Évfordulóra
2011. június 15. - Látogatók száma: 87
Drága Mama!
Elmentél és veled ment egy darabka élet. Ott fenn egy angyallal több, itt lenn egy Emberrel kevesebb lett.
Alig egy éve volt, hogy kislányos vakorcsba fogtam hófehér hajad. Nevettünk. Aztán fánkot ettél, mohón, mosolyogtál a szalagok láttán. Jó volt nézni. Szád sarkában megült a baracklekvár. Alig nyelted le az utolsó falatot, már indultál. Nem maradhatsz, mondtad, - a kutya, a macskák, a ház is hideg lesz - Amikor hazavittünk, elbúcsúztál. Ahogy szoktad. Örökre. Nem vettelek komolyan, játéknak hittem, ostoba, öreges játéknak, mint két éve minden alkalommal. Honnan tudhattam volna, hogy ez már nem játék? Honnan tudhattam volna, hogy szorosabban kellene magamhoz ölelni soványka testedet? Miért nem mondtad, hogy nem lesz legközelebb?
Látod? Megint csak nyafogok, mint gyermekkoromban annyiszor. Türelmetlen vagyok és nyaggatlak ostoba kérdésekkel. Emlékszel? Hányszor vittél kézen fogva misére? Aztán gombát szedtünk a réten, cseresznyét a hegyen. Megmutattad, hogy kell tollat fosztani, virágot bújtani, fonalat gombolyítani, tyúkot etetni, krumplit kapirgálni.
Meg tudod számolni hány gyereknek énekelted a „Rossz a Jézus kiscsizmáját”, vagy hánynak tanítottad meg az esti imádságot? Látod? Azok a gyerekek ma összekulcsolják a kezüket, és veled vannak, hogy az utad, az a leghosszabb könnyebb legyen.
Drága Dédikém! Most Veled vagyok gondolatban, homlokodra festem a jelet, Isten jelét. Füledbe bátorító szavakat suttogok, és Isten kegyelmébe ajánlom szívedet. Tudom, hogy Ő akarta így, mégis nagyon hiányzol.
A cikket írta: Nurse
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szívbemarkolóan megható a megemlékezésed, mély érzéseket takar! Köszönöm, hogy olvashattam!
Szeretettel:
heleenke
Üdv,
Pinokkió
Millió pusz Orsolya
Nagyon jó a cikked
joboszi
( a jóboszi nem egyenlő a tündérrel?)
Nurse
joboszi
Ez gyönyörű és nagyon nagy öröm olvasni, érezni + (emlékezni.)
Pux. Üdv. Lacó
Nekem öröm, ha valamit adhatok . Ma ennyi telt.
Puszi: Nörszi
Kedves Nurse!
Nagyon szép és megható írás, mint mindig, amit tőled megszoktam. Köszönöm.
Nagyon szerethetted, azt végig érezni a sorok között.
Puszillak,
Éva
Egy csoda volt.
Köszönöm, hogy olvastál!
Nurse
Pux. Üdv. Lacó
Nagyon szép és megható írás, mint mindig, amit tőled megszoktam. Köszönöm.
Nagyon szerethetted, azt végig érezni a sorok között.
Puszillak,
Éva
Egy 5-ös tőlem! Nagyon szép,és megható.
Köszönöm!
István
A jók mindig elmennek... aztán meg nagyon hiányoznak.
Köszönöm!
István