újabb események régebbi események további események
10:46
Tündér egy új programot töltött fel
10:41
Tündér egy új programot töltött fel
10:30
Új cikk került fel a weboldalra
09:38
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:36
Tündér módosította a naplóbejegyzését
22:09
Ilona új cikket töltött fel
17:35
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
15:01
emillio módosította a cikkét
14:54
emillio új cikket töltött fel
12:03
Ilpaki módosította a cikkét
11:57
Ilpaki új cikket töltött fel
06:19
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
21:33
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
20:56
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
11:51
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:47
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
19:06
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
17:09
Black Ice új cikket töltött fel
13:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:09
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába

Nagymama

2011. november 9. - Látogatók száma: 100

Nincs szebb dolog, mint a boldog öregkor, mikor az embert melegséggel tölti el az unokák ölelése.

- Tata, ma te hozod haza a gyereket az oviból. Jó?
Mit mondjak erre? Szeretetteljesen nézem a lányom mosolygós arcát. Látom rajta az örömet és büszkeséget. Ennyit tudok csak mondani neki:
- Persze lányom.
- Tata, akkor picit négy előtt menj az Atiért! - mondja figyelmeztetőn. Rendben?
- Csináld a dolgod nyugodtan édesem. Majd én megyek a kis lurkóért - válaszolom kedvesen.

Belegondolva az elmúlt hetven évembe, nem sok olyan dolog volt, amit ennél szívesebben tettem volna meg. Messze elmúlt az idő, amikor a óvónők rövid szoknyájának hívogató látványa vitt el az óvodakapuig. Az óváros hangulatos utcái, az őszi napsütés csábítóbb nekem ma már, mint a fiatal lánykák formás alakjának szemlélése. Különösen kedvesek az öreg tölgyek, amik velem együtt élték meg ezt a hosszú időt. Egy kis séta a régi gondolatokkal. A tüdőmbe szívom a napsugarak meleg illatát.
Sok szép emlék.
Amikor a kezét fogva itt sétáltunk. Szerelemben égve, együtt jártuk a folyópart keskeny utcáját. Kéz a kézben andalogtunk. Szerelmesen ölelkezve csókolództunk...
Ő elveszett.
De az emléke itt maradt. Nekem.
Mennyire vágyta ezt a pillanatot, amit most csak egyedül élhetek meg. Nélküle. A sors néha kegyetlen.

A város kis folyócskája mellett sétálok. Egy darabig együtt folytatjuk utunkat. Majd az ódon kis hídon átvágok a túlpartra, és egy kis keresztutcán felfelé veszem az irányt. Pár száz méter, és megérkezem.
Az óvodaudvaron már messziről látom a kinn futkosó gyerekeket. Az én kis csimotám is köztük szaladgál. Ahogy észrevesz, lelassít, majd irányt vált.
- Tata, tata! - ugrik a nyakamba.
Kissé meghajolva a gyermeki súly alatt, a szeretettől a fájós derék is fiatalosan egészségessé válik.
- De jó, hogy te jöttél. Ma is megnézzük a nagyit?
Belül sírva fakadok. A gyerek nem érzi a fájdalmat, csak azt, hogy szeretek hozzá járni... Valahogy tudja, hiányzik.
- Igen, elmegyünk a mamához.

A dombtető fele haladunk. Hátranézünk. Lenézve, látjuk a kanyargó kis folyó medrét. Rálátunk az alattunk elterülő városkára. Sok-sok éve innen figyeltük a nyüzsgést.
- Pihenjünk kicsit - mondom az unokámnak -, üljünk le itt a padra!
- Tudom, a nagymamival is itt fogtátok egymás kezét - szólal meg a csendet megtörve a kis unokám.
- Igen - válaszolok, és mindketten elhallgatunk. Átölel és percekig csak nézünk a messzeségbe.

- Szedjünk virágot! A nagyi szereti.
- Igen, ő nagyon szereti...

Ahogy tovább indulunk, friss szellő fújja át a dombtetőt. A sírok közt sétálva, megállunk az én kedvesemnél.
- Jaj de jó, itt vagyunk! Nagyon szeretek a nagyival lenni.
- Ő is szeret ám veled lenni - és sóhajtok egy nagyot.
- Látom tata.

A cikket írta: bokorur

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. december 11. 11:18

megtekintés Válasz erre: Pumukli56 - 2011. december 11. 10:19

Mintha én is ott lettem volna a dombtetőn. Nagyon jó írás. Köszönjük.

Tisztelt Pumukli!
Köszönöm, hogy megtisztelt azzal, hogy olvasott!
Bokor
2011. december 11. 10:19
Mintha én is ott lettem volna a dombtetőn. Nagyon jó írás. Köszönjük.
2011. november 21. 12:25

megtekintés Válasz erre: - 2011. november 21. 00:03

Nagyon szép gyönyörű ez a cikk.Olyan jó érzés ilyen sorokat látni, a múltba vissza pillantani.Sok sok emlékek.. De ne egyedül.
joboszi

Tisztelt Joboszi!
Sajnos van akinek ez adatott.
Köszönöm a látogatását!
Bokor
 
2011. november 21. 00:03
Nagyon szép gyönyörű ez a cikk.Olyan jó érzés ilyen sorokat látni, a múltba vissza pillantani.Sok sok emlékek.. De ne egyedül.
joboszi
2011. november 10. 15:47

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. november 9. 23:16

Ez nagyon kedves, szívet melengető, szorongató sorok.
Örülök, hogy olvashattam. :-)

Üdvözlettel,
Éva

Tisztel Éva!
Örülök, hogy nálam járt.
Bokor
2011. november 10. 15:46

megtekintés Válasz erre: - 2011. november 9. 22:37

Ezt az írását is örömmel olvastam. A gyermeki ragaszkodás mellett, az idős ember lelki magányából, az emlékezés horizontjából is megrajzolt egy szeletet.
Gratulálok!

Tisztelt Elina!
Ígértem, írtam.
Megtisztelt, hogy olvasott.
Bokor
2011. november 10. 15:45

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. november 9. 19:39

Tisztelt Tanár Úr!
Ez megrendítőre sikeredett. Szeretem ezt a stílust, néha próbálok én is használni olyan eszközöket, amiket Ön is:
"A tüdőmbe szívom a napsugarak meleg illatát."; "Mennyire vágyta ezt a pillanatot"; "Belül sírva fakadok."...
Üdvözlettel,
Pinokkió

Tisztelt Pinokkió!
Köszönöm, halottak napjára szántam.
Bokor
2011. november 9. 23:16
Ez nagyon kedves, szívet melengető, szorongató sorok.
Örülök, hogy olvashattam. :-)

Üdvözlettel,
Éva
 
2011. november 9. 22:37
Ezt az írását is örömmel olvastam. A gyermeki ragaszkodás mellett, az idős ember lelki magányából, az emlékezés horizontjából is megrajzolt egy szeletet.
Gratulálok!
2011. november 9. 19:39
Tisztelt Tanár Úr!
Ez megrendítőre sikeredett. Szeretem ezt a stílust, néha próbálok én is használni olyan eszközöket, amiket Ön is:
"A tüdőmbe szívom a napsugarak meleg illatát."; "Mennyire vágyta ezt a pillanatot"; "Belül sírva fakadok."...
Üdvözlettel,
Pinokkió
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: