- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
2022. április 20.-i jegyzetem:
nekem egy jó kardiológust és szóltam a fateromnak róla. Azt mondja 27.-én úgyis megy Pestre, majd akkor bemegy a Dokimhoz és beszél vele. Úgy látom halvány lila gőze sincs arról, hogy mi a helyzet. Talán azért sem, mert nem panaszkodom, bár azért ha látna és nem csak nézne, rájöhetett volna már anélkül is. Mondtam neki, hogy egyrészt 27.-re ne hagyatkozzon, mert nem is biztos, hogy itt tud hagyni (az Ildiéknél lennék ugyan, de ha bármi gond van, a fater tudja a mentőknek elmondani, amiket kell), másrészt 27.-ig még van egy hét, addig tétlenül akar várni, amikor fel is hívhatná? -.- A múltkor azt mondta, hogy aggasztotta, hogy egész nap aludtam, meg nagyon rosszul voltam, de az, hogy most képes lett volna még egy hetet várni a Dokival való beszéddel, ez nem igazán egy aggódó emberre utal.
4-től rendelt a Doki, de addigra megérkezett a szokásos élvezet, szóval nem tudtam beszélni, így csak reméltem, hogy nem mond hülyeségeket. Állítólag már késő volt ...
fel
le
"egy régi írásom egy barátomnak, aki épp elakadt..."
Amikor megismerkedünk valakivel, tudat alatt is köröket építünk köré...
Hogyan is épülnek fel ezek a körök?
Lelkünk életről-életre vándorol, (jó esetben) fejlődik (is), testet és szellemet keresve magának. Amikor a lélek megtalálja helyét, a szellem segítségével emberré válunk. Ebben a pillanatban a világunkat ketté is osztjuk. Születésünkkor lesznek, akik elhalmoznak szeretetükkel bennünket, és lesznek, akik tudomást se vesznek világra jöttünkről. Ugye az utóbbiak a nagy többség, mondjuk, úgy több, mint hatmilliárdnyi többségecske. Így aztán, meg is alkotjuk az első, saját iciri-piciri szeretet- és bizalom köreinket. (Ekkor még naivak vagyunk, aki szeret, abban bízunk is.) Ebbe a köröcskébe előbb a szülőanyánk, majd kicsivel később már bővítjük is azt, és édesapánk is beletartozik. Ez a folyamat innentől (egy ideig) jellemző is lesz ránk. Ahogy átlépünk szellemünkkel a kellemes lebegő (naiv) 9D-s lelki állapotunkból ...
fel
le
2022. április 19.-i jegyzet:
Tegnapelőtt délután már erősebb volt a rossz közérzet és este jött roham is, de csak egy és nem volt durva, felébredve már jól voltam. Tegnap délutántól estig azonban megint olyan pokolban volt részem, mint a javulás előtti héten. Jól jött, hogy 5 napig csak a délutáni rosszullétek voltak és azok is lightosan, mert úgy látom most megint durva napok következnek. Tegnap szokott módon 4-kor adtam enni a macskáknak, akkor már nem voltam jól, de mivel délutánonként amúgy is jön egy rosszullét-adag, azt hittem, hogy csak az kezdődik. Be-bedobogott a szívem is már vagy 2 napja, pedig előtte egy ideje csak időnként csinálta, leginkább a tachycardiát éreztem, de tegnap gyakran éreztem a ritmuszavart és az egyik bedobbanás akkora volt, hogy majd' kiugrott a mellkasomból, közben majdnem elájultam, annyira megszédültem, azzal egyidőben szétáradt bennem az adrenalin és onnantól kezdve irtó szarul voltam. Megint elkapott a halálfélelem, amit persze le kellett fojtanom ...
fel
le
2022. április 15.-i jegyzetem:
Kijelenthetem, hogy visszajött az étvágyam (ugyan még nem teljesen, de már nem kizárólag a joghurt-tápszer-leves megy le) és nem vagyok rosszul. Délután igen, de ilyen időszak máskor is van, viszont addig, meg este már jól vagyok és van erőm. Már csak a rosszullét alatt vagyok gyenge, de azok sem erősek. Az étkezés utániak is enyhültek. Maradtak persze panaszok, de kicsire nem adok, márpedig ami van, az eltörpül amellett, ami zajlott egy hétig. Mivel nem vagyok már olyan gyenge, mondtam, hogy menjünk holnap sétálni, de aztán láttam, hogy 17 fokos maximumot ígérnek, szóval annál hűvösebb is lehet, úgyhogy felejtős, mert 25 fok alatt kijön a Raynaud, ami a kezem-lábam szempontjából nem volna annyira gáz, de ugye jóideje a szívemnél is begörcsöl az ér, ha fázom, vagy hideget eszem-iszom, netán stresszelek. Nem gáz, hogy most nem jön össze, gondolom pár nap múlva újra melegebb lesz és majd akkor kimegyünk. Kezd javulni a keringésem, legalábbis az utóbbi ...
fel
le
2022. április 11.-i jegyzet:
tart az ostrom, de történt már egy kis javulás. Ugyan ismét volt a napokban két olyan erős rosszullét, amikor azt hittem vissza fogok kerülni a kórházba, de emellett vannak már olyan órák is, amikor viselhető a közérzetem. Ma először tudtam ülni kb. negyed órát, meg könnyebb volt a macskákat is ellátni, mert volt annyi erőm, hogy bírjam azt a kb. negyed órát, amíg az almokat kitakarítom + kiosztom a kaját. Tegnap koraeste jöttek rohamok is, ébredés után is jött még, szóval azt hittem megint nem fognak abbamaradni, de a következő ébredés után nem jött több. Csak vége lesz már ennek az időszaknak, gondolom lassan megnyugszik a légkör és ritkulnak a frontok. Valamitől fájnak az izmaim és az ízületeim azóta, amióta elkezdődött ez a dögrovás. Már nem alszom olyan sokat, csak rosszullétekkor alszom el. Ébredés után általában jobban vagyok valameddig, de az már nekem elég, mert fel tudom szívni magam a következőre, van ideje a szervezetemnek kifújni magát. ...
fel
le
2022. április 6.-i jegyzet:
hogy írni tudjak, úgyhogy lejegyzem a történéseket, hogy ne belülről feszítsenek.
Kemény napjaim vannak fizikailag is és mentálisan is, bár utóbbiba nem engedem magam belemerülni. Nem kaphat teret sem a bizonytalanság, sem a rémület, sem bizonyos gondolatok, mert ezekkel gyakorlatilag elismerném, hogy átengedem magam annak, ami ellen küzdök, márpedig nem gyengülhetek meg semmilyen téren, mert akkor vége(m). Tegnap keményen elkapott a halálfélelem, persze nem a semmiből (meg nem is magam miatt), hanem egy egésznapos, pokoli rosszullét alatt. Máskor is éreztem már halálfélelmet, de nem ennyire intenzíven. Nem tudom mi a frász történt velem, hogyan süllyedtem idáig? A fizikai részbe nem sok a beleszólásom, maximum nagyon akarhatok és kérhetem Isten segítségét, amiket meg is teszek és az imám meghallgatásra talált tegnap is, dicsőség érte az Úrnak! Ma is kértem. Más is imádkozik értem és biztos vagyok benne, hogy az is meghallgatásra talál! Itt ez az erős ...
fel
le
2022. március 29.-i jegyzet:
Most pont nem, mert még nem dőlt el, hogy a szemem ugrik-e ki, az orrom robban-e le, vagy az agyam (helye) robban-e ki hamarabb a fejemből a nyomástól, gondolom a melegfront buzerál, délután óta boldogít a masszív fejfájás, bár még nem érte el a 10-es szintet. Ezt leszámítva jobb napjaim vannak, mégha délutánra, vagy estére mindig rosszullét is talál meg, de néhány napja tart a jobb közérzet és a jobb erőnlét, roham sem jött 2-3 napja. Eddig nemcsak délután voltam rosszul, hanem egész nap és erőm sem volt, most viszont egy pesti utat is bírnék (persze csak délutánig, amíg kitart a szuflám), csak most nincs lehetőségem interjúra menni.
Fater valamelyik nap már okoskodott és szabályosan lecseszett, hogy minek megyek a terápiára, minek foglalkozom a múlttal? Ha beszélgetne néha velem és ismerne, tudná, hogy nem tudatosan teszem, a tudatalattim dobálja vissza a feldolgozatlan dolgokat. Erre az volt a reakciója, hogy engem hibáztatott, amiért mertek rám ...
fel
le
„Álmot hozó cinkosa az éjszakának,”
tó hullámzása a szerelem szavának.
Fent a csillagok fénye oly sziporkázó,
s a levelek libegése vitorlázó.
Öreg tölgy alatt megbúvó fehér kis pad,
s a zsenge fűből áradó virágillat.
Sok szép emléket őriz e fenséges táj,
lelki békére lelhet, aki erre jár.
Románcok kedvelt, s titkos találka helye,
itt egy bimbódzó kapcsolat lehet rejtve.
Amint éj leplét a pirkadat vezeti,
„kopogtat a Hold, apró lépteit szedi.”
2022.03.10.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Festmény Abdai Róza Holdfény
30 x 40 cm, olaj, vászon, ecset.
Idézet: Mohácsi Detti
fel
le
2022. március 18.-i jegyzet:
nagyon nem akarja, hogy terápiára menjek. Januárban mehettem volna ún. első interjúra, de már nem rémlik miért kellett lemondanom. Múlthónapban is mehettem volna, de indulás előtti este vitt el a mentő a szűnni nem akaró rohamok miatt. (Jellemző a jó időzítés. :-D) Pár nappal később újra jelentkeztem és ma kerestek, hogy csütörtökön kéne mennem, de megint le kellett mondanom, mert szinte csak fekve bírok létezni, legalábbis rövid időt tudok ágyon kívül tölteni, viszont ~ 5 órát kéne utazni. Oké, a távolsági buszon el tudnék feküdni a leghátsó üléssoron (de értelemszerűen azt is csak akkor, ha nem ülnek ott, amit senki nem garantál), viszont a zötyögést, fékezést-gyorsítást, kanyarokat nem bírom, amikor ilyen fos a keringésem, mert mindig ájulás kerülget tőlük, meg rosszul vagyok, így ilyen időszakokban sosem utazom sehová. Az interjú után állítólag beletelik pár hétbe, mire be lehet feküdni, így van arra esély, hogy addigra jobb állapotban lennék (mert ...
fel
le
"egy régi írásom egy barátomnak, aki épp elakadt..."
Amikor megismerkedünk valakivel, tudat alatt is köröket építünk köré...
Hogyan is épülnek fel ezek a körök?
Lelkünk életről-életre vándorol, (jó esetben) fejlődik (is), testet és szellemet keresve magának. Amikor a lélek megtalálja helyét, a szellem segítségével emberré válunk. Ebben a pillanatban a világunkat ketté is osztjuk. Születésünkkor lesznek, akik elhalmoznak szeretetükkel bennünket, és lesznek, akik tudomást se vesznek világra jöttünkről. Ugye az utóbbiak a nagy többség, mondjuk, úgy több, mint hatmilliárdnyi többségecske. Így aztán, meg is alkotjuk az első, saját iciri-piciri szeretet- és bizalom köreinket. (Ekkor még naivak vagyunk, aki szeret, abban bízunk is.) Ebbe a köröcskébe előbb a szülőanyánk, majd kicsivel később már bővítjük is azt, és édesapánk is beletartozik. Ez a folyamat innentől (egy ideig) jellemző is lesz ránk. Ahogy átlépünk szellemünkkel a kellemes lebegő (naiv) 9D-s lelki állapotunkból ...
„Álmot hozó cinkosa az éjszakának,”
tó hullámzása a szerelem szavának.
Fent a csillagok fénye oly sziporkázó,
s a levelek libegése vitorlázó.
Öreg tölgy alatt megbúvó fehér kis pad,
s a zsenge fűből áradó virágillat.
Sok szép emléket őriz e fenséges táj,
lelki békére lelhet, aki erre jár.
Románcok kedvelt, s titkos találka helye,
itt egy bimbódzó kapcsolat lehet rejtve.
Amint éj leplét a pirkadat vezeti,
„kopogtat a Hold, apró lépteit szedi.”
2022.03.10.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Festmény Abdai Róza Holdfény
30 x 40 cm, olaj, vászon, ecset.
Idézet: Mohácsi Detti
Szavak nélkül
Valóban régen, s ha nem lenne valami ami nagyon elszomoritott, talán hallgatnék.
Vannak akik ismernek, tudják rólam mennyire állatszerető vagyok. Persze semmi túlzás, csak ami jár nekik, megilleti őket.
Állat nélkül sokan élnek, én nem tudok!
Volt két cicám, meg egy posta galambom. Jöttek és én örömmel gondoskodtam róluk ...
Bővebben majd, talán pár nap múlva.
