- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Hála- hálásnak lenni- hálaadás
Nem a Mayflower útjáról, vagy az elnöki kegyelmet kapó pulykáról gondoltam most megemlékezni.
Talán ez ünnep kapcsán még annyit, hogy amiért az egyik ember hálás lehet, azért a másik nagyon nem.
Bonyolult a hálát boncolgatni.
Hálásan köszönöm minden új reggel, hogy egészséggel egy új napra ébredhettem fel.
Ám egy beteg érez e hálát az új nap újabb szenvedéseiért.
Talán a reményért.- ha van.
Amikor már az sincs, a csendes végért.
Hálásan köszönöm az életem.
Ám az kinek az élete, tragédiák súlyától terhes, érezhet e hálát.
Talán a reményért- mert lehet hogy a rosszabb után még rosszabb lesz, de lehet hogy jobb lesz, s ha mégsem lesz jobb, akkor is található benne egy-egy nap egy- egy pillanat, amiért hálát lehet érezni.
Hálás vagyok, hogy tudok szeretni, érezni, érteni.
Emberek más más életúttal, más örömmel és más fájdalommal, de a közös mégis az, ha akár csak néhány pillanat, hálásan megköszönni, hálásnak lenni érte, nagyon kell.
...
fel
le
2014. február 4.-i jegyzet:
Mióta legutóbb kidobtak a kórházból, azóta jól voltam, de pár napja megéreztem az előszelet, amivel jön a fos. Megérkezett. Napok óta fájnak az ízületeim, izmaim, mellhártyám, vesém, hőemelkedésem is volt és éreztem egy kis kellemetlen közérzetet, de nem gátolt semmiben. Megint aluszékony voltam ma, ilyenkor sokat alszom. Nem baj, legalább visszaáll a napirendem. Elaludtam délután is, majd arra ébredtem, hogy a kutyám a gyomromban landolt. :-D Jönni akart mellém aludni. Felkeltem inkább, nehogy azért csússzon megint a napirendem, mert délután alszom. 10 óra lesz, mindjárt lefekszem. Megittam 3 flakon Nutridrinket, bár nem sok, 250 ml egy adag. Emellett az össz' kajám kb. 6-8 falat rizs + csirkemell volt és egy mandarin. Nem is értem, hogy' nem durranok szét ilyen mennyiségű zabálástól... :-D Majdcsak javul az étvágyam, ha jobban leszek. Márciusban megyek a kontrollra.
Apám is végre eljutott az orvoshoz. Kérdeztem tőle, hogy mi volt? "Semmi." ...
fel
le
2014. január 29.-i jegyzetem:
Nem aludtam megint. Hajnali 4-ig lestem ki a fejemből, aztán elaludtam, de vagy 20× felriadtam, már megőrültem a fáradtságtól. Arra ébredtem 9 körül, hogy apám dörömböl a szobám ajtaján, hogy rosszul van. Dühös vagyok, mert nem hagyja, hogy kivizsgálják. Hívtam a mentőket, meg szóltam a Krisztiánnak. Megjöttek a mentők is, aztán a vizsgálat után mondták, hogy menjen be a kórházba. Ő nem megy. Az agyam elszállt. Ő nem akar, mert akkor rám ki figyel? (A fizikai, meg a mentális rosszullétek miatt kell a felügyelet.) A Krisz mondta, hogy majd rámnéznek, nehogy ezen múljon, hogy bemegy-e. Ő nem megy. Rászóltam, hogy menjen, ne játsszon ezzel az egésszel, erre azzal jött, hogy ne idegesítsem. A tököm kivan már, hogy állandóan makacskodik. Miért nem érti meg, hogy NEM JÁTÉK?! Bemehetne a kórházba, de mártírkodik. Biztosította a Krisztián, hogy biztonságban leszek, de csak mondogatta, hogy nem megy be. Mondták a dokik is, hogy be kellene menni. Visszaél a ...
fel
le
Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes. Az elmúlt egy hónap sok-sok kutyás oldal látogatásával, menhelyek regisztrálásával telt.
Igen, ha valaki éveken keresztül kutya társaságában élt, az mindig is fog kötődni hozzájuk.
Számomra, mondjuk úgy; furcsa, hogy a mentett, jobb sorsra érdemes kutyákat, olyan kitételekkel akarják örökbe adni, amit nem tudok elfogadni.
Az első kitétel, 18 és 60 év közöttiek fogadhatnak örökbe. Ugye 60 fölött már alkalmatlan az ember arra, hogy gondoskodjon egy rászoruló állatról. (Meg fél lábbal a sírba van! Idős kutyát ajánlottak, mondván talán lesz időnk még egymásra!)
Nos, ha ne adj Isten megfeleltem volna az első feltételnek, jött a többi. Többszöri látogatás, sétáltatás, kis ajándék, hogy szokjuk egymást. Ha eddig eljutottunk volna, az addig felmerült költségek megfizetése következett volna, ami nem kis összeg.
Majd jött volna a (család)látogatás, megfelelőek-e a körülmények az örökbe fogadható kutyának. (Olvastam cikket arról, hogy minden ...
fel
le
A horizontot még belepte az álom.
A rongyos felhők közül- melyek földig értek- mint pironkodó bakfis arca, mosolygott fel a napkelte.
A magányos nyárfa körül- mely ágait kihívóan döfte az ég felé- rózsaszín ködfátyol libbent, szivárványszárnyú tündérek köszöntötték táncukkal a kezdetet.
Szarka csörrent, megijesztve hangjával a mogyoróbokrot, ki fázósan összehúzva magát, ledobta utolsó aranybarna levelét.
A diófa vörhenyes, tépett lombjára, az első napsugár, harmatból kristálycseppeket ejtett.
Csak álltam, néztem a hajnali tájat.
Pár perc s már az arcomba nevetett a Nap.
Igaz még csak szelíden a földbe kapaszkodva, de az új nap ígéretével.
fel
le
2014. január 28.-i jegyzet:
Több, mint egyhete nem tudok aludni rendesen, mindössze 5-6 órákat alszom.
Ma itt volt a Krisztián. Mindig barkácsol, de mindent csak összecsap és néha életveszélyes, ahogy dolgozik. Volt, hogy olyan flexet használt, aminek instabil volt a feje és nem zavarta, hogy ha véletlen' lerepül, akkor lenyakaz valakit. Párszor megcsípte már az áram is. Volt, hogy szerelt nálunk, de elrontotta, apám meg nekem magyaráz mindig, hogy milyen gány munkát végez. Akkor minek engedi meg?! Most is beleegyezett. Jött a Krisz, hogy kifúrja a falat és átvezeti a zsinórokat. Egy darabig nem volt gond, aztán belefúrt egy vezetékbe. Fúrkált, majd közölte, hogy nem jó helyre fúrt, fúr mégegy lyukat. Az túl kicsi lett, kellett másik fúrószár. Mondom már ementáli lesz a lakásból. Tartottam a vezetéket, már a karom letört a magastartástól, mert sokáig tökölt, de muszáj volt fogni, apám meg a törmeléket söpörte. Aztán rágyújtottak mind a ketten, de a szobaajtóm le volt véve, hogy ...
fel
le
Valahogy semmisem úgy működik, ahogy kellene.
Mi beoltattuk megunkat, mert pici dédunokám fontos nekünk.
Azt szoktam mondani én vasból vagyok, viccnek szántam, velem ne is kezdjen a vírus. Tavaly menyem megbetegedett, kemény időszak volt mindannyiunknak, de hála' azon is túl jutottunk. Majd oltott-oltatlan családtagok és ismerősök is megbetegedtek, minket ismét elkerült.
De, vajon miért kell egyre jobban kiélezni a helyzetet az emberek között, azáltal, hogy mindenki keményen beszól a másiknak, mindegy milyen témában!
Egyszerű a képlet, idegesek az emberek sok minden miatt és a stresszt ott és úgy vezetik le, ahogy éppen tudják.
Én bármennyire szeretnék beszólni, mindig visszafogom magam, mert amúgy sem vagyok hozzászólós fajta.
Legyen ma is szép napunk.
Ja, ha valaki nem érzi jól magát miért nem tud orvos elé jutni?
Esetleg, ha COVID-os, kijelölt helyre, időpontra kell elmenni, akár más városba. A mozgásképtelenekhez megy a szűrőkocsi, legalábbis ezt hallottam.
fel
le
Jó reggelt, szép szerdát.
Az eső csak esik és esik.
Belebújik a kabátokba a nyirkos november.
Ám az eső arra is jó, hogy kipucolja a levegőből a port, s elmossa a komor gondolatokat.
Egy régi- nekem nagyon kedves- írásom is erről mesél, meg még másról...
Szivárványtánc
A lány állt az esőben.
Arcáról csordogáltak az esőkönnycseppek.
Állt szomorúan, magányosan az emberek között.
Körülötte jöttek-mentek.
Nők, férfiak, gyermekek, kik felszálltak egy buszra vagy éppen megérkeztek.
Az eső miatt bosszús emberek, meg sem látták a lányt, vagy csak átnéztek rajta, mint bármelyik élőlényen, aki egy pillanatot
elrabolhat abból a drága időből, ami közelebb viszi otthonához.
Mert otthon nem esik, van televízió, az asztalon az
újság, a megérdemelt sör, s az asszony majd főzi a vacsorát.
Sokan azért nem látták a lányt, mert épp ők voltak azok az asszonyok, akik rohantak vacsorát főzni.
Kezük tele megpakolt szatyorral, szabad kéz híján, ruhájukba csimpaszkodó gyermekkel.
...
fel
le
Az ugye már megállapítást nyert, hogy kedden a fű is...
Így hát szép keddet.
Az ünnep gyertyái csonkig égtek, ám nem kell hogy kihunyjanak a fények, s hogy egy új gyertya égjen, csak a szikra kell a lánghoz.
Emlékezni, gyertyát gyújtani ünnep nélkül is lehet.
Benned mindig ott lehet az Ünnep.
Mondja egy mondás- Ahol nincs ott ne keress.
Mondom én - van hogy így van, de ettől még nem kell elkeseredned, hanem, lehet ezt másképp értelmezned.
Keresd csak nyugodtan, s ha nem tiédet találod akkor másét.
Keresd meg kié, add neki, s lehet hogy ez utat járva, meglesz ami a tiéd.
fel
le