- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Pár napja már nem pattanok ki reggel ötkor vagy fél hatkor az ágyból, mint nyári napokon, hanem reggel hétkor fejvesztve rohanok ki a házból kiengedni gyorsan a tyúkjaimat az ólból, mielőtt összeverekednek a fenti ólban a kakasok, vagy a lenti ólban a kacsák a tyúkokkal, vagy kiugrálnak a kotlósok a dobozból, mert nem kakkantanak a kiscsibék közé.
Tegnap kivételesen ébresztőt állítottam be ma reggelre, mert Jé barátnőmhöz készültem reggel hétre, hogy a maradék öt kakasából kettőt ismét rávezessek arra, hogy életét és vérét adja a család fennmaradásáért.
Majd segítettem Jének, és míg feltette az ebédet és elnyargalt dughagymáért, az eperágyások közt csináltam helyet a dughagymának és az őszi fokhagymának. Közben elbuktam a csemegeszőlő tilalmában, mert ugye a cukor... de cserébe semmi más büntetendővel nem tömtem magam.
Majd jöttek a pulyák is, a lányok segítettek paradicsomot, paprikát szedni, a kisfiú öntözte a duggandó hagymaféléknek húzott sorokat, bár olykor ...
fel
le
Azt még nem is meséltem, hogy tegnap este már olyan fáradt voltam, hogy amikor befejeztem a tökös-sajtos tócsni sütését az öregkonyhában, én nem lekapcsoltam az indukciós főzőlapot, hanem rátettem a fedőt a serpenyőre. Oszt jóvilág, mentem enni. És utána, amikor kijöttem később az udvarra valamiért, akkor lett gyanús, hogy hallom működni a főzőlapot, holott én lekapcsoltam... és akkor megéreztem!
Mert addigra elkezdte füstbe borítani a konyhát és a mellette levő szobába is jócskán beszivárgott a füst.
Elvettem az ajtóból az akadályokat, a kerti széket és a ruhaszárítót, amiket odahalmoztam az eső elől, és kisétáltam a füstölgő serpenyővel az udvarra és letettem a betonra.
De hogy ez se az uramnak, se Ró'nak nem tűnt fel, hogy majdnem sikerült rájuk gyújtanom a házat! Esküszöm, nem direkt lett volna!
Cserébe ma egyszemélyes hálóingpartit tartottam, csak a jószágokhoz mentem ki, és sütöttem magamnak egy négygabonás kenyeret. Zabpehelyből őröltem zablisztet, és ezúttal vele őröltem ...
fel
le
Igen!... éppen most "támadom" azzal, hogy rákérdezek, hol a "büdös..." van... had tudjam már meg én is... meddig az addig... meddig várjak még? Egyáltalán ebben az évben még ideér hozzám? Szörnyű kínokat kell az ember lányának kiállni egy kis "szeretetért"... a többit gondold hozzá!... De most nagyon ráfázik, mert érzem az erőt és nem engedek, csak akkor, ha könyörög... Nem fog? Majd elválik... Mindenesetre kell a bizonyosság... amit még nem tudhat, milyen az a nő, aki erre tette fel a maradék energiáját!... Ugyan már! Minden eshetőséggel számolok... hiszen ismerem magam!... Persze! "Én könnyen vagyok - mondja, itthon kell "csak" navigálnom... de ő veszélyes utakon halad... figyelnie kell, nem akarja hullazsákban végezni... ami érthető részemről, csak azt nem tudja milyen az "bizonytalanságban élni", az a tudat, talán nem is látom többé!... Szóval ne becsülje alá, le azt az "állapotot" amit mi nők, mondjuk én kiállok... a ...
fel
le
Továbbra is létezem, csak nem volt kedvem írkálni és nem is igazán volt miről, aminek olyan szempontból pozitív oldala is van, hogy nem történt akkora horderejű negatív esemény sem, ami kikívánkozott volna belőlem.
Pár hete a két unokaöcsém felment a tetőre és lebontották a nagy szelekben mozgó kéményt, mert félő volt, hogy egy izmos szélviharban elnyeklik és beszakítja az amúgy is szar tetőt. Simán le tudták bontani, szóval alig volt már egyben, úgyhogy mákunk volt, hogy kitartott.
Lett egy új hobbim, mégpedig a novellaírás. "Kellemeset a hasznossal" ugyebár, ugyanis ilyen formában könnyebb kifejeznem magam, úgyhogy fogok írni a vágyaimról, félelmeimről, megtörtént és elképzelt helyzetekről, vicces történésekről, traumákról, meg a frász tudja mi fog még kipattanni a fejemből, de az írást legalább élvezem és jó terápia is. Pár hete született meg az első novella, 'természetesen' a repülésről ;-), akkor nagyon lelkes voltam, hogy írni fogom őket, azóta viszont nem tudtam ...
fel
le
Pár dologgal akartalak csak titeket ma fárasztani. Egyik, hogy Harcz Endre - kertészet, különleges növények videóit nézve kezdett gyanús lenni, hogy az egyik fügém fán aszalódó fajta. De ennek néhány gyümölcse világotlátottabb, mint néhány legendás falusi ember, aki a falu határán túl még sosem járt! Bizony! Mert az ott a lámpabúrán bizony beutazott a szőlőhegyről a városba, megvárta ameddig a gazdája bevásárolt, majd haza is utazott volna, ha nem csípik nyakon a kis potyautast. De lebukott.
A másik, hogy minden tiszteletem a vegáké. Különösen azoké, akik tojás nélkül képesek vöröslencse fasírtot készíteni! Megnéztem pár YT videót róla, aztán azt hittem, hogy már mindent is tudok, mint a YTvégzett szakmunkások. Elvégre a főzés nem áll messze tőlem! De eleve elhibáztam ott, hogy a beáztatott vöröslencsét botmixerrel akartam pürésíteni és nem az aprítógéppel, mivel a fél kiló megduzzadva egyben nem fért bele. Mindegy, tettem hozzá két tojást, aztán még valamennyi vizet és úgy már nem ...
fel
le
... A legutolsó infóm szerint összeeszkábált magának drótból a motorházban egy "fészket" abba rakja a konzervjeit (babgulyás, mindegy is, pacalpörkölt)... Ő tudja! Ez az ízlése! Szeresse! De egyszer s mindenkorra felejtse el a tejfölös kolbászos krumplilevest és azt a sok-sok mindent amire képes vagyok, lettem volna... az már nem az övé!... Szokja meg, hogy ez a "melegítés" állandósulni fog a jövőt illetően a számára, mert hogy nem eszik a főztömből, az már biztos! És akkor most nevezzen "önző nőnek"... Mondja meg nekem valaki, kell-e még ennél is nagyobb elszántság, hogy a dolgokon, ami kellemetlen, rossz a számunkra, változtassunk?! Szerintem nem! Itt az ideje, hogy szembesítsük a saját "hülyeségével" és nekünk sem ártana szembesülni a sajátunkkal?!... Azzal, hogy egy olyan embert pátyolgassak, aki arra érdemtelen! Az elköteleződés teljes hiánya?... Rendben! De akkor ne kuncsorogjon a jövőben az ajtóm előtt, bebocsájtásra?! Mert nem leszek ...
fel
le
Valamikor egy időben barátaimmal elég sokat bulizgattam. Volt hogy csak késő este értem haza, akkor se józanul. A feleségem ezeket a kis kitérőimet igen toleránsan viselte. Egy darabig...
Amikor már sokadjára hívott meg Feri és István, nekem is vissza kellett őket hívni még egy utolsó körre. Na ez az utolsó kör nem kellett volna! Amikor reggel otthon ébredtem a fürdőszoba kádban, kabátostul, cipőstül..., elkezdtem gondolkodni. Vagyis kezdtem volna, ha szét nem esik a fejem a fájdalomtól! -Milyen nap van? -kérdeztem magamtól?! -Talán hétvége, szombat. Amikor a kávéfőző sistergését hallottam, majd a lépcsőn a halk lépéseket a fürdő felé, akkor már sejtettem... -Szombat van, megint berúgtam és az én drágám már hozza is a kávémat a fürdőkádba! -Jézusom?! -kiáltottam fel magamban! -Hát én egy állat vagyok! -Hogyan lehetne ezt helyrehozni. -Itt van nekem a világ legrendesebb asszonya, és én meg?! -Azt hiszem már itt nem segít a szokásos virág a szomszéd virágárustól. -Valami mást kell ...
fel
le
A legtitkosabb és legszégyenteljesebb vágyam valósult meg ma. Mielőtt bevontak volna életem első édeshármasába, a középmagas, jóképű, izmos, szőke és zöldszemű domináns férfi, aki eddig kezelgetett, félrehúzott és diszkréten a keresztnevemen szólítva megkérdezte, hogy vállalom-e az édeshármast egy tanulóval is...
Megadóan sóhajtottam egyet és átadtam kezébe a sorsomat, mondván, hogy mindenkinek el kell kezdenie valakin tanulni, de hozzátettem, elárulva az érzéseimet, hogy azért kicsit elfogott a szégyenlősség... izgultam! Ez nekem az első!
A függöny mögé először a fiatal, karcsú sráccal léptem, aki középmagas, kamaszkorból épp kinövő, ropitestű, barna hajú és szemű, szexi favágószakállú ínyencség volt. Igazi finom falatka minden fiatal lánynak. Menten felszólított, hogy vetkőzzek le, amennyire szeretnék, majd ráirányított az ágyra, hogy ott helyezzem magam kényelembe. Miközben engedélyt kért, hogy kikapcsolhassa a melltartómat, azzal a mozdulattal már meg is tette. Eligazított ...
fel
le
Egy-két éve még nem értettem, hogy mire gondolnak, amikor azt mondták, hogy csak úgy üveges tekintettel pörgetik az emberek a reelsvideókat. Mondom, én itt csak írok és olvasok, kommentelgetek, nem nézek videókat.
Ám, amióta megbarátkoztam a hangom visszahallgatásával, s elkezdtem én is rövid videókat készíteni, főleg a pipikről, bizony én is rákaptam a görgetésre. Vagy pörgetésre. Tökmindegy. De ez még csak hagyján! Vannak dolgok földön, s égen Horatio...
A minap ki is okosodtam, s újdonsült pörgető reelsműveltként rájöttem, hogy az eddigi elképzelésem arról, hogy kicsit molett vagy duci vagyok, ugyan reális, mert a tükör nem hazudik, csakhogy... ez lett a jó! Aztahejj...! Reumatológusom leesne a székről is! A háziorvosomról nem is beszélve.
Két napja találkoztam nemangolosként a chubby kifejezéssel, mikoris külföldi, jóindulattal is csak huszas-harmincas éveikben járó cuki arcú sukárboy fiatalembereket dobott ki elém a forgandó reelskerék, akik folyton minimum kilencven ...
fel
le
Pontosan úgy van, ahogy írja... Csak hárítja a felelősséget... Dehogyis nincs választása! Tudom ezt, ezért háborog a lelkem!... Az kizárt, hogy "bólogassak" a seggfej viselkedésére, lassan felveszem a stílusát, ami nem éppen kedves, sőt... és azt kapja tőlem vissza! Csak abból ért! A szép szó az nála kevés! Mondja is, hogy "Nem bír velem!" Nagyon helyes... Azt simán elfogadom, ha éppen most mászik ki a lerobbant autója alól, szerencsémre, mert így fel tudta venni a telefont... ahol éppen lemarni készültem... szerencséje volt, hogy megelőzött a panaszáradatával... Várta hogy menjen a segítség, este egy olyan helyen, ahol még panzió sincs. Ausztriában?!... és csak kora reggelre ígérték a "mentést"... Peches ember!... Tovább gondolva: No, de volt előtte is idő és lesz utána is. Hát én arra várhatok, hogy kegyeskedik jobb belátásra térni és felvenni azt a kurva telefont!... Még nem tudja, de maga alatt vágja a fát! Tőlem aztán attól kezdve ígérhet fűt, fát, ...
fel
le