újabb események régebbi események további események
20:07
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
16:56
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
08:15
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
21:23
Virág módosította a cikkét
16:05
Virág új cikket töltött fel
08:35
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
08:07
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
07:56
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:40
D Klári módosította a naplóbejegyzését
20:37
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
20:30
D Klári új cikket töltött fel
15:33
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
14:44
Virág módosította a naplóbejegyzését
14:43
Virág új bejegyzést írt a naplójába
00:53
emillio új cikket töltött fel
22:59
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:53
Új cikk került fel a weboldalra
20:27
Új cikk került fel a weboldalra
00:05
Új cikk került fel a weboldalra
23:46
Új cikk került fel a weboldalra

Tanyán

2010. május 30. - Látogatók száma: 53

Naplórészletek; Bede-puszta, 1946. augusztus 27.

Ma sok munka várt rám, kenyérdagasztás, aztán a lekvár főzésnél kellett segédkeznem. Ebédre finom mákos tésztát készítettem. Utána főtt csemegekukorica koronázta az étlapot. Itthonlétem alatt a finomságokból jól kivettem a részem: házi tej, főtt kukorica, és sok gyümölcs, mind olyan csemege, amit Salgótarjánban nélkülöznöm kell. Alaposan meghíztam. (Utólagos bejegyzés: Akkortájt „meghízva” 48 kg voltam.) Meg sem fognak ismerni, ha visszamegyek.

Gyorsan telnek a napok, már csak két nap van hátra, aztán lejár a szabadságom, és vége a nyaralásnak. Nem figyelhetem az udvaron szaladgáló kiskacsákat, az aranyos, koromfekete Csóri-cica játékát.
Jó lett volna, ha a szép nyári idő tovább tart, jó lenne továbbra is járkálni a természetben, csak úgy, cél nélkül elmerengni a semmiben, élvezni ezt az egész csodás valószínűtlenül szép valóságot.
De mit tegyek, elromlott az idő, be kellett húzódni a lakásba, volt időm olvasgatni. Most például Harsányi többkötetes „Wisky szódával” c. regényének második köteténél tartok. Előttem ismeretlen az a felelőtlen, semmittevő életstílus, amit az író ebben körvonalaz. Megbotránkoztat az ízléstelen, érzékies beszédmodora, ahogyan beszélteti a szereplőit. Anna alakja viszont tetszik benne, az a nyugodt, komoly, mégis élénk, életrevaló nőtípus. Nagyon érdekel partnerének: Titinek a további sorsa. Most behajtom naplómat, leteszem a tollat és folytatom a könyv olvasását.

Eljött aranyszabadságom utolsó napja. Úgy elszaladt az idő, észre se vettem. Nézem a szép tájat, nem tudok betelni vele. Nagyon kellemesen töltöttem a napokat, jó volt ilyen sokáig zavartalanul pihenni.
Kár, hogy egy hétig esett az eső. Ez itt azt jelenti, hogy ki se lehet mozdulni a lakásból a nagy sár miatt. Többet szerettem volna sétálni a szabadban, az erdőben. De így is nagyon sokat jelentett nekem a pihenés. Fizikailag teljesen rendben vagyok, de lelkileg, sajnos ugyanezt nem mondhatom el magamról. Gondjaim mind megmaradtak: nem tudom magam túltenni a családi bajokon, aggódom Bandi öcsém sorsa miatt. Apukám fizetéséből alig futja az internátusi költség, Guszti bátyám távolléte miatt, aki a hadifogságban tölti fiatal éveit, Pista bátyám nehéz élete miatt, aki tanítói diplomája után más hivatást választott; most fejezi be az aranyműves-ötvös mesterség elsajátítását.
Szüleim sorsa nincs rendben. Ez a lakás… a tanyai élet… legszükségesebbek előteremtése nehéz fizikai munkával, nem nekik való feladat. Sokat vállalnak mindketten. Apám a tanításon felül nagyon sokat dolgozik, egyedül művel egy hatalmas földterületet, hogy megteremjen a konyhára való, és a cséplésnél is vállalt felügyeletet. Nagyon megváltozott, mostanában mindig olyan komoly. Azelőtt, Marosvásárhelyen, szeretett viccelődni, és mindig optimista volt. Anyukám panaszkodott, hogy különös, egészen más, mint korábban, sokat kell mellette hallgatnia. Igen, mindnyájan, mi itthon, ő a fronton, súlyos megpróbáltatásokon mentünk keresztül. Másokat talán még jobban megtört az ilyen sorscsapás, mint bennünket.
Anyukámnak nem elég a háztartás gondja (ami bizony itt sokkal nehezebb, sokrétűbb, mint városban), varrást vállal a falusiaknak. Igaz, hogy a tejet és egyéb élelmiszert így teremti elő, ezekre nem kell pénzt kiadniuk.
Délután átmentünk Borókás-pusztára, ahonnan holnap kocsival mennek Salgótarjánba, elviszik a csomagjaimat. Kényelmesebben mehetek a villamoson. Este becsomagoltam, utána átmentem Lucfalvára. Pirkó nagyon hívott, hogy aludjak náluk, onnan már közelebb van a villamosmegálló, nem kell olyan korán felkelni sem; Bandi majd délben csatlakozik hozzám.

Szüleim elkísértek a hegytetőig, szomorúan búcsúztam tőlük. Nem tudom miért, nagyon elérzékenyültem. Anyukám is sírva fakadt. Nem tud belenyugodni Gyugyi távollétébe, meg abba, hogy milyen sok mindent kellene pótolni, de nincs miből, kevés a fizetés. Bennünket sajnál, hogy nem tudnak támogatni komolyabb összeggel. Én vigasztaltam, és vidámságot erőltetve magamra azt mondtam: ne féltsen, telik mindenre a fizetésemből, de ezt magam se hittem el. Mikor aztán végre elbúcsúztunk, nem jutott eszembe semmi vigasztaló szó, elpityeredtem, mint egy kisdiák, aki először megy el otthonról.
Sokáig integettünk egymásnak, – megvárták, amíg eltűnök a lejtőn. Egyedül maradtam, egyedül az erdő magányos ösvényén, egyedül az alkonyatban… Még sokáig törülgettem könnyes szememet, eltűnődtem a bizonytalan jövőmön, miközben besötétedett. Észre se vettem, hogy letértem az ismert ösvényről, nem tudtam tájékozódni. Megijedtem, amiért eltévedtem a leereszkedő sötétségben. Hiába meresztgettem szemem, nem tudtam, hol vagyok. Körülöttem a sűrű erdő. Elindultam vaktában az akácfák alatt, botorkálva haladtam előre. Úttalan utakon, tüskés bokrok között jártam a göröngyös ösvényen, szandálban… Annyira siettem, hogy amikor végre – nagy sokára – rátaláltam az ösvényre, meg kellett állnom, annyira kifulladtam.
Képzeletemben láttam magam, hogy nézhetek ki: a hajam csapzottan lóg ijedt arcomba, szememben kétségbeesés, fáradtan pihegek…

A tető tisztásán megálltam pihenni, körülnéztem. Szép innen az esti táj, a hegyek sötét körvonalaival. Közben teljesen besötétedett, mire beértem Lucfalvára. Piri barátnőm elém jött, a templom mellett várt rám. Már azt hitte, hogy nem is jövök.
Este fáradtan mentünk át Icuhoz az angol híreket meghallgatni. Elmesélte, hogy tegnap Miklós bácsival Tarjánban uzsonnára volt hivatalos. Csanádyék mondták neki, hogy múlt szombaton a templomi kórusnak nagyszabású mulatságot rendeztek, ahol nagyon jó hangulat után több ismerősnél éjjelizenét adtak. Olyan jól érezték magukat, nem akart felbomlani a társaság. Sajnálom, hogy nem lehettem jelen, de nagyon rámfért a pihenés. Kíváncsi vagyok rá, majd Pityu bátyám elmeséli a részleteket.
Most, hogy ezekről beszéltünk, én is alig várom, hogy visszamenjek. Holnap már én is mehetek a kóruspróbára. Hiányoznak a jó ismerősök. Sajnálom, hogy a rossz idő miatt – ahogy ígérték – nem jöttek el vasárnap, pedig milyen jó lett volna, ha meglátogatnak.
Sokáig beszélgettünk még lefekvés után Pirkóval, aztán nem kellett álomba ringatni, a fáradtságtól mély álomba zuhantam.
Megjegyzés: Apám a háborúból visszatérve, ideiglenes állást kapott, ezen a tanyán kellett megszerveznie az általános iskolát Utána helyezték át Szirákra, a 24 tanerős elemi iskola igazgatójának. Onnan ment aztán nyugdíjba.

A cikket írta: katalina

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 29. 22:56

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2010. július 4. 13:49

Ez egy remek írás, az egyik kedvencem. :-)

Pussz,
Tündér:-)

Kedvs szavaidat köszönöm.
Puszi: kaalina
2010. augusztus 29. 22:55

megtekintés Válasz erre: gaboca - 2010. július 4. 13:38

Meghatódtam. Szépen írsz.
Köszönöm az élményt.

Köszönöm, hogy olvastál.
Puszillak: katalina
2010. július 4. 13:49
Ez egy remek írás, az egyik kedvencem. :-)

Pussz,
Tündér:-)
2010. július 4. 13:38
Meghatódtam. Szépen írsz.
Köszönöm az élményt.
2010. június 29. 19:39

megtekintés Válasz erre: cecill - 2010. május 30. 19:18

Én már vártam az újabb írásod... Gratulálok! Pusszancs + 5* :-)))

Számomra öröm, ha valaki szívesen olvassa alkotásaimat. Köszönöm a látogatást és a csillagos ötöst, legutóbb a középiskolában volt ilyenhez szerencsém.
Én is puszillak!
2010. június 29. 19:37

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. május 31. 10:59

Tetszett ez az írásod .... is :-)

Örülök, ha tetszett, köszönöm, hogy elolvastad.
2010. május 31. 10:59
Tetszett ez az írásod .... is :-)
2010. május 30. 19:18
Én már vártam az újabb írásod... Gratulálok! Pusszancs + 5* :-)))
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: