- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
December volt. Kiszakadt a felhők dunnája. Szállingóztak a hópihék a világra. Hulltak kunyhókra, hulltak kastélyokra, bevonták fehér takarójukkal még a királyi palota tetejét is. A királyné ott ült ébenfakeretes ablakában, és öltögetés közben ki- kinézett a hóesésbe. Ja nem, ez egy másik történet... Újratervezés... Ahogy a konyhában tüsténkedem, ki- kitekintek az ébenfakeretes ablakon a hóesésbe, a szerelmem és a gyermekeit várva.
- Bárcsak az én gyermekeim volnátok! - gondolom magamban, nagyot sóhajtva, miközben kihúzom a tepsit a sütőből.
Vanília, citrom, sülő szilva illata száll, és boldog várakozás tölti be a konyhát. Ahogy rutinosan megfordítom a tésztával teli tepsit, és visszacsukom a sütő ajtaját, felmerül bennem a tegnapi jelenet...
***
- Milyen találkozód volt a falunkban? - kérdezte újra a kíváncsi asszony rám bámulva a buszmegállóban.
- Randim volt - vallottam be végül.
- Idevalósi a fiú?
- Nem, csak itt találkoztunk. Ez volt az első.
- És milyen, ...
fel
le
Nos mentem Ilikénk után,nekiláttam én is a Zserbónak. Miután a tészta kész lett és a tepsiben kelt, úgy gondoltam közben előkészítem a dolgokat a bejglihez. Cukrot kellett volna darálnom, helyette a bal mutatóujjam daráltam el kissé. Beakadt a nyomógombja a darálónak és amikor üresen bedugtam a konnektorba a dugót beindult. Sosem nyúlkáltam bele, most sem! Hanem ahogy meg akartam fogni a darálót, hogy, hogy nem behúzta az ujjam mire kirántottam volna a konnektorból. Nos a látvány sokkoló volt, ráadásul a lánykám épp porszívózott, nem hallotta meg a jajgatásom, nekem kellett ellátni. Mire bekötöttem, már az ájulás környékezett. Gyorsan leültem és ittam egy kis vizet, majd telefon a Papusnak aki tankolni volt, hogy siessen, mert ért egy kis baj. Hazaért és öltözés után irány az ambulancia! Senki nem volt a betegfelvételi ablaknál. Papus kezébe nyomtam a papírjaimat és én leültem a váróban nehogy összeessek. Majd várakozás kb. 1 óra hosszat, miközben már a papírom bent volt és lassan ...
fel
le
Közel egy hónapja boldogítjuk egymást ügyvéd úrral... Belerázódok lassan. Ma kicsit ráhúztam időben, úgy is mint a rá várakozás, de munkából sem volt hiány és a sikerélményből, a szóból sem tudott kifogyni. Kaptam segítséget, saját gépet is, ért nem kevés meglepetés, pedig már kezdtem megszokni az újabb verziót, de hát rápakolták a sz.gépre a régi Word-öt, a 2003-ast csak ne siránkozzak a fülükbe. Most egy szavam se lehetne, pedig ha tudnák? :-)
Belekóstoltam a mínusz 3 fokba, ennyire hideg volt ugyanis öt óra tájt Pécsett az Árkádnál, amikor végre hazafelé indultam. Majdnem éhgyomorral érkeztem meg a térre, így nem csoda, hogy megjött az étvágyam és azon nyomban nekiálltam egy fincsi gulyásleves főzésnek. Bánom is én, hogy csípős lesz? Én erősebb vagyok!
fel
le
Ködös, hideg, sötét adventi nap volt ma. Szinte esti sötétség volt a lakásban, viszont jó meleg, mert begyújtottam a kandallóba. Ti mit csináltatok ma? Én tervezgettem a karácsonyi menüt, amihez holnap szeretném megvásárolni a hozzávalókat. Mivel a kocsim bemondta az unalmast, felfújtam a biciklit és azzal vágok majd neki a nagyvilágnak. Lehet, hogy csúszós lesz az út, igy könnyen előfordul, hogy csak belékapaszkodom és tolni fogom, de akkor sem cipekedem, ahhoz erő is kellene. Most néztem a Hiradót, micsoda balasetek voltak a jeges út miatt!
Nekem bevált módszerem, hogy a cipőm talpára ragtapaszt teszek, így nem csúszik. Ajánlom mindenkinek.
Vigyázzatok magatokra, hogy a szép karácsonyt semmi ne árnyékolja be.
Békés estét kívánok!
fel
le