- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
1) Anyós a temetőben
----------
Két barát találkozik :
- Hát te hol voltál?
- A temetőben. Az anyósomat temettem el.
- És miért vagy így összekarmolászva?
- Nagyon védekezett...
----------
2) Tetanusz
----------
Az öreg bácsi felveszi a kabátját és indulni készül otthonról. Felesége
utánaszól:
- Hová mész?
- Elmegyek az orvoshoz.
- Beteg vagy?
- Nem, csak gondoltam, felíratok egy Viagrát.
- Akkor várj, én is jövök. - kászálódik ki a néni a hintaszékből.
- Miért? Beteg vagy?
- Nem, csak kérek egy Tetanusz-oltást, ha előveszed azt a régi, rozsdás
szerszámot.
----------
3) Kedvenc író
----------
Irodalom órán:
- Pistike, neked ki a kedvenc íród?
- A papám. Ő szokta írni az igazolásokat, amikor nem jövök iskolába.
----------
4) Ha megjön a férj
----------
Egy férfi és egy nő szerelmeskedik az ágyban, amikor meghallják, hogy
megnyikordul a bejárati ajtó.
- Ó, gyorsan tűnj el, ez biztosan a férjem! - suttogja a nő.
A férfi felugrik, felkapja a ruháit és ...
fel
le
úgy szerettem volna feltenni egy friss fotót, hogy lássátok egy 66 éves sincs egyedül, ha nem akar. Látszik rajtam az elégedettség, meg egyebek, és tessék, a technika már megint megfoszt még ettől a kevéske jótól is, ami maradt... Hát élet ez? :-)
Tudtam én, hogy nem fog menni. Akkor viszont elmesélem. Mosolyogva ülök a konyhaasztal mellett egy konyhaszéken, egy alig használt zöld pólóban. Mellettem egy vidám kis vázában, emlék az is, friss csokor virág, amit éppen most kaptam. Kedvencem a sárga rózsaszálam. Éppen az egészségetekre emelem poharam... Még szerencse, hogy a likőrben most sem csalódtam, amikor kattant a vaku és a fotón - azt hiszem végleg - ottmaradtam.
No, de sebaj, hiszen mint a rossz pénzt, ismertek! :-)
fel
le
Tegnap, a már napok óta beszorult, kedvtelen állapotomban elhatároztam, kicsit javítok a hangulatomon. Hármat találhattok, hogy mivel:? Természetesen valami sütivel, de nem édessel mert mozgásszegény helyzetben valahogy nem hiányzik még egy deka sem a súlyomhoz.
Tehát elhatároztam, hogy hagymás-sonkás muffinokat fogok készíteni, hozzá is kezdtem, aztán elment a kedvem a sok muffin-forma kikenésétől, ugyanis türelem kellett volna hozzá, de mostanában azzal sem igen dicsekedhetem. Igy hát összegyúrtam az egészet, jól megszórtam sajttal, aztán 3x3 cm-es "pogácsákra" vágtam, majd megsütöttem. Mit monjak, nem bántam meg a "türelmetlenségemet", mert igazán finom lett, úgy frissiben mindjárt el is pusztítottam néhány darabot...
fel
le
1.
Hétköznap reggel hét óra,az Orczy téren felszállnak a Keleti felé tartó utasok. Többségük álmos, még csikorognak az ízületek, nehezen indul a nap.
Hajléktalan táblával a kezében kéregetni kezd egy szakadt ruhás, középkorú férfi. Ehhez még korai az idő, láthatóan, akik nem szundikálnak, azokat lefoglalják a gondolatai. A férfi a megszokott módon igyekszik minden ébren lévőnek megmutatni a tábláját. Negyvenes, átlagos kinézetű, rendezett nő a táb, la láttán, kotorászni kezd a táskájában és előveszi a két otthonról hozott, fóliába csomagolt vastag szendvicsét és a koldulónak adja, aki meghajlással megköszöni azt.
A következő megállónál leszáll, elindul a parkba és az első szemetesbe, látványos mozdulattal, beledobja a szendvicseket.
Ma, a negyvenes, átlagos kinézetű, rendezett nő, nem ebédel, mert nincs mit, helyette a varroda udvarán sétál egy kört.
2.
Ballagok a piacra, összeszedem a gondolataimat, miket akarok vásárolni. Átmegyek a zebrán és elém pattan egy roma húsz év ...
fel
le
Rendszerint összejövünk barátnők, hogy egy sütemény és kávé mellett pletykáljunk egy kicsit. Csak úgy lazításként.
Az óbudai patinás presszóban már ismernek bennünket, a négy középkorú csinos nőt, akikhez órát lehet igazítani, bocsánat, inkább naptárt, mert minden hónap első keddjén, este hat körül megjelenünk és kilencig be sem áll a szánk. A megszokott helyünkön, a bejárattól balra, a második asztalra, kiteszik a foglalt táblát. A teljes személyzet ismeri a rigolyáinkat, fejből tudják, hogy Bea állandóan fogyózik, cukormentes, tejszínes kávéjához elnassol vagy hat tepertős pogácsát, Juli citromos teát kér a három szelet dobostortájához, Márti natúr kávéját sok tejszínhabbal a tetején hozzák, almás, meggyes, mákos és túrós rétes társaságában, nekem pedig a hosszú kávé mellé franciakrémes jár. Hogy hány darab? Csak nem gondolod, hogy elárulom?
Nagyokat nevetünk, mert minden közös ismerősről és rokonról lehúzzuk a vizes lepedőt. Bemelegítésként legutóbb kiderült, hogy Bea ...
fel
le
Itt süt a nap, kimegyek és elkezdem a szokásos napi tevékenységemet folytatni, azaz a hóhányást, amít mindig elkezdek és abbahagyok, míg van mit hányni. Van, mert bár süt a nap, hideg van és semmit nem olvad. Viszont addig is a levegőn vagyok. Tehát van mit a lapátra tenni és elárulom, ilyenkor kiélem az elfolytott indulataimat is és azt is lapátra teszem, sőt, még fütyülök is hozzá, nehogy feltűnő legyen...:-)
Aztán, ha egyszer elfogy a hó, akkor sem esem kétségbe a munkát illetően.Miért? Mert akkor hozzákezdek ágakat vagdosni, fűrészelni. Ugyanis-gondolom, máshol is, ez a leesett tekintélyes hótömeg teljesen szézcincálta a fenyők és bokrok ágait, melyek többé már hó nélkül sem mennek vissza eredeti helyükre. Ehhez már nem fütyülök...
Szép napot kívánok mindenkinek!
fel
le