újabb események régebbi események további események
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra
12:40
Zet válaszolt egy szavazásra
02:50
unpNkuqvhgqsAxe https://www.google.com/ regisztrált a weboldalra
12:38
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
12:02
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
07:14
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:41
Infraredcff regisztrált a weboldalra
08:42
Pinokkió módosította a cikkét
23:19
Pinokkió új cikket töltött fel
08:30
RainMachineipk regisztrált a weboldalra

Tizenév szülőség -az eleje és a ma-

2010. május 9. - Látogatók száma: 160

Sokunkra jellemző, hogy a munkába menekülünk az érzelgős családi együttlétek elől. De amikor kell, akkor mindig ott vagyunk. Könnyedén adnánk akár életünket porontyainkért..., ha azt Ők nem is gondolnák... Ilyenek vagyunk Mi szülők.

A szülőszobáról, olyan könnyedén távolított el az éjszakás orvos, hogy csak na!
- Menjen haza apuka, nem lesz itt szülés reggelig, majd holnap visszajön. -mondta.
És én, könnyű szívvel hallgattam rá.
Hazajöttem és megnézetem a "Jó reggelt, Vietnám?" című filmet Robin Williams-szel, majd lefeküdtem és elaludtam.
Másnap reggel, amikor felébredtem és betelefonáltam a kórházba, persze már rég megszületett a kislányunk.
Kicsit szégyelltem magam, de mivel akkor még egy csöppet sem érezte magam "apának", így csak kötelességszerűen tettem a dolgom. Bementem anyósommal látogatni a feleségem és a picinket.
Az első érdekes dolgot, akkor tapasztaltam magamon, miután hazahoztuk a kisbabát. Amit soha nem tudtam volna magamról elképzelni, -hogy én, mint egy pipogya papucsférj tologassak babakocsit az utcán - megtörtént. Sőt, érdekes módon, visszaemlékezve büszkeséget is éreztem. Na, nem azt a fajtát, amit férfitársaim szoktak általában érezni. Szóval, nem az "Én csináltam..." érzéstől feszült a mellkasom, hanem egyszerűen egy addig nem ismert szeretetérzés lett úrrá rajtam.
A második dolog a kislányunk betegségekor jött elő. Azt hiszem ezt csak az tudja, akinek nagyon beteg kisgyermekét kell ápolgatnia. Az egyik este észrevettük, hogy a kisbaba nem kap levegőt, vagy csak nagyon nehezen lélegzik. Nagy riadalom támadt körülötte. Felvettük, próbáltunk mindent, hogy visszaálljon a rendes légzése. Láttuk, ahogy küzd azért hogy egy kis levegő kerüljön apró tüdejébe, de csak nem sikerült neki. Amikor már kritikus kezdett lenni a helyzet, én fogtam a kezembe a kicsit. A feje, a teste már kékülni kezdett az oxigénhiánytól. Azt éreztem, hogy valamit tenni kell. Láttam magam körül a tehetetlen feleségemet, anyámat, apámat. Mentőt hívni nem volt idő, cselekedni kellett. A pillanat perceknek tűnt. Senki nem sírt, mindenki minden erejét átadta a kis Nórinak. Akartuk, nagyon akartuk hallani a síró hangot. Ami oly sokszor zavarólag hatott, az most egy megváltás lett volna. Megfogtam a lábánál fogva és a fejét lefele lógatva kicsit megrázva, majd vissza fordítva hirtelen levegőt kapott és sírni kezdett. Megkönnyebbültünk, gyorsan kocsiba ültünk és bevittük a kórházba.
Ott az -alvásból felrázott- ügyeletes orvosnő hitetlenkedve hallgatta a történetünket és morgósan vizsgálta a teljesen egészségesnek tűnő kisbabát. Amikor elmondtuk, hogy mi történt és mennyi ideig tartott, akkor csak legyintett. Persze, mi hosszabbnak véltük..., szerinte.
A dolog ugyan később még párszor előjött, volt is kórházi megfigyelésen, de végül szerencsésen kinőtte ezt a veszélyes betegségét.
Én, a mai napig csak arra emlékszem vissza, hogy akkor ott megmentettem a kislányunk életét -gondolhatnak az orvosok akármit-.
>>>
Nóri, most 15 éves, éppen ma raktuk fel a buszra, amivel Angliába megy ismerkedni a nagyvilággal, nélkülünk.
Már nem leszek mellette, talán már nincs is rá szüksége. Legalább is Ő biztos ezt gondolja...
Persze, de nincs szülő, aki ne örökre aggódna gyermekéért, mégha már nem is az életét kell megmentenie.

A cikket írta: Pinokkió

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. november 24. 09:30
Nálunk mindig anyukám mondta meg a frankót amikor betegek voltak a gyerekek. De nem csak nekünk, egyszer a gyerekorvosnak is beolvasott.Be is volt tojva, hogy elveszik a diplomáját! :)
2010. szeptember 21. 20:09

megtekintés Válasz erre: - 2010. szeptember 21. 19:55

Jó APA lehetsz, Pinokkió! ...mert olvastam a sorok között.
Na meg tudod, életet adunk neki, és kapunk tőlük; oda-vissza.
Nagyon jó.

Ada

Talán, csak a megfelelni nehéz. Magamnak és nekik.
2010. szeptember 21. 20:05

megtekintés Válasz erre: anubis - 2010. szeptember 14. 21:50

Nagyon szép ez a cikk, jó korán kezdted Te is a szülőséget. Ha az életkorodat nézem, 33 vagy, a lányod meg 15:)
Vagy az életkorod pinokkiósan van megadva??

;-)

Hi;-) 18+15:-)
 
2010. szeptember 21. 19:55
Jó APA lehetsz, Pinokkió! ...mert olvastam a sorok között.
Na meg tudod, életet adunk neki, és kapunk tőlük; oda-vissza.
Nagyon jó.

Ada
2010. szeptember 14. 21:50
Nagyon szép ez a cikk, jó korán kezdted Te is a szülőséget. Ha az életkorodat nézem, 33 vagy, a lányod meg 15:)
Vagy az életkorod pinokkiósan van megadva??

;-)
2010. augusztus 28. 10:47

megtekintés Válasz erre: boszorkány - 2010. május 9. 22:33

Kár, hogy nem osztod meg velünk kilétedet. Ritka az ilyen lélekjelenlétet tanúsító apa.

Megosztottam;-)
2010. május 19. 09:05
Ha ti lettetek volna ott, ti is tudtátok volna mit kell tenni. Sőt, ha akkor én nem vagyok ott, akkor a többiek is tuti!!!
2010. május 18. 22:54
Jó ha van egy ember a kritikus helyzetben aki tudja, hogy mit kell tenni, még akkor is ha nem tanulta. Mélyen átérzem a helyzetet.
2010. május 9. 22:33
Kár, hogy nem osztod meg velünk kilétedet. Ritka az ilyen lélekjelenlétet tanúsító apa.
2010. május 9. 22:25
Ilyen egy igazi Apa! Szépen írrtad le.
2010. május 9. 14:00
Egészséges apai aggodalmak, míg élsz elkísér.
Ugye, milyen gyorsan elszállt az a 15 év?
Na, a következő 15 még gyorsabban fog. :)
2010. május 9. 11:37
Köszönöm,hogy olvashattam s teljesen átéltem ahogy leírtad az örömöt a riadalmat az aggódást ....szívmelengető hogy egy apa így tud írni az érzéseiről!
Maradj mindig ilyen!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: