újabb események régebbi események további események
09:57
Tündér módosította a naplóbejegyzését
09:55
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:50
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:43
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Napló bejegyzések

Világok találkozása

Világok találkozása "Eljutni oda, ahová még senki nem merészkedett” (a Star Trek mottója) Fogalmam sincs, hogy mi fog kisülni ebből. Te, a korábbi Spirifiú, alászálltál az Enterprise csillaghajóval ötös görbületi sebességgel hozzám, a puszta anyaföldből erőt merítő egyszerű boszorkányhoz, hogy Rettenthetetlenné válj. S a kedvemért, még a földi nyelvet is megtanultad, pedig nem rossz a vulkáni sem, de azért nem vagyok klingon. Énérettem, aki heves temperamentummal van megfűszerezve, s kezdetben nem árulta el, hogy volt némi természeti boszorkányos múltja, de most is beszél a növények s az állatok nyelvén. Esetleg még Spock parancsnok, mint az első félvér vulkáni se áll távol tőle, de személyes kedvence Doktor, a holografikus figura. S találkoztunk úgy, hogy előtte nem láttam az arcodat, mert a spirifiú nem engedi energetikailag, de én elfogadtam, mert mindenkinek lehet bogara, de kérdeztem, kancsal vagy fültágító fülbevalós ugye nem vagy? Tetko? Piercing? Szinte felháborodtál, hogy teljesen ...
fel le
11 0

Májusi cseresznye

Májusi cseresznye Emlékképek, amelyek bekerülnek a képzeletbeli albumomba, hogy üres óráimban újra elővegyem őket és emlékezzek arra, hogy akkor sem vagyunk egyedül, ha néha ez olybá tűnik. Nem volt mit tenni, mint behúzódni az esőcseppektől védett sarokba, ha már találkozásunk színhelyéül, a kertre és ezen időpontra esett a választás ez egy alkalommal. Erre a legmegfelelőbb hely az ereszcsatorna alatt álló kis asztal volt a számunkra, fenekünk alatt egy-egy kispárnával. Húgom és jómagam kényelmesen elhelyezkedtünk egymás mellett. Szélvédett is volt, és elég árnyékot, meleget adó ahhoz, hogy az általa készített és nagy becsben tartott családi albumot megmutathassa nekem és megóvhassa az esőcseppektől. Hol másutt lehetett volna erre sort keríteni, mint a nagy diófa árnyékában, ott, ahol, ha sütött volna a nap, sem lett volna élvezetesebb, helyette azonban elkezdett cseperegni az eső, és oda száműzött bennünket. Lányom és a sógorom miközben mi elkezdtük nézegetni az albumot, hogy ne is zavarjanak ...
fel le
25 0

Anyák napja

Anyák napja Jó, kinek van még édesanyja, simogató kezét magához vonhatja. Az én édesanyám régen itt hagyott, kedves szavát már sosem hallom. Nap-nap után könnyem gördül, fájó hiánya sosem csendesül. Boldogan fognám remegő kezét, ősz haját óvatosan bontanám, botladozó lépteit féltőn követném, csak itt lenne még az édesanyám. Kezembe egy csokor virággal, sírja mellett, hálaimát mondok. Édesanyám, ha tudnád, mennyire hiányzol. - D Klári -
fel le
39 0

Méhkirálynő

Méhkirálynő Züm - züm… Napok óta fülembe cseng a méhek zümmögő kórusa, mintha talpig védőszerelésbe öltözve pöttöm gyerekként ismét nagyapának segédkeznék a mézpergetésben, csupán az arcomon lévő maszktól könnyebb a lélegzetvételem. Miért nem jön értem nagyanyám? Kimenekíthetne e nem veszélytelen tevékenység alól. Ám, ha nincs méz, nem tud nekem nagy kerek, fahéjillatú mézest sütni, közepén fél szem dióval, amit nagyon szeretek. Uzsonnára egy findzsa forró tejet is kapok hozzá. Zzzzzzzz… A méhek igazi összetartó családban élnek. A királynő az édesanya, aki hagyja, hogy számtalan utódját mások neveljék. Anyukám is méhkirálynő! Hagyja, hogy a nagyszüleim neveljenek, mert ő elmegy az apukámmal a városba, gyárban dolgozni, munkásszálláson lakni. A faluban én vagyok az egyetlen óvodás, aki havonta egyszer látja a szüleit, mégis úgy élek, mint egy királylány. Szép ruhákban járat a nagyanyám, még gombos cipőt is vesz nekem és minden nap más színű szalagot fon a hajamba. Nagyapa sajnálja, hogy nem fiúnak ...
fel le
32 0

Számvetés

Számvetés Jobb ma egy túzok, mint holnap egy veréb!” Bár fogalmam sincs mit gondolsz, és mégis mondom, mert szükségem van rá. És itt ez a lényeg, nem vagyunk egyformák! Ezt jó, ha tudja mindenki a maga szemszögéből nézve, legyen az testvér, barát, vagy kívülálló. Ha többször nem is, de egyszer mindenki szembe kell nézzen magával. Én ezt tettem. Tedd te is! Minden jó okom meg volt rá, hogy így döntöttem! Lehettetek volna nekem a Minden, de nem azok voltatok. Testvérek, a sokból, ketten, a legdrágább után, ő a Kincsem volt! Nem kellene mondanom, az a gyermekem, akit elvesztettem! Négy éve ennek már, hogy nincs velem, és ti még mindig nem tudjátok ez mit jelent? Számomra a legnagyobb veszteség az életemben. A többit túl lehet élni! Módjával. Ha átéltétek volna azt, amit én, akkor most nem kellene magyaráznom. Nem is fogom, csak most az egyszer. Ne is! Ne tudjátok meg soha! Mert ez a legnehezebb a világon. Elveszíteni az egyetlent, aki közel állt hozzátok! Nem kívánom, hogy ...
fel le
39 0

Sorstalanság az én szememmel

Sorstalanság az én szememmel Mint írással (is) foglalkozó ember, néha megengedem magamnak, hogy ki merjek lépni a saját korlátaim közül. Így jutottam oda, hogy egy magyar Nobel díjas írást kezdtem el saját szemszögemből vizsgálni. Talán páran ezt nagyképűségnek éreznétek - főleg szakmai háttértudás nélkül -, hogy hogyan is veszem a bátorságot, hogy egy nálam sokallta magasabb szinten írót vegyek górcső alá; de úgy hiszem, hogy ha egy átlag érettségiző is hasonló feladatot kaphat a magyar érettségijén, akkor talán felnőttként is érdemes néha elemeznünk, amit olvasunk, nem csak simán benyelni valamit... Mindenki olvasott már Hemingwayt, Tolsztoljt, és többnyire volt véleménye az adott írásról, írói stílusról. Maximum sokunk nem jut el odáig, hogy ezt meg is fogalmazza önmagának, ne adj Isten, másoknak közzé is tegye véleményét. Mert azt ugye - némi faggatásra - kimondjuk, hogy én jobban szeretem Balzac realizmusát, mint Tolsztoljét... vagy épp nekem inkább Krúdy, Márai vagy éppen Orwell jön be. Vagy ha ...
fel le
59 0

Tíz kicsi buszsofőr

Tíz kicsi buszsofőr A történet az ezerkilencszázötvenes évek elején zajlik, a mai időkkel való egyezés vagy párhuzam a véletlen műve. Semmilyen jelenkori politikai kivetítésért az író semmilyen felelősséget nem vállal. A történet a Rákosi rendszer kritikájaként íródott. Mindenki így olvassa… vagy ahogy akarja. A buszremízben a legidősebb sofőr komótosan lépkedett – szájában egy Munkással –, erős füstfelhőt húzott maga után. A férfi még szippantott egyet a cigarettájába, majd a csikket a földre dobva, eltaposta azt, és tovább bandukolt a főnöki iroda felé. – Józsi bá’, holnap ti viszitek a tömeget. Szedd össze a fiúkat, akikkel együtt mennél – mondta a főnök az idős férfinak. – Ugye voltál már ilyen úton? Itt az útiterv mindannyiótoknak. József előbb felnézett a plafonra, köhögött egy fájdalmasat a tüdejéből, majd a főnökre pillantott, megvakargatta a fejét, és csak ennyit mondott. – Főnök, ez a legnagyobb megtiszteltetés, hogy ezt most rám bízod. – Józsikám. Olyanokat szedj össze, mint te. ...
fel le
48 0

Amikor kicsit sztár lehetek

Amikor kicsit sztár lehetek Telkis második előadásom - ahogyan megéltem Túl rövid, viszont ennek ellenére túl mozgalmas volt a hét ahhoz, hogy meséljek nektek, arról, hogy milyen volt a Telki Közéleti Klub rendezvényén aktív szereplőként részt venni. Ami azonnal nagyon jóleső volt, hogy olyan nagy szeretettel fogadott mindenki, mintha hazaértem volna. Szerintem a családban sem fogadnak engem ilyen széles mosollyal (mert ott jobban ismernek). Azt hiszem hogy ez az, amit az ember egész életében keres, amire vágyik. Ezt a vegytiszta, örömteli elfogadást. Ezek a telkis napok, életem legjobb napjai közé tartoznak, amire mindig lelkesen fogok visszaemlékezni. Ebben az évben már az egyik családtól kaptunk szállást is, így a fantasztikus Borit, és három vagány kifiát is megismerhettünk az aprónép közül. Reggelinél csirketartásról beszélgettünk, ahol elhangzott a világ legcukibb kérdése, hogy lesz-e kakas nélkül tojás, s ezt a kérdést az előadásomba be is építettem. Tojás lesz, csibe nem. Csodás kertem arborétum ...
fel le
43 0

Galambocskáim

Galambocskáim Elfogadtam egyszer egy King galambpárt. Egy nagy nyúlketrecben voltak jobb híján, nézegettem, hogy ugyan mihez is kezdjek velük, olyanok voltak nekem, mint másnak egy papagáj. Dísznek. Ám egyszer csak, egyik reggelre hűlt helye lett az egyiküknek! A másik búslakodott magában, én meg fogtam, és kinyitottam a ketrecajtót, ő pedig huss, kirepült és üldögélt pár napig az egyik fa ágán. Másnap még mindig ott volt. Harmadnapra mellé telepedett egy postagalamb a tizenkettedik szomszédból. S mint a népmesében, a szürke daru és az ezüstkócsag esetében, a postagalamb azt gondolta magában: - Nem jó egyedül élni, nem biza! Férjhez megyek én! Férjhez! Még ma! S a karcsú postagalamb udvarolni kezdett a szép kövér, özvegy Kingnek, de az kicsúfolta. - Mit akarsz tőlem? Csupa szürke vagy, sovány is, hogyan nevelnéd fel a fiókáinkat? A postagalamb aznap szomorúan repült haza. De nem telt bele egy nap, s meggondolta magát az özvegy King, s azt mondta magában: - Nem jó ...
fel le
43 0

Március 15 - ünnepelj Magyar

Március 15 - ünnepelj Magyar Március 15 - ünnepelj Magyar Kottonnal megszórt diszkófolyosó, tamponra öntött pálinka szaga, új évezred, új léteket aprító kulturnemzet - hősöknek utóda. Petőfi magát vesztette-oda, a szobra is menne már el messze, de ércbe öntött álszentség foglya, hazug szavak zengnek most fülébe. Attila is bánja, hogy csavarozták, kőre ragasztott költészet, gúnnyal, új nagyok magukat tatarozták, futtatták, róluk szól dicsőítő dal. Hangzatos címek, pornográf rímek, egymást basszák szájba, nem számít már, kacagány, darutoll, meg egyéb díszek, kutyabőr, meg föld, ezerekben hektár. Főhajtás, tisztelet, aztán usgyi, indul a gép, tököt áztatni, tenger, persze megy a picsa is, bűnügyi merész tett, államköltségen hencser. Ünnepelj magyar, igaz gyereked éhes, nem számít, dübörög a gazdaság, te most kussolj, vagy torkod lesz véres, föld alatt rohad már az igazság. - Tiszai Pé -
fel le
39 0

Black Ice : Nőnapi köszöntő

Black Ice : Nőnapi köszöntő Csókkal ölelők, békeszirmaink, zöldellő sorsmezőn a virágaink. Földre szállt, drága angyalaink, életünk beragyogó lélekvágyaink. Családi köralkotó, igaz párjaink. nyílt rózsaajkaikról mosolyaink. Fénnyel áldott, szűzi tündéreink, csodálatos világra szabadítóink. Igen ők a nők, éltető reményeink, köszönve, mind gyöngyszemeink. Köszöntve együtt most létálmaink, boldog nőnapot kívánunk társaink! - Black Ice -
fel le
43 0
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: