- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Án elmentem a vásárba, félpénzzel...bocsánat, egy vásárló kártyával, hogy vegyek magamnak egy téli dzsekit, mert a mostani - enyhén szólva - viharvert. Barátnőmmel elmentünk a Camponába, ahol évekkel ezelótt még volt egy bolt, ahol nem pusztán a nádszál karcsú fiatal hölgyek méreteire szabták az árukészletet. Volt a bolt, mert már nincs. Ellenben végignéztük szinte az összes felső konfekciót árusító üzletet, de az én méretemben nem találtunk megfelelő kabátot.
Nem tehetek róla, de nem szeretem az üzleteket járni. Csakhogy a dzsekim átmeneti lett. Mármint átmenet a kabát és a rongy között. Igaz, mit várok tőle? Az ideén már beírathatnám első elemibe, feltéve, ha lenne kabátiskola.
fel
le
Elmúlt a karácsony,csendesen rendben,ahogy kell de már kicsit sok volt a semmittevésből,így örömmel nyugtáztam hogy dolgos hétköznapok következnek.Sokmindent terveztem még így a két ünnep közt,amiből csak annyi lett hogy kimostam egy kazal ruhát és beütött a krach.Utolért egy jó kis megfázás vagy nátha vagy mi.Fekve meg ugye nem halad az ember a dolgaival :)Az orrom mint egy nyitva felejtett vízcsap,csöpög állandóan,délelőtt egy kis lázam is lehetett(nem mértem),és fájdogál a torkom.El vagyok ám látva!Van forró ital por,Strepsils szopogató,lázcsillapító,miegyéb.
Hahó Kalózlány!Ide nekem a béliszt,hátha az használna,nektek meg legalább nem ártana:D
Ha nem jönnék,akkor még mindig göthősködöm.
Itt és most kívánok mindannyiótoknak nagyon boldog Újévet!
fel
le
Nyugodt a lelkiismeretem...Mert legyünk őszinték, kit ne izgatna, hogy a nagy ünnepi kajálásban felszedett 1-2 kilót? Engem egy picurkát zavart, ezért reggel kibicajoztam magam.Sürgős teendőim voltak a "városban" és most, hogy hazaértem, rájöttem, nem is olyan nagy baj, ha a kocsi néha bedöglik. Nézzük a jó oldalát. Persze, totál akkor leszek nyugodt, ha ráállok a mérlegre. Gyűjtöm az erőt, mert kivagyok...
Ki vagyok
De jó Nektek, ti már tudjátok
kik vagytok...
csak én keverem itt a kádban
a habot,
egy-egy buborék felszáll,
lebeg kicsit,
nézem, a felszínén
arcom tükröződik,
megérintem, szétpukkad,
láttam benne sorsomat,
a semmiből jöttem és
semmivé leszek,
de , hogy ki vagyok,
nem tudtam meg...
kivagyok...ki vagyok?
Ilona
Kép: Net
fel
le
Akik most, dec. 24-én este kilenckor itt lebzselnek velem együtt a neten azok bizony egyedül töltik a karácsony estét. Ennek egyetlen jó oldalon van, az a legjobb társaságot élvezheti, annyit eszik, iszik, amennyit csak akar.
Délben elköltöttük a szomszédasszonyommal az ünnepi ebédet, és ennyi volt.
Tegnap ment el a húgom, akivel feldíszítettük a karácsonyfát, és holnap jön a barátom.
Ez a nap is olyan, mint a többi.
Senki sem süt-főz helyettem és nem is mosogat el, ahogyan a többi háromszázhatvannégy napon sem.
fel
le
Fagyos, szürke karácsonyeste volt. Fázósan húztam össze a kabátot, míg leszaladtam a házból, hogy megsétáltassam Manót, a labradoromat. Az utcai lámpák halvány fénnyel világítottak. Ahogy Manó el-elszaladgált, hogy egy képzeletbeli macskát hajkurásszon, megpillantottam őt. Egyszerre öntött el hideg és meleg, lezsibbadtam, ahogy felém fordult. Nem változott az a vagány mosolya az elmúlt tíz évben. Minden porcikámon éreztem, ahogy végigpásztázza a testemet, és nem tudtam, fussak-e vagy maradjak, amikor felém indult.
- Szia Angéla! - köszöntött, én pedig szóhoz sem jutottam a sokktól.
Tíz éve próbálom kitörölni ezt a mosolyt emlékeim közül.
- Szia Ádám! - óvatosan viszonoztam, nem tudhatta, mit indított el bennem a látványa.
Újra gimissé váltam, akivel a focis-kapitány szórakozott.
- Mit csinálsz itt? Karácsony van, nem otthon kellene ülnöd a férjeddel az ünnepi asztalnál? - tette fel a kérdést, és én nem tudtam, csak puhatolózni akar-e a családi állapotom felől, vagy tényleg ...
fel
le
Komótosan nekiültem, hogy újfent kifaragjam életem nagy művét. Egy kifent nagy késsel a kezemben életem legszebb darabjának gyantától ragacsos végénél kezdve, akár az is lehetett volna. A lehetetlent is megpróbálva életemben először talán túlságosan is hamar, feladtam... Más jutott az eszembe. Miközben azon igyekeztem, hogy a kezeimet megszabadítsam a gyantától, de azt is hamar feladtam, a többit majd az idő lekoptatja, kigondoltam a nagy tervet. Fogtam a kis vödrömet - nem a gyerekkorból valót - és megtöltöttem vízzel. Láss csodát! A felállított kis fán még a mókusok is vígan szaladgálhatnának...
Éppen elég volt nekem az előtte napok kellemetlenségeit kipihenni, amikor felcsaptam vízvezeték szerelőnek. Előkotortam egy nevet a sok közül, de rosszat választottam. Miután hiába vártam egy teljes napot a szakira, akinek csak oda kellett volna ütni egyet a kalapácsával... ráadásul még hazudott is, amikor az esti órákban rákérdeztem. El is dobtam ezek után a névjegykártyáját. Van az ...
fel
le
Kívánok mindenkinek, ki olvassa soraimat, kellemes karácsonyi ünnepet,
kívánom, hogy szívünkben béke legyen és szeretet, melyek tartsanak ki bennünk az új esztendő 365 napján,
kívánom, hogy találja meg társát az egyedülálló, és tartsa meg párját a kapcsolatban élő,
kívánom, hogy kerüljön el bennünket bú és bánat,
kívánom, hogy asztalunkon legyen étel és ital, s a hideg napokon kandallónkban piros lángocskák nyaldossák a fahasábokat,
kívánom, hogy teljesüljön legalább egy álmunk.
fel
le
Már megint este van! Olyan gyorsan eltelik egy nap és milyen változatos!...Reggel, mikor kimegyek a konyhába, kint akkor kezd oszladozni a sötétség. Aztán a konyhában egész nap ég a villany és este, mikor végre végzek és újra kijövök a konyhából, kint megint sötét van...Hát még ha a konyha a munkahelyem lenne! (Bár azt mondják, a munkahely nem kocsma, nem kell mindig benne ülni)
Ma egyébként bejglit sütöttem és olyan jó lett, hogy azon izgulok, karácsonyra is maradjon belőle..
No, akkor pihenjünk egy kicsit és olvasgassunk a kislámpa fényénél...
Faramuci gondolatok
Imádni ugyanaz, mint szeretni, de mégsem ugyanaz imádkozni, mint szeretkezni!
Az idegbaj öröklődő betegség. Én is a gyerektől kaptam.
Soha többet nem veszek feleségül kézilabdás nőt. Bármit vág hozzám eltalál.
Addig röhögtünk a főnök viccén, amíg megértettük, hogy az a mai feladat...
Olyan jó vagyok az ágyban, hogy néha már a saját nevemet kiabálom!
A sportot sose késő elkezdeni, úgyhogy én még várok.. ...
fel
le