újabb események régebbi események további események
22:22
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
20:54
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
20:38
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:10
Cutterrsn regisztrált a weboldalra
20:03
Glassftd regisztrált a weboldalra
17:48
Black Ice módosította a cikkét
17:11
Black Ice új cikket töltött fel
07:40
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
07:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:29
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
05:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
20:47
Berni74 regisztrált a weboldalra
21:18
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
21:12
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
21:08
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
21:00
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
19:51
barnajozsefne1 regisztrált a weboldalra
12:41
Black Ice módosította a cikkét
11:37
Black Ice új cikket töltött fel
21:09
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába

Ami a legfájóbb

2019. június 18. - Látogatók száma: 27

Költözködés. Ebben az embertpróbáló hőségben nem kis dolog egy fülledt, hosszú ideig lezárt lakásban pakolni, aprót, nagyot. Vigyázva, nehogy kár érje a még ősöktől örökölt porcelán étkészletet, a rengeteg nippet -szinte mindegyikhez fűződik egy-egy emlék,-a festményeket, stb.
De kalapot emelek a gyerekek előtt, mert sikeresen megoldották, aztán becsomagolva, dobozolva-mint "családfőhöz"-dobozostul hozzám kerültek, mert a gyerekek lakása nem túl nagy, amúgyis a modern bútorokba csak mutatóba kerül egy-egy tárgyacska, mert a TV-én kivül más nem fér el a polcon, de az legalább nagy. Szóval a tárgyak további sorsa, őrzése az én vállamon nyugszik. A szüleink hagyatékát amíg én élek őrzöm, féltem. Mert tudom, hogy életek munkája van bennük.
De mi lesz a rengeteg ruhával, edényekkel, könyvekkel? A ruhák mennek a szemétbe, talán a guberálók hasznukat veszik. a sok edény, apróságok, kisebb bútorok szintén. De a könyvek?!
-És ez a legfájóbb...A könyvek szintén bezsákolva, kidobásra készen...Nem engedhetem, nem engedem!
Igaz, nekem is egy könyvtárra való van, velük együtt nőttem fel, gyűjtögettem őket , úgy vagyok velük, mint az értékes kristályokkal. Nekünk még nem volt számítógép, mi mindent ezekből a könyvekből tanultunk, olvastuk őket még éjszakai lámpafénynél is ( sőt még ma is ), sok tudást, szépséget adtak. A könyvek nekem a legnagyobb értékek egyike. És most kidobni? Az életem egy darabját dobnám ki...
Tehát ha máshol nem férnek el, a padláson elállnak, mint befőttek a kamra-polcon. Mert tudjátok, a nagy technika egy pillanat alatt összeomolhat és akkor eltűnik minden a nagy semmibe. Nagy szavak ezek, de olyan az érzésem, bármikor megtörténhet. De akkor a padláson ottvannak a könyvek...
Azért kíváncsi lennék, Ti mit tennétek? Lehet, hogy rosszul látom?
/BI/

A cikket írta: Ilona

0 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: