- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
- Mm… mi van ko… komám? Ne… neked sem ju… jutott dinnyeföld a pira…. a piri… hukk … a privaciáci… á, - szóval a föld át…verésen?- rogyott le mellém szuszogva egy szemmel láthatóan erősen illuminált alak a Vámház téri park padjára. Hirtelen felugrott, és üvöltve skandálta Zorán egy ősrégi dalának refrénjét:
- Ni… ncsen már egy vasaam néékem, boldog… hukk… leszek reméélem!- és ezzel visszarogyott a padra, aztán rajtaütés szerűen álomba ájult.
Hetek óta semmi más nem érdekelt eddig, de ettől a kis affértól kicsit magamhoz tértem. Eszembe jutott, hogy már napok óta nem ettem semmit. Lassan két hete jártam ide minden nap, csüggedten, elhanyagolva a munkámat és magamat. Egyre vártam, hátha valami csoda folytán megjelenik nevetve az én drága kis hercegnőm. Órákat töltöttem itt, üres tekintettel bámulva ki a fejemből teljesen fölöslegesen, mert az itt látható nyüzsgő életből semmit sem érzékeltem. Való igaz, nem is érdekelt semmi, mert el voltam foglalva az én borzasztó nagy fájdalmammal, ...
fel
le
Kívánós napom van és ilyenkor muszáj valamit alkotnom. Már azt hittem feltaláltam valami új desszertet és akkor kiderül, nem is egy leírása található fent, ha beírom a keresőbe "mákos guba madártejjel". De, ha már ilyen sokan szeretik ezt az egyszerű, de nagyszerű édességet, kiválasztottam egyet a sok közül, amihez a hozzávalókat előtte beszereztem.
Nem is írom le, hiszen az alaprecept rendelkezésre áll, akinek felkeltette az érdeklődését, rákeres. Az arányokon egy picit változtattam, a mennyiséget így a felére lecsökkentettem, de még így is kiadós.
Nem is csigázlak benneteket tovább, én már megkóstoltam, nem tudtam ellenállni a látványnak. Ez valami fenséges! :-)
fel
le
Olyan szép napom volt ma eddig, amilyen mostanában nemigen...Ugyanis elmentem Muhiba, ahol ,-ha jól emlékszem,1241-ben a tatárok elleni csatában fájdalmas vereséget szenvedtünk. Ennek tisztletére minden évben megemlékeznek, a tó partján ijászversenyt tartanak. A Tanya alapítványa is részese ennek az eseménynek és nagy örömömre személyesen is találkozhattam néhány Tanya-társsal. Kedvesek, aranyosak, sokat jelentett nekem a személyes megismerés. Feltöltődtem egy időre ettől az egy-két órától.
Én csak ámultam-bámultam. Muhi ugyanis itt van tőlem egy"köpésre", de eddig még nem fedeztem fel ezt a tópartot. Igazából féltem is, hogy a reggeli órákban majd ott fogok kóvályogni, ezért tegnap délután elmentem terepszemlét tartani. Akkor már folyt a készülődés mára, de valójában csendes volt a környék. Aztán ma meglepett a sok ember, a nyüzsgés, az ijakat szorongató gyerekek, felnőttek, némelyikük korabeli ruhába öltözve, a lángost sütő asszonyok látványa, a rengeteg parkoló kocsi.
...
fel
le
.. mit látsz ezen a fotón? -tettem fel a kérdést, ami már nem lehet az, miután Ilike felismerte a növényt, Bakfitty pedig szépen körülírta mi minden lehetett volna.
.. íme egy másik fotó ugyanarról a folyondárról, ami felvet további kérdéseket, mivel nem egy szokványos helyet talált magának. Érdekes, ahogy ezen a két szálon fut és annyira bebetonozta magát, hogy eltávolítani sem lenne egyszerű, ha akarnám, de miért.. most már kíváncsivá tett, mire képes?
fel
le
Kicsit becsaptalak Benneteket! Tegnapelőtt azt írtam, egy hétig eszem azt, amit főztem és maradt húsvétról.Sajnos a jóból is megárt a sok, bármily finom is, mármint a vadasom, de ma már Isten bizony, nem kívántam. fogtam és betettem a fagyasztóba az egészet.
No, de sonkám is maradt és mivel én nem tudok sonkát sonkával enni, mint Sanda, nekigyűrkőztem és csináltam egy klassz sokás pizzát. Amolyan luxus módra, mert általában a pizzára én mindig az itthon lévő szalonnát, kolbászt szoktam tenni, na, de a sonka az más!
Remek lett, én a pizzát úgy szeretem, hogy a tésztája puha, mint a kalács, de az alja ropog és a süket kutyám is hallja, mikor eszem, olyankor ájtatos szemmel bűvöl. Ilyenkor sikerélményem van! :-))))
fel
le
Az idő is szontyoli, a kedvem sem a régi, ezért gondoltam kipróbálok valami eddig ismeretlent. Kapóra jött emillio, mármint a receptje.
Mit elindultam?... - lassított felvételt képzelj el - elandalogtam beszerezni a hozzávalókat, hogy egy kicsit kedvet kapjak és feljavítsam, amivel csak tudom, engem meg a levegő..
Útba ejtettem a takarékszövetkezetet is, azt letudva, soha ekkora nagy türelemmel felvértezve még nem várakoztam buszra ennyi ideig, ami majd nem egyenesen, de hazarepít.
Betérve a vásárlás helyszínére. Külön-külön is szeretem a hozzávalókat, a nagyja meg is volt, de bevallom a parmezán sajttal a receptíró feladta a leckét, eddig ugyanis kimaradt az étrendemből, és amikor megláttam hogy is néz ki, meg hogy kemény mint a küje, darálva meg mint a por, későbbre halasztottam a megismerését. Az Edámi mellett döntöttem. Főleg, mert azt írja a receptnél, a sajt el is maradhat, de miért is maradna el, ha egyszer úgy az igazi..
Ezután elandalogtam a tésztás szakaszhoz, ...
fel
le
Szomorkás az idő, csendesen szemerkél. Ma pihengetek. Rájöttem, hogy nekem az ünnepek utáni napok is szépek, mert mindennek van jó oldala. Ugyanis egy hétig nem kell főznöm...Mert mi, asszonyok kicsit mindig túlkapásba esünk, ha ünnepekről van szó, sokszor jóval több kaját készítünk, mint amennyi szükséges. Nem akarunk szégyenben maradni, hiszen olykor váratlan vendég is érkezik. Ez nálam most elmaradt, így eszem , amit főztem..:-)
fel
le
Rébuszokban beszélők..
Jenőkém!
Nekem nem virágcserépre, hanem egy igazi tuskóra lenne szükségem, aminek a hátán fát is lehet vágni.
- Jenőkém! Kreálhatnál nekem egyet!
Ha félreérthető lettem volna.. csak annyi történt, hogy a bakom összeomlott, a tűzre kellett dobnom, másodmagával, kettő is volt belőle, de mindkettő rozoga. Úgy is mondhatnám, kiszolgálta az idejét.
A tuskóm még bírná a kiképzést, de akkor mire ülök rá, amíg fűrészelek és min.., mert a "samedlim" is beadta a kulcsot, pedig azt is keményfából faragták, de hát az idő kikezdte.
Én nem tudom mi van, de lassan köröttem minden és mindenki berozsdásodik. Én meg mindeközben kiborulok. Egytől egyig pótolhatatlanokká váltak, talán azért van ez, mert az idő megszépítette valamennyit, vagy az emlékeim? Ki tudja.. és akkor a hordómról nem is szóltam, mert valaki kiszedte alóla a téglákat... Most miben fogom elégetni azt a rengeteg haszontalanságot?
fel
le