újabb események régebbi események további események
18:38
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:45
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
16:06
Új cikk került a "Titkaink egymás között" rovatba
11:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:02
Ilpaki új cikket töltött fel
18:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:26
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:22
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
23:21
Ilpaki új cikket töltött fel
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

A szirt

2011. január 20. - Látogatók száma: 59

Azt mondják, Szent Iván éjszakáján látni lehet Őt. Mindig ugyanott üldögél, a szirt szélén, a világítótornyot bámulva.

Sokan úgy vélik, a Férfit várja, aki tengerbe veszett, mások azt gondolják, ő vetette magát a habzó mélységbe, reménytelen szerelem, vagy nemkívánatos terhesség miatt. Többféle történet született már, senki nem tudja pontosan miért is ül ott, de többen is látni vélték már, rendszerint könnyű fehér hálóingben, mely sejteti kecses alakját, szélfútta hosszú hajjal, némelyek elmesélés szerint szőke hajjal, mások szerint ébenfeketével, és mindig Szent Iván éjjelén.
A helyi kocsmában, egy korsó sör társaságában, még mindig beszélik az emberek. Szent Iván estéjén összegyűlnek, mint egy faluünnepen, és miközben éhségüket és szomjukat oltják, felidézik a Róla szóló történeteket.

Bár javában leszállt az éj, csodálatos látvány tárult elém. A hold fényesen világított, mint egy lámpás, a tenger megsokszorozta fényét, és lehetséges, hogy a torony, körbeforgó reflektorra is rásegített. Leültem a szirt szélére. Nem is volt annyira félelmetes, mint gondoltam, a tériszonyom sem jelentkezett. Ránéztem a mobilomra. Már csak pár perc, és éjfél, Ő meg sehol. A szívem zakatolt, mintha vizsga előtt állnék. Ezt nevetségesnek tartottam, hiszen az egész csak legenda, ugyan mennyi esély van rá, hogy megjelenik. Csend volt. Sehol egy hangoskodó sirály, csak a tenger moraja, a sziklákhoz csapódó hullámok és a szél búgása volt velem. Csodálkoztam is, meg nem is, nyilván a helyiek jól tudják mese az egész, csak én, a kíváncsi Utazó, voltam annyira naiv, hogy kisétáltam ide éjnek éjjelén. De végül is, nem bánom. Jó itt, kellenek az ilyen pillanatok az életben. Valaki skótdudázott a távolban. A szél elcsent pár ritmust, de így is felismerhető volt a dallam.

Ekkor láttam meg Őt. Mellettem ült. Fehér hálóingben, csapzott szőke hajjal, amibe belekapaszkodott a szél. Nem akartam hinni a szememnek! Biztos voltam benne, hogy a képzeletem játszik velem, vagy talán valaki át akar verni. Látva a meglepetést az arcomon, felkacagott, aztán tovább nézte a tengert, csillogó kék szemeivel, vékony mosollyal az ajkán. Mezítláb volt, és felváltva lógatta a lábait, mint egy gyerek. Fiatalabb volt nálam, de már nem kislány. Hirtelen úgy éreztem, minden a helyén van. Nyugalom árasztott el és olyan önfeledtség, mint kiskoromban. Elmosolyodtam, majd csatlakoztam hozzá. Most már ketten ültünk a szirten, lábunkat lógatva a mélybe. Összenéztünk, és egymásra mosolyogtunk. Mint két régi barát, nagy titkok tudói.

És akkor, tudtam. Nem igazak a legendák, a tragédiák. Nem kísérteni jár ide vagy gyászolni, és nem is a szerelmét várja. Egyszerűen csak jó itt. A szirten.

A cikket írta: MyLife79

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. február 7. 04:22
Érdekes valóság az álomban:-)
Üdv,
Pinokkió
2011. január 22. 13:46
Ez számomra egy békés kis léleksziget volt belső nyugalmat árasztva.
Köszönöm.

Tisztelettel Üdv. Black Ice
2011. január 20. 18:26
Köszönöm :)
2011. január 20. 18:22
Te álmodozó! :-)
2011. január 20. 18:11
Nagyon tetszett. Érdekes is volt.
Üdvözlettel Éva.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: