Ballagok

Látogatók száma: 43

Egy régebbi vers. Talán már itt is fent volt, nem tudom de most ilyenem van.

Ballagok....Mögöttem... fakulnak.... szerelmes sóhajok.
Lépteim pengetik életem húrjait,
Szívemnek bús ez a dallam.
Nincs megállás.Nincs, nincs visszaút.
Nehéz a zsák.Emléked hordom magamban.

Sárral teli a föld amelyen járok.
Lucskos csizmám gúnyosan hagy nyomot lelkemen.
Kevély az éj,didergős kalapban osztja melegét.
S én csak megyek, mindent feledve,
Fanyar mosollyal múlatva életem.

A cikket írta: Pumukli56

előző cikk következő cikk

4 szavazat