- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
A játék öt szava:
Zuhanás,
Vérvörös,
Siralomház,
Szerelem,
Majomkenyérfa
Hogy kérdezhetsz ilyet? Méghogy nélküled éljem le a hátralévő életemet? Pfú, még bele is borzongtam, belegondolni is szörnyű, hiszen olyan lenne egyedül, magányosan ez az otthon, mint maga a siralomház. Akkor inkább felmásznék egy majomkenyérfára, jó magasra és lelógatnám magam. Az lenne ám a zuhanás! Vérvörös takaró a tavaszi út porán… Ja ez most csak úgy eszembe jutott. Csak egy régi dal… Szerintem azt a cseppnyi eszedet is elvette a szerelem. Sürgősen verd ki a fejedből és vond vissza, amit az imént mondtál!
Na, azért!
fel
le
Elment a net. Na , nem világgá, csak nem volt. Hívom az asszonyt, hogy befizettük-e a csekket? Aszongya, be. Hívjam fel a szolgáltatót! Hívom is, nagy bőszen. Egy automata hang jelentkezik, a szokásos. Gondolom én. De mégsem! Bemutatkozik, hogy ő bizony Vanda, a szolgáltató virtuális segítője. Nem ám elsorolja, melyik billentyű hová visz. Nem. Kérdez! Meg közli, mondjam el néhány szóban, miért hívtam őket. Na, itt kissé bajban voltam, azért hívtam, mert nincs netünk. De ugye igyekezni kell a válasszal, mert Vanda vár!
Közlöm is:
- Korlátozásra került az internet szolgáltatásom.
Vanda megint kérdezett:
- Ha jól értem, számlázással kapcsolatban keres minket?
- Nem - válaszoltam, hátha ezt elsőre megérti.
Megint kérdez. Válaszolok. Megköszöni, hogy segítettem a tanulását, majd az ügyintézőhöz kapcsol. A fiatalember kérdez, válaszolok, ellenőriz, bemér, néhány szóban beszélgetünk, és közben nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy b@szki, az előbb a Skynettel ...
fel
le
Miután "anyu" ügyesen kitalálta, már nem titok, hogy festő-mázoló tanoncnak csaptam fel a minap. Hirtelen nagyon sürgetővé vált ennek a kényes feladatnak a mielőbbi elvégzése, hiszen hét végére elromlik az idő és azt a rengeteg esőt már a kis vityilló északi fala nem bírta volna ki. Nosza, sorra vettem a teendőket. Beszereztem a hozzávalókat, nem kevés időmbe tellett felkutatni a kertvárosi Szivárvány... üzletet, ha már ilyen nagy fába vágtam a fejszémet, adjam meg a módját és olyan helyen vásároljak, ahol bő a szín választék.
Abban nem is volt hiba, segítséget is kaptam az eladótól, így arra a színre esett a választásom, amit ő javasolt. De jellemző, amint felkentem a fára, már el is felejtettem a nevét. Csak annyit jegyeztem meg, a fele sem igaz annak, amit ráírnak a dobozra. Bár teljesen ez sem igaz, mert ugye fája válogatja, azon pedig már nem is csodálkoztam, hogy még a felére is csak éppen hogy volt elég.
Ha valaki dolgozott már OSB faanyaggal, annak tudnia kell ez ...
fel
le
Hallod, a némaság szava feljajdul,
a lélek iszonyú fájdalma tarol,
a szétzúzott szív ebbe belesajdul,
s a szeretet csillaga sírva dalol.
Guruló könnycseppek tova szaladnak,
sós hordalékot hagynak maguk után,
idővel, azt gondoljuk elapadnak,
de valójában múló remény csupán.
Ki élete során álarcot visel,
annak őszinte szava nem létezik,
cselekedeteivel s tetteivel,
mások szemeiben lelepleződik.
Nem lelhető nála az önzetlenség,
csak az állandó elégedetlenség!
2018. 09. 19.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: internet ingyen letölthető oldalról.
fel
le
Kedves Tündér, Éva, Klári és Mindenki, aki gondolt rám ezekben a számomra oly nehéz napokban, Köszönöm szépen!
Van, aki szerint egy kutyus halála magánjellegű dolog, talán igaza is van, de Ti tudjátok, Roxy nekem a mindenem volt, szerető, hűséges társam, barátom,15 év óta a részemmé vált.Együtt csatangoltunk, néztük a napfelkeltét és napnyugtát, örültünk, bánkódtunk, játszottunk.Köszönöm, hogy ezt megoszthattam Veletek! Nem írok többet róla, magamban őrzöm a boldog perceket... Ilona
fel
le
De bizony az. Vannak, akik ötszáz forintér eladnák az anyjukat.
Ha nem lenne olyan friss ez a kellemetlenség, bosszúság, nem szólnék egy szót sem. Lenyelném, mint már annyi mindent ebben az életben.
Lehettem talán a második vásárló, hiszen kora reggel van még, éppen hogy kipakolhatott a piaci kofa. Amott szebb a krumpli - gondoltam - ott vásárolom meg, de akkor már paradicsomot és uborkát is vettem.
Hatszázhúsz forint - mondta a kofa, mire adok neki egy szép ropogós, alig használt ezer forintot és keresek mellé egy huszast. Miközben ezt teszem és elpakolom az árut, mert nincs hová tegye, közli velem, hogy ötszázast adtam és mutogat nekem egy gyűrött ötszázast. Pechére, mert előtte váltottam fel a dohányboltban egy tízezrest. Ennél több vagyon a pénztárcámban nem volt.
Ennyire nem lehet valaki szemét?! - gondoltam.
Visszaadott négyszázat, megjegyezve, hogy el van intézve.
Az Anyád! - gondoltam, semmi nincs elintézve. Ha még jobban felhúzom magam, megkerülöm a pultot ...
fel
le
Színes terítő borítja a tájat,
lábnyomom alatt nyirkos már az avar,
fejben hűvös szél, gondolatot kavar,
s nézem a ködbe burkolódzó fákat.
Szívem rejtelmes dala így a bánat,
ágak jajgatása lelkemen csavar,
ábrándozó kikeletet elzavar,
keményen földbe döngöli a vágyat.
Lépésem cammogva halad előre,
hiszen lelkem karja vissza- vissza húz,
szeretetem szórom az illetőre.
Józan eszem ébresztőt fújva elhúz,
hisz elmúlás köszönt a levegőre,
menni kell tovább sóhajt fel az ingblúz.
2017. 09. 24.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép internet
fel
le