- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
2019. május 19.-i jegyzet:
2 évvel ezelőtt történt először, hogy pánikroham jött rám. Ez azért is paradox helyzet, mert higgadt szoktam lenni, ha valami gáz van. Utólag szokott lecsapódni nálam a dolog és mindig csak az állapotommal kapcsolatosan tör rám, szóval más szorult, vagy veszélyes helyzetekben továbbra is higgadt vagyok, de úgy tűnik mostanra gyenge pontommá vált az életemért folytatott küzdelem. Szorongok ugyan emberek közt is, de ott nem kap el a pánik, maximum csak leizzadok, légszomjam van és feszült vagyok, meg el akarok tűnni onnan.
2 éve, amikor összeomlott a keringésem ugyan nem tudtam mi történik, de amíg magamnál voltam, addig éreztem, hogy valami nagy baj van és ha nem segítenek, nekem annyi. Mint kiderült valóban közel voltam a game overhez és a dokik szerint ez az összeomlás bármikor újra megtörténhet, akkor már esélyes, hogy nem is lesz ilyen szerencsém, meg ugye itt a többi rizikófaktor. Akkor ugyan higgadtan tudomásul vettem ezt is, de hamar kiderült, hogy ...
fel
le
2019. május 15.-i jegyzet:
Pár eredményem és a közérzetem is azt mutatja, hogy javult a helyzet.
A folyadék csökkent a mellkasomban, tehát úgy tűnik megúsztam a csapolást, remélhetőleg nem is tér már vissza és a kevés maradék is eltűnik. Ezzel együtt a fájdalom, fulladás és köhögés is enyhült.
A hőemelkedés még makacsul kitart, de lázba nem fordul pár napja.
Mint fentebb írtam, a közérzetem is viselhetőbb, bár az egymást érő frontok azért odatesznek neki. A tegnapi nap emiatt visszaeséssel járt fulladás és köhögés szempontjából, a szívritmusom is megint érdekes volt. Az egésznapos migrén koronázta az egészet, ami mint kiderült a felugró (160-as) és lejjebb menni nem akaró vérnyomásomnak volt az eredménye. Egész nap tartott, néha ugyan lejjebb ment az érték, de a kontroll mérések mindig azt mutatták, hogy újra felmászott. A fejem majd' széthasadt, a szemeim is ki akartak ugrani, befigyelt a fülcsengés, tarkótáji és az orrnyergemben állandósuló nyomás is, szóval volt egy adag para ...
fel
le
2019. május 10.-i jegyzet:
Sokszor úgy néznek rám, mint egy űrlényre, amikor a bajban is mosolygok/nevetek. Nyilván én sem tudok minden helyzetben jókedélyű lenni, de amikor csak lehet, teret engedek neki. Jön magától. Magam is meg szoktam lepődni, hogy egy-egy krízis után pozitívabbá válok, vagy rossz helyzetben mosolygok/nevetek, de talán kompenzáció. A mai, meg az utóbbi idő eseményei és a mai hangulatom kapcsán írom ezt a posztot. Mostanság nem mosolyrafakasztó sem az állapotom, sem az amiket a doki mondott, sem pedig az otthoni dolgok (mert amikor bejönnek hozzám, elmondják mi a stájsz'), ma mégis totál fel vagyok pörögve. Sírásig röhögtem a fogadott Tesómmal, meg úgy voltam a rossz hírekkel, hogy úgyis jobbra fordulnak majd a dolgok, egy imát el is mondtam. Ami nem fordul jobbra, az majd balra fog. Viccet félretéve; azon nem fogok keseregni és agyalni, mert csak magammal csesznék ki, ráadásul értelmetlen is volna. Csakis rajtam áll, hogy hogyan tekintek a dolgokra és én azt ...
fel
le
2019. május 9.-i jegyzet:
hogy jobb perceimben sétálgatok. Rámparancsoltak tegnap, hogy nem kelhetek fel, szigorú fekvés van. Nem mintha gyakran és sokáig flangáltam volna, mivel nem is esik jól, meg fokozódik olyankor a fulladás is (a rtg., meg az ultrahang állítólag látott egy kevés folyadékot odabent, arra fogják a fulladást is), csak felfekvést sem akarok kapni (mivel már befigyel időnként az égő fájdalom farkcsont-, lapocka-, meg saroktájékon) és gondoltam nem jó, ha folyton csak fekszem. Kapok antibiotikumot, meg tudomisén mit, hogy a gyulladás és ezáltal a folyadék elhúzza a csíkot. Azt mondták, hogy ha jobban felszaporodik, akkor le kell szívniuk. Kösz, azt kihagynám. Abban is bízni kell, hogy nem terjed rá a szívburokra a gyulladás, ugyanis ezzel az eshetőséggel is megnyugtattak.
NEM FOG!
Holnap lejár az értágító kúra.
fel
le
2019. május 8.-i jegyzetem:
Csak én költöztem el a Kardiológiáról.
Ennek a jó oldala értelemszerűen az, hogy azt mutatja: a szívem a múltkori eset óta viselkedik és egyelőre azt nem kell górcső alatt tartaniuk.
A rossz oldala az, hogy nem hazakerültem, hanem a Belgyógyászatra, mert más fronton még vannak problémák. Nevezetesen és többek között az, hogy begyulladt a mellhártyám, ebből kifolyólag hol hőemelkedés, hol láz boldogít, köhögök, fulladok, stb.
A keringésem se' oké; tegnapelőtt este az éjszakás nővér elmondása szerint megint hullafehér voltam, kékes szájjal és körmökkel (utóbbit én is láttam), megint nehezen kaptam levegőt is. Kaptam oxigént és az helyrerakta a színemet, meg a fulladást és a szédelgésem is enyhült.
Kapok értágítót is, többek közt.
Mikor-hogy' vagyok, a középszar' és az igencsakszar' közérzet váltja egymást. Amíg fáj valami, amíg kellemetlen valami, addig érzek, tehát élek és más nem számít!
Éjjel ismét fulladásra és csatakosra izzadt ágyra ébredtem, ez ...
fel
le
2019. május 5.-i jegyzetem:
nem beszélnek hazamenetelről, viszont nem voltam olyan rosszul azóta. Gyengeség, szédelgés, fejfájás/zúgás, rossz közérzet, időszakos fulladás és időnkénti ritmuszavar még boldogít, de lehet, hogy csak az erős fronthatás tesz oda. Ma a lábam is meg van hülyülve; fel akar gyulladni és ég a lábfejem, közben elvörösödik az ujjaimmal együtt, azok fel is puffadnak. Ahogy előbbi lecsitul, lemegy a puffadás is. Azt mondták a keringés játszik.
Ma valamitől hőemelkedésem is volt, de a délutáni méréskor már nem jelezte a mérő.
Az étvágyam jó, eszem a kórházi kosztot is, meg azt is, amit otthonról kapok és még nassolni is marad kapacitás. Ma hoztak apámék milánóit, madártejet, csokit, üdítőt, almát és narancsot. Aludtam, amikor jöttek és az öcsém szokás szerint szívatott. :-D Mindig húzzuk egymást valamivel. Arra keltem fel, illetve riadtam, hogy a talpamat csikizi. Azt mondja "tudtam, hogy erre felébredsz". Majdnem szájbarúgtam, mert okos módon elég ...
fel
le
Vicces, mert aki ismer, mind egy Julius Caesari átvitt értelmezésre gondolna. Na most tévedtek barátaim, egy valós kocka, valós eldobásáról írok. Vagy ha szigorúan vesszük, akkor épp a nem eldobásáról, csak... Persze ebben is lesz némi elrugaszkodás a valóságtól. De ez már csak ilyen, ha engem olvasol.
Egy ideje észrevettem, hogy a dolgok sokszor irányíthatóak vagy legalább is előre megérezhetőek.
Szerintem a materialistán gondolkodók most álljanak fel, kerüljenek egyet és olvassanak mást, mielőtt lehülyéznének! De semmikép se ragadjanak itt vitázni, maximum ezután figyeljék jobban és más szemmel az őket körülvevő világot. Úgyse értenék, amit írok...
Egy időben gyűjtöttem a velem megtörtént megmagyarázhatatlan eseteket, számolgattam azok valószínűségét. (Pl az egyik írásom a kilencszer lejtett kulcscsomóról szólt: http://www.felesegek.hu/cikkek/ezoteria/megmagyarazhatatlan-tapasztalataink/9-szer-egymas-utan_1031 ) De egy idő után csak elkezdtem hinni és figyelni arra, hogy miként ...
fel
le
2019. május 2.-i jegyzet:
Kórházban vagyok, többek közt emiatt is hallgattam.
3 napig megfigyeltek az intenzíven, de azóta már sima kórterembe kerültem.
[Kicsit rizsázni fogok, hogy a későbbiekben ha kell, vissza tudjam követni a mostani állapotomat. Fontos lehet egy következő rosszullét esetén.]
A rosszullétet megelőzően már pár napja rosszalkodott a ketyegőm, köhécseltem, furcsa közérzetem volt, a lábam enyhén dagadt, stb., de azt hittem csak a front okozza ezeket. A fater megjegyezte a rosszullét előtt nemsokkal, hogy szarul nézek ki, falfehér vagyok. Mondtam neki, hogy jól vagyok. (Tényleg jól voltam.) Aztán éreztem, hogy a szívtájékom nehéz, szédelgek és nyomás van a fejemben. Lefeküdtem, hátha jobban leszek és jobban is lettem, mert a fejemből a nyomás elmúlt, viszont a szívtájéki diszkomfortérzet maradt. Nem mozogtam, hátha az is elmúlik, de nemhogy javult volna a helyzet, inkább rosszabb kezdett lenni. Elkezdett a szívem össze-vissza ütögetni és nyomás-szúrás volt a ...
fel
le
2019. április 10.-i jegyzetem:
azzal általában szívok is, de nem gondoltam, hogy ilyen helyzet is elő fog állni, mert ez már nonszensz.
Volt az a kínlódás a diagnózist illetően, amikor a háziorvosom kapta csak meg az eredményt és elkeverte. Azt mondta, hogy fejből csak a vasculitis megnevezésre emlékszik, a pontos fajtára nem, de megígérte, hogy megkeresi a zárómat, amiből kb. ~ másfél évig tartó telefonálgatás, hitegetés, várakozás lett, mire bepöccentem (hamarabb kellett volna) és írtam a kórháznak, egész' pontosan az immunológusnak, aki kezelt. Ez volt idén januárban és jött is válasz tőle pár nap múlva, amiben azt írta, hogy e-mailben nem tájékoztathat az adataim védelme miatt, de én, vagy a gondviselőm személyesen befáradhatunk a zárójelentésemért, vagy a házidokim megtekintheti az EESZT nevű felületen a másolatát. Végre közelebb jutottam az eredményhez - gondoltam.
A házidokinak továbbítottam ezt az infót és vártam, hogy végre tegye a dolgát és tájékoztasson a diagnózisról. ...
fel
le
2019. március 30.-i jegyzet:
Tegnap reggel óta ébren vagyok, illetve majdnem, mert 3 órát azért sikerült aludni, de többet nem, hiába voltam hullafáradt. Miután átestem a holtponton, egész' használható lettem.
Segítettem a kertrendezésben is, meg kiültem az Alexhez. Olyan sprinteket levágott örömében, hogy azt hittem belémszáll, de épp'hogy bevette mellettem a kanyarokat. Úgy dobognak futáskor a lábai, mintha egy gyorsvonat zúgna el. A hátamra is ráugrott, ahogy ültem a fűben és majdnem fellökött. Jól megnőtt és erős. Természetesen agyon kellett simogatni, ami nem esett nehezemre. ;-) Többször is leült mellém és együtt bámultunk a semmibe. Időnként jól képen nyalt a 20 méteres nyelvével. :-D
Jó volt lazulni a jóidőben, rámfért már egy kikapcs, nem agyaltam semmi gondon, csak az ingerekre figyeltem, amik a természetből és a kutyámtól jöttek.
Elmentünk aztán a boltba is. Tegnap kishíján öntapadós matricák lettünk egy seggarc szélvédőjén, szintén boltba menet. Éppen átkeltünk az ...
fel
le
Szavak helyett
Vicces, mert aki ismer, mind egy Julius Caesari átvitt értelmezésre gondolna. Na most tévedtek barátaim, egy valós kocka, valós eldobásáról írok. Vagy ha szigorúan vesszük, akkor épp a nem eldobásáról, csak... Persze ebben is lesz némi elrugaszkodás a valóságtól. De ez már csak ilyen, ha engem olvasol.
Egy ideje észrevettem, hogy a dolgok sokszor irányíthatóak vagy legalább is előre megérezhetőek.
Szerintem a materialistán gondolkodók most álljanak fel, kerüljenek egyet és olvassanak mást, mielőtt lehülyéznének! De semmikép se ragadjanak itt vitázni, maximum ezután figyeljék jobban és más szemmel az őket körülvevő világot. Úgyse értenék, amit írok...
Egy időben gyűjtöttem a velem megtörtént megmagyarázhatatlan eseteket, számolgattam azok valószínűségét. (Pl az egyik írásom a kilencszer lejtett kulcscsomóról szólt: http://www.felesegek.hu/cikkek/ezoteria/megmagyarazhatatlan-tapasztalataink/9-szer-egymas-utan_1031 ) De egy idő után csak elkezdtem hinni és figyelni arra, hogy miként ...
