embereket.
A szemek kitágultak, az ajkakon mosoly villant. Esernyők, táskák pottyantak a tócsákba. Kezek nyúltak a szivárvány felé, s az emberek táncolni kezdtek. Táncuk tiszta volt, s mélyen emberi. Eltáncolták a bánatot, a félelmet, halált, keserű könnyeket. Magukba fogadták a szerelem illatát. A remény fényével töltődtek fel. Alig egy pillanat volt a mágikus tánc, a lábak már sietős léptekkel indultak szokott útjukra. Az emberek lelkében mégis nyoma maradt a varázsnak. Felemelt fejjel mentek tovább észrevéve, s nyugtázva, hogy a lány már nem sír. Nők, férfiak, gyermekek cinkos pillantással néztek egymás szemébe, hisz pontosan tudták, hogy olyan történés részesei voltak, amitől kienged a lélek .

A cikket írta: Gaya

10 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. november 12. 22:30
Tisztelt Hölgyem, Kedves Zita!
Ezért érdemes volt fennmaradnom. Ha elsőre ezt olvasom Öntől, akkor azt mondom, hogy ez egy túlírt írás, és Attila mellé állok. De már több írását olvastam (nem szoktam elkövetni olyan hibát, hogy elsőre ítéljek), és így a lányokat és Pinokkió urat kell támogatnom. Ez tényleg egy Önre jellemző stílus. Nekem eddig ez a legjobb írása. Most először olvastam az oldalon igazi lírikus prózát. Én ezt a stílust javasolnám Önnek!
Annyi megjegyzéssel élnék Tisztelt Zita, hogy sose felejtse el a realisztikus részeket belecsempészni a művekbe! Ha ezt tudja váltogatni egy íráson belül, megtalálja az egyensúlyt (itt megvolt), akkor Ön egy nagyon jó író lesz.
Bokor
2011. június 11. 15:24
Szia Zita! Ez tényleg nagyon klassz lett! Szép napsütéses napot kívánok!

Szeretettel: Orsolya
2011. március 20. 14:24
Szia Zita!

Bizony ezt én sem olvastam, pedig nagyon szép kis történet. És mindig magadat adod benne. Régen láttalak. Hol vagy? Miért nem jössz.
Azt ígérted nemsokára.
Látod, ezt a történetet el kellett ahhoz olvasnom, hogy feltegyem magamnak is ezt a kérdést. Hol van a barátnőm? :-)

Pussz,
Éva
2011. március 20. 14:14
Szia Gaya!
Miért nem szóltam eddig hozzá?! Hisz ez az egyik kedvencem!!!
Akkor eddig csak titokban volt az:-) Mától nyíltan táncolom a szivárványtáncod:-)))
Üdv, Pinokkió
2010. június 1. 11:39

megtekintés Válasz erre: attila - 2010. május 31. 16:50

Helyes! :)
Ne is adja alább, ragaszkodjon a stílusához :)
Sok sikert kíván
attila

Kedves Attila !

Köszönöm !
Bizony nem is adom alább .... A stílus maga az ember
Szép napot Önnek !

Zita
2010. május 31. 16:50

megtekintés Válasz erre: Gaya - 2010. május 31. 14:59

Kedves " Vén Medve "

Dehogy haragszom , vagy ha " túl akarnám írni "- ááááááá, dehogy ...
A Szivárványtánc egy régi írásom, egy adott pillanat, bűvölt hangulata.
A szerző és olvasó is én voltam egyben.
- " Alig egy pillanat ... " mindenkinek mást jelent ... sokat, keveset, eleget.
- Hogy mikor kevés vagy sok a szó - egyén, hangulat , érzés.... és még oly sok minden befolyásolja.
- Észrevételét, hozzászólását köszönöm, mert minden új gondolat a tanulás lehetőségét hordozza magába .... a tanulás viszont út a tudáshoz.

ui.- vesszők , pontok, kérdőjelek ... gyakorlat teszi a mestert ...

Üdvözlettel,

Zita

Helyes! :)
Ne is adja alább, ragaszkodjon a stílusához :)
Sok sikert kíván
attila
2010. május 31. 14:59

megtekintés Válasz erre: attila - 2010. május 31. 14:20

:)
Megenged egy apró észrevételt?
Van, hogy túlírunk, ezt éreztem most Önnél. Az írásokban varázslat, ha a költő képes kényszeríteni gyöngéden az olvasóját, hogy fejezze be a maga szíve szerint a ritmust. Nem feltétlenül kell keretek közé szorítani a gondolatot, ha nyitottan teljesebb. Én az írás végén éreztem azt, hogy az "Alig egy pillanat..."-tól sok a szó.
Ugye, nem haragszik egy vén medvére, ha ilyen kéretlen beleszól az Ön dolgába? :)
Barátsággal
attila
(ui.: a vesszők, pontok, kérdőjelek után hagyjon egy szabad közt - csinosabb és áttekinthetőbb lesz :)))

Kedves " Vén Medve "

Dehogy haragszom , vagy ha " túl akarnám írni "- ááááááá, dehogy ...
A Szivárványtánc egy régi írásom, egy adott pillanat, bűvölt hangulata.
A szerző és olvasó is én voltam egyben.
- " Alig egy pillanat ... " mindenkinek mást jelent ... sokat, keveset, eleget.
- Hogy mikor kevés vagy sok a szó - egyén, hangulat , érzés.... és még oly sok minden befolyásolja.
- Észrevételét, hozzászólását köszönöm, mert minden új gondolat a tanulás lehetőségét hordozza magába .... a tanulás viszont út a tudáshoz.

ui.- vesszők , pontok, kérdőjelek ... gyakorlat teszi a mestert ...

Üdvözlettel,

Zita
2010. május 31. 14:53
Sziasztok!
Én meg megcsináltam, amit az Attila kért a vesszőkkel! Tényleg jobban néz ki:-)
A cikk meg nekem is bejön!
Az én világom:-))))

Pussz,
Tündér
2010. május 31. 14:51
Húúúú..., én vitáznék az előttem író Attilával és osztanám a csajok véleményét. Nagyon jó! A "szivárványtánc"-ot csak túlírni szabad!!!!!!!! Ha ez más műveidnél is jellemző (túlírás), akkor az baj, de van az amikor el kell rontani, hogy jó legyen. Mondanám, hogy nagyon "elrontottad" ;-), de azt hiszem inkább félelmetesen megfogtad! Én gratulálok!!! Pusszancs érte, hogy olvashattam!
2010. május 31. 14:20
:)
Megenged egy apró észrevételt?
Van, hogy túlírunk, ezt éreztem most Önnél. Az írásokban varázslat, ha a költő képes kényszeríteni gyöngéden az olvasóját, hogy fejezze be a maga szíve szerint a ritmust. Nem feltétlenül kell keretek közé szorítani a gondolatot, ha nyitottan teljesebb. Én az írás végén éreztem azt, hogy az "Alig egy pillanat..."-tól sok a szó.
Ugye, nem haragszik egy vén medvére, ha ilyen kéretlen beleszól az Ön dolgába? :)
Barátsággal
attila
(ui.: a vesszők, pontok, kérdőjelek után hagyjon egy szabad közt - csinosabb és áttekinthetőbb lesz :)))
2010. május 31. 11:04

megtekintés Válasz erre: nárcisz - 2010. május 31. 09:59

Nagyon szép a történeted Zita.
Miért is nem tudjuk követni a lányt? Csak egy mosoly kellene, egy jó szó, az érdeklődés egymás iránt..... És ugyanígy sok - sok ember követné a példánkat. Ugye jobb és könnyebb lenne az életünk ???

Kedves Nárcisz !

Te és Ti ,akik olvassák, - Ti vagytok a mosoly és a jó szó !
... mert - figyeltél , figyeltetek rám, én odafigyelek, hogy mit gondolsz, gondoltok ...
Nem ismerjük egymást, de a gondolatok egy szivárványszálon továbbfűzödnek, és ha pillanatokra is de összekötnek.
Szép napot Neked és mindenkinek !

Zita
2010. május 31. 09:59
Nagyon szép a történeted Zita.
Miért is nem tudjuk követni a lányt? Csak egy mosoly kellene, egy jó szó, az érdeklődés egymás iránt..... És ugyanígy sok - sok ember követné a példánkat. Ugye jobb és könnyebb lenne az életünk ???
2010. május 31. 09:04
Nekem is tetszik.
Szeretném elérni én is, hogy ilyen laza legyek bárhol, bármikor.
Szebb lenne a világ mindenkinek.
2010. május 31. 08:43
Nekem tetszik, jóóó!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: