- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Vicces, mert aki ismer, mind egy Julius Caesari átvitt értelmezésre gondolna. Na most tévedtek barátaim, egy valós kocka, valós eldobásáról írok. Vagy ha szigorúan vesszük, akkor épp a nem eldobásáról, csak... Persze ebben is lesz némi elrugaszkodás a valóságtól. De ez már csak ilyen, ha engem olvasol.
Egy ideje észrevettem, hogy a dolgok sokszor irányíthatóak vagy legalább is előre megérezhetőek.
Szerintem a materialistán gondolkodók most álljanak fel, kerüljenek egyet és olvassanak mást, mielőtt lehülyéznének! De semmikép se ragadjanak itt vitázni, maximum ezután figyeljék jobban és más szemmel az őket körülvevő világot. Úgyse értenék, amit írok...
Egy időben gyűjtöttem a velem megtörtént megmagyarázhatatlan eseteket, számolgattam azok valószínűségét. (Pl az egyik írásom a kilencszer lejtett kulcscsomóról szólt: http://www.felesegek.hu/cikkek/ezoteria/megmagyarazhatatlan-tapasztalataink/9-szer-egymas-utan_1031 ) De egy idő után csak elkezdtem hinni és figyelni arra, hogy miként ...
fel
le
2019. május 2.-i jegyzet:
Kórházban vagyok, többek közt emiatt is hallgattam.
3 napig megfigyeltek az intenzíven, de azóta már sima kórterembe kerültem.
[Kicsit rizsázni fogok, hogy a későbbiekben ha kell, vissza tudjam követni a mostani állapotomat. Fontos lehet egy következő rosszullét esetén.]
A rosszullétet megelőzően már pár napja rosszalkodott a ketyegőm, köhécseltem, furcsa közérzetem volt, a lábam enyhén dagadt, stb., de azt hittem csak a front okozza ezeket. A fater megjegyezte a rosszullét előtt nemsokkal, hogy szarul nézek ki, falfehér vagyok. Mondtam neki, hogy jól vagyok. (Tényleg jól voltam.) Aztán éreztem, hogy a szívtájékom nehéz, szédelgek és nyomás van a fejemben. Lefeküdtem, hátha jobban leszek és jobban is lettem, mert a fejemből a nyomás elmúlt, viszont a szívtájéki diszkomfortérzet maradt. Nem mozogtam, hátha az is elmúlik, de nemhogy javult volna a helyzet, inkább rosszabb kezdett lenni. Elkezdett a szívem össze-vissza ütögetni és nyomás-szúrás volt a ...
fel
le
2019. április 10.-i jegyzetem:
azzal általában szívok is, de nem gondoltam, hogy ilyen helyzet is elő fog állni, mert ez már nonszensz.
Volt az a kínlódás a diagnózist illetően, amikor a háziorvosom kapta csak meg az eredményt és elkeverte. Azt mondta, hogy fejből csak a vasculitis megnevezésre emlékszik, a pontos fajtára nem, de megígérte, hogy megkeresi a zárómat, amiből kb. ~ másfél évig tartó telefonálgatás, hitegetés, várakozás lett, mire bepöccentem (hamarabb kellett volna) és írtam a kórháznak, egész' pontosan az immunológusnak, aki kezelt. Ez volt idén januárban és jött is válasz tőle pár nap múlva, amiben azt írta, hogy e-mailben nem tájékoztathat az adataim védelme miatt, de én, vagy a gondviselőm személyesen befáradhatunk a zárójelentésemért, vagy a házidokim megtekintheti az EESZT nevű felületen a másolatát. Végre közelebb jutottam az eredményhez - gondoltam.
A házidokinak továbbítottam ezt az infót és vártam, hogy végre tegye a dolgát és tájékoztasson a diagnózisról. ...
fel
le
2019. március 30.-i jegyzet:
Tegnap reggel óta ébren vagyok, illetve majdnem, mert 3 órát azért sikerült aludni, de többet nem, hiába voltam hullafáradt. Miután átestem a holtponton, egész' használható lettem.
Segítettem a kertrendezésben is, meg kiültem az Alexhez. Olyan sprinteket levágott örömében, hogy azt hittem belémszáll, de épp'hogy bevette mellettem a kanyarokat. Úgy dobognak futáskor a lábai, mintha egy gyorsvonat zúgna el. A hátamra is ráugrott, ahogy ültem a fűben és majdnem fellökött. Jól megnőtt és erős. Természetesen agyon kellett simogatni, ami nem esett nehezemre. ;-) Többször is leült mellém és együtt bámultunk a semmibe. Időnként jól képen nyalt a 20 méteres nyelvével. :-D
Jó volt lazulni a jóidőben, rámfért már egy kikapcs, nem agyaltam semmi gondon, csak az ingerekre figyeltem, amik a természetből és a kutyámtól jöttek.
Elmentünk aztán a boltba is. Tegnap kishíján öntapadós matricák lettünk egy seggarc szélvédőjén, szintén boltba menet. Éppen átkeltünk az ...
fel
le
2019. március 17.-i jegyzet:
baromira szarul voltam. Nappal semmi bajom nem volt a fejzúgáson és enyhe fejfájáson kívül, meg a lábaim voltak gyengék, de aztán este 7-kor beindultak a dolgok. Először úgy tűnt csillapodik a fejfájás, majd újra maxra kapcsolt a szédüléssel együtt. Megpróbáltam elaludni, de nem hagyott. Elkezdett 'szikrázni' a szemem, majd nemsokkal később jöttek a jól ismert jelei a rohamnak, úgyhogy tudtam mi következik. 3 jött (amiből 2 enyhe volt), hosszabb-rövidebb szünetekkel. Párszor rámnéztek, de egy örökkévalóságnak tűnt. Ezekkel semmit nem tudnak kezdeni, nekem legalábbis ezt mondta anno a doki, mert állítólag a keringési zavar okozza őket, ami az agyamra is hat és mivel az alapkórságra ma még nincs gyógymód, "próbáljam átvészelni a rohamokat". Próbálom.
Hallottam mindent magam körül, de se mozogni, se beszélni nem tudok ilyenkor, úgyhogy nem tudtam szólni, hogy zsibbad a bal arcom. Mire tudtam beszélni, az is elmúlt már. Semmi egyéb szokatlan nem ...
fel
le
2019. március 16.-i jegyzetem:
vagyok, mert volt egy kis buli a fejemben.
Jóideje nem jártam bent, mert nem adódott olyan probléma, ami miatt kezelésre szorultam volna, szóval nincs okom panaszra. (Ha volna sem panaszkodnék.)
Az utóbbi időben több este is rohamoztam, majd néhány napja elmúltak ugyan, de a szédülés-fejfájás-fejzúgás megmaradt és a hőemelkedés is megint itt van, ahogy a véraláfutások is, úgyhogy vasculitis-barátom szorgalmasan ügyködik. Talán az köpött bele a keringésem levesébe.
Egyik este bizsergett többször a felsőajkam feletti rész, ami nem tudom, hogy előjel volt-e, de másnap reggel úgy keltem, hogy a fejem majd' szétrobbant, erős szédüléssel megspékelve, majd teljesen lezsibbadt a szám. Megpróbáltam beszélni, de csak hümmögni sikerült. Deja vu befigyelt. Mivel kikiabálni nem tudtam a konyhába, ahol a faterék voltak, fel akartam kelni, hogy kimegyek és jelzem valahogy a gondot, de a jobbkezem-lábam sem akart együttműködni, nehezek voltak és kicsit bizseregtek. ...
fel
le
2019. február 25.-i jegyzet:
említésre méltó, azért hallgattam eddig. Most viszont zajlik az élet megint és nem értek pár dolgot. Úgy alakult, hogy a féltesóm - akit mellesleg ~ 10 éve nem láttam - ideköltözik hozzánk. Érdekes. Apánk őt is leszarta, mert időnként találkoztak ugyan, meg néha beszéltek telefonon, de aztán sokéves szünet jött, majd pár hónapja újraindult köztük a kommunikáció és most ideengedi az öreg. Ez mi? Nem a Gáborral van bajom, meg nyilván ne menjen az utcára, csak apánkat nem értem, hogy eddig miért szarta le őt is és azok után most hogy-hogy' ennyire érdekli a sorsa (ami jó szar, azért is kérte állítólag az öreg segítségét). Én biztos nem bíztam volna meg az apámban, aki szart rám, bár ha a jelenlegi helyzetében lennék, lehet, hogy én is belekapaszkodtam volna ebbe az utolsó cérnaszálba. Sokmindent nem értek. A másik, hogy ebbe a putriba engedi ide? Tiszta égés. Állítólag a Gábor most sincs jobb körülmények között, de akkor is. Eddig csak ketten nyomorogtunk, ...
fel
le
2019. január 28.-i jegyzet:
14.-én reggel megjött a pénz, amit visszaadtak az inkasszó után. Sokkal többet adtak vissza, mint amennyit reméltünk. Rögtön rendelt az öregem fát, ki is hozták délután, még mielőtt Pestre indult volna a busza. A Gabi is adott pézt és összeraktuk azzal, amit visszakaptunk. Ami maradt az a kémény felhúzására, meg egyebekre van elrakva és még pótolni kell majd hozzá, mert a villanyt is meg kell csináltatni. Egy - használt, de újszerű - franciaágyat és egy azzal kombinálható szekrényt is megvett az öreg, mivel nem volt bútorom, de ezzel még várhatott volna. Azt mondta, hogy muszáj volt, mert eladta volna másnak a pali, meg olcsón adta az értékéhez képest. Oké, de most a ház renoválása a legfontosabb - szerintem. Megvan a kályhám is, már csak a kéményt kellene felhúzni.
Megjött a papír a fűtéstámogatásról is, szóval majd a fa is érkezik.
Ha már Pesten volt apám, bement a háziorvosomhoz is másnap (15.-én), mert kellett recepteket íratni, meg hogy ...
fel
le
Drávicz Gyula: Édesapámnak
Akkor kezdődött hajdanán,
azon a bolondos éjszakán,
amikor meglátta arcomat,
s először hallhatta hangomat.
Azonnal tudtam, hogy büszke rám,
ahogyan azt mondta: kisbabám,
és mikor gyengéden felkapott,
két karja békét és hont adott.
Úgy tűnt, hogy burokban növök fel,
azt, hogy ő szóval vagy ököllel
hányszor is védett a gonosztól,
nem veti papírra golyóstoll.
Nem írja azt sem, hogy felnevelt,
megadva mindent, mi tőle telt,
gondosan vigyázta lépteim
utamnak síkjain, bércein.
Bánom, hogy mindezért, jó apám,
köszönet tán el sem hagyta szám,
nem tettem semmit, hogy többre vidd,
s én sosem óvtam még lépteid.
Egyszer majd én adom meg neked,
amit egy ember csak megtehet,
s téged fog védeni két karom,
miközben hangodat hallgatom.
És akkor rádöbbensz majd talán,
hogy ez pont olyan, mint hajdanán,
s lehet még büszkébben mondja szád,
én vagyok egykori kisbabád.
Boldog apák napját!
fel
le
2019. január 12.-i jegyzet:
Volt most ez a nyugdíjmizéria és mi is szívtunk, mint mindenki, akit érintett, mert kifogytunk szinte mindenből, úgyhogy kellett volna vásárolni, számlákat fizetni, stb. Reméltük, hogy ahogy ígérte a MÁK, hétfőn valóban utalnak. Aztán azt mondták, hogy talán még tegnap napközben elkezdenek mindenkinek utalni és úgy is lett. Nekünk is megérkeztek elvileg a pénzek, nézi az öregem az értesítő sms-t, erre mínuszban volt mindkét összeg, szóval megint leszipkázták mindkettőnk nyugdíját és még mindig van -2.000 ft. Nesze neked, várva várt pénz! Az én pénzemhez nem is nyúlhatnának, de lekapják azt is mindig. Átteteti apám másik számlára, hogy legalább azt ne nyúlják le. (Jó reggelt...) Azt is jó lenne tudni, hogy mi a fenére vonnak? Mindig, mindent elodáz, vagy szarik a dolgokra és így minden elhúzódik napokig, hetekig, hónapokig, vagy évekig. Azt mondja, hogy már vagy 15 éve vonnak tőle pénzt. 15 év alatt nem volt ideje kinyomozni az okát?! Minek várt ennyit? ...
fel
le