- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
2020. április 5.-i jegyzet:
A 8 éves kandúrom már kéthéttel ezelőtt sem volt rendben, bár a mostani állapotához képest még jól volt. Evett-ivott, érdeklődése felkelthető volt, dumált ezerrel, orra is nedves volt, csak annyi volt szokatlan, hogy nem bírt kábelt fektetni. Gondoltam szorulása van, szóval kapott konzervkaját, mert az mindig hajtotta, pont amiatt is lett leváltva. Hozott némi eredményt, bár alig, de mégis javulni látszott a helyzet. Abbahagyta a gyakori, de az erőlködés ellenére eredménytelen alomra járkálást, már volt egy igen csekély holmi. Asszem' sosem örültem még ennyire macskaszarnak. :-D A biztonság kedvéért egyeztettem a dokival, aki helyeselte a macska meghajtását, szerinte is lehetett szorulása, akár a tisztálkodás során lenyelt és a gyomrából a beleibe jutó szőrlabdáktól is. Mondtam, hogy néha hánynak tőlük, szóval szokott lenni ilyen gondjuk. Szőroldó pasztát javasolt venni, úgyhogy fognak kapni mindhárman. Gondoltam rejtély megfejtve, a doki szerint várjak ...
fel
le
2020. március 30.-i jegyzet:
legalább ide mindazt, ami feszít és amivel senkit nem tudok és nem is akarok fárasztani. A fogadott Tesóm meghallgatna, de nem fogom ráterhelni a sok szart, pláne hogy neki is bőven megvan a maga baja. Inkább én leszek az Ő támasza.
Pszichodokihoz sem jutok el beláthatatlan ideig, szóval most az írás a terápiám.
Mostanában egyre gyakrabban érzem úgy, hogy a begolyózás szélén állok. Zsong a fejem és üvölteni tudnék a feszültségtől, meg amikor tényleg a tetőponthoz ér a kapacitásom, akkor olyan, mintha pillanatokon belül össze tudnék omlani. Bizonytalanságérzet kerít hatalmába a józan eszemet illetően. A fater készít ki, akármennyire igyekszem kizárni a dolgait. Nonstop zúdítja rám a szart, meg egyebek.
Lassan kéthete itthon vagyunk, illetve ő kimegy néha dohányboltba.
Engem nem zavar annyira a bezártság, mivel megszoktam, meg legrosszabb esetben az udvarra ki tudok menni, ha unom a bentlétet.
Az viszont zavar, hogy az öregem olyan, mint egy idegen és ...
fel
le
2020. március 18.-i jegyzet:
Majdnem rendbejöttem már, szóval jót tett a diéta. Már nem szúrkál a gyomrom, bár még fájdogál és ugyan nem kívánok semmit, de ettem könnyű dolgokat, mint szalvéta, vatta, stb. Zőccséglevest' tegnap is, ma is, meg 2 mini amerikai palacsintát és bennem maradt minden, úgyhogy a nehezén túl vagyok.
Asszem' veszek egy nyugágyat, ebben a fasza tavaszi időben majd jó lesz.
Valójában a fateromhoz kellene egy... Kiakaszt a víruspánikjával! Mi a rongybatekert frászért kell NONSTOP erről beszélni, meg olvasni? Minden reggel arra ébredek, hogy ezer decibellel telefonál a Gabival és ez a téma, tegnap már engem is eltemetett, meg tudomisén. Ha eddig nem ment volna eléggé az agyamra (de, nagyon is), akkor ma betette a kaput. Alapból is gyakran krákogok, meg köhögök, hol a reflux, hol az allergiák, meg a hideg ház miatt, a tüsszögéssel ugyanez a helyzet. Most is hetek óta köhécselek, meg néha el-eltüsszentem magam, kis orrfújás is szükséges néha, de ennyi. A fater ...
fel
le
2020. március 16.-i jegyzet:
Azt hittem influenzát kaptam be, mert arra jellemző tüneteim is voltak, de aztán elmúltak és csak a bélésem maradt problémás.
Fájdogált már egy ideje, jött egy-egy késszúrásszerű is, meg mintha heveder szorított volna össze, úgyhogy vigyáztam, hogy ne egyek olyasmit, amit a reflux nem szeret, de úgy tűnik elkéstem, vagy valamit mégis ettem, amiről nem tudtam, hogy nem kéne. Az étvágyam jó volt egy ideje, fel is híztam 63 kg-ra, de pár napja kezdett elmenni, tegnap pedig már teljesen étvágytalan voltam, meg erősebb volt a gyomorfájdalom. Bármilyen kajának csak a gondolatától is erősebb hányingerem lett, de valamit muszáj volt leerőltetnem és csak a gabonapehely csúszott (úgy, ahogy), meg gondoltam a tej jót is tesz, mert bevonatot képez a bélésemen, óvva valamelyest a savtól. Jobban is lettem tőle, de egy idő után megint jött a "kilyukad a gyomrom" érzés. Leerőltettem egy kiflit, kicsit segített. Innen tudtam, hogy megint felmaródott. A doki ...
fel
le
2020. március 11.-i jegyzet:
tegnap is, ma is, holnap szintén megyünk, ki kell használni a jóidőt. Megjött pár napja a pénzem és most adott belőle a fater, szóval gondoltam veszek valami jó csukát, mert a bélelt bakancs már meleg volna, az utcai cipőm pedig megérett a cserére. Találtam olyat, ami tetszett is és úgy tűnt, normális a minősége is. Nem volt olcsó, legalábbis számomra, de úgy vagyok vele, hogy a normális minőség sosem az, egy sokadik silány anyagút viszont nem veszek megint, csak mert "arra futotta", hogy aztán viszonyleg hamar ki kelljen dobnom. Így jártam a látszólag jóval is. -.- Kb. egyórás viselet után szerintem sikerült előállítanom a koronavírus ellenszerét - valószínűleg az is kinyiffant volna, amikor levettem a csukát. :-D Ez így poén, de az nem, hogy kidobtam a - pénztárcámhoz, meg a látszólagos minőséghez mérve - nem kevés pénzt egy olyan holmira, ami kb. használhatatlan. Ránézésre hordható darabnak tűnt, de viseléskor éreztem, ahogy kb. fuldoklik a ...
fel
le
Van a kertemben egy tyúkom egy kakassal. Ő az egyes számú tyúk. Most van még egy tyúkom, a ketteske, egyelőre macskabiztos ketrecben három darab egy hetes naposcsibével. A macskák rendszeresen gyíkokra vadásznak, leteszik a küszöbre vagy épp szanaszét hagyják a torzóikat... brutálisak ezek a szőlőhegyi vadmacskák. Esküszöm, fejlettebb a fekete humoruk még az enyémnél is. A napokban egy 20 centis gyíkot sikerült megmentenem, csak kis darab hiányzott a farkából, de az elvileg visszanő. Szóval macskabiztos helyen vannak a pipik.
Szóval a tyúkok... erről a tyúkról, az egyes számúról lesz szó, amelyik épp megnézi a teraszon, hogy nem döglött-e meg a gyíkvadász macska ebben a pusztulat melegben, s amelyik tesz róla, hogy parasztosan szólva tiszta tyúkxaros legyen az udvarom...
Nos, máris a lényegre térek, csak még előbb elregélem, hogy ő úgy került a birtokra, hogy elkezdett úgy csinálni, mintha kotlana. Így, a könnyebb kezelhetőség érdekében elhoztam magammal a faluból. Persze nem ...
fel
le
2020. március 4.-i jegyzet:
a Gina egyik lábával. Vasárnap még szokott módon viselkedett, aztán tegnapelőtt délelőtt tűnt fel, hogy kedvetlen. Állandóan a karomba/ölembe kéretzkedik, de tegnapelőtt délelőtt szokatlanul rám volt tapadva és sokat bambult. Adtam neki finom falatokat, hátha felvidul és fel is élénkült, de pár perc múlva megint kedvetlen volt, majd újabb pár perc múlva elkezdett remegni, közben időnként enyhe görcs futott végig a testén. Látszott, hogy nagyon fáj neki valahol, szóval átnéztem, hátha külső sérülése van. Akkor vettem észre, hogy a bal hátsó lábán az egyik ujja csálén állt és a körme is csúnyán meg van sérülve. Jó kérdés, hogy mi történt vele? Hétfőre virradó éjjel történhetett csak, mert előző nap semmi baja nem volt. Visítást nem hallottunk, de valószínűleg mélyen aludtunk. Nem sántikált még délelőtt, ezért nem tűnt fel, meg legalább 6× a karomba vettem, miközben a lába hozzámért és akkor sem nyüszített fel, csak később kezdett remegni és akkor már rá sem ...
fel
le
2020. február 11.-i jegyzetem:
Megjártam múlthéten a pszichomókust. Rámfértek a szakmai tanácsai, ugyanakkor fos volt vájkálni magamban, de ez a lényege a terápiának, szóval nem panasznak szánom. Régen is attól függött a téma- és helyzetkezelésem, hogy milyen alaphangulatom volt, persze szokásomhoz híven akkor is minél összeszedettebb és higgadtabb igyekeztem lenni, amikor fosul voltam. Ez most sem volt másképp', de a doki 'manipulált', mert nyilván levágta a hozzáértése miatt, hogy színészkedem. Jogos a gondolat, hogy nem vagyok normális, ha nem azt mondom és mutatom, ami van, mert akkor hogyan várom az útmutatását, meg bizalom nélkül megette a fene a terápiát, de nem erről van szó. Megbízom a dokiban és a 'félrevezetést' sem tudatosan csinálom, gyárilag van bennem egy blokk, ami arra irányul, hogy tartsam magam és igyekezzek összeszedetten, értelmesen kifejezni magam, ne engedjem, hogy a bennem hömpölygő fostenger átvegye az irányítást. Talán ebben annak a keze is benne van, hogy ...
fel
le
2020. január 27.-i jegyzet:
a pszichodokihoz a hónapban, de már kértem másik időpontot, 7.-én fogad. Rám fog férni a terápia. Nincs kedvem belemenni a sűrűjébe, a lényeg, hogy kezd kicsúszni a lábam alól a talaj. Még egyben vagyok, de nagyon ingadozik a hangulatom és megint olyan gondolataim vannak, amiknek nem kellene lenniük. A napokban majdnem összeszakadtam a nyomástól, ami rajtam van. Igyekszem talponmaradni, majd kiderül meddig sikerül.
Ma jól jártam. Cseréltem a macskáknak az almot, addig ők szokásuk szerint felmentek a szekrények tetejére és ott rohangáltak, meg a szekrények közvetlen szomszédságában álló kennel tetején is szeretnek futkosni. Mindig ezt csinálják, nem volt eddig gond. (A kennelbe csak éjszakára kell bemenniük, mert különben nem lehet aludni tőlük, vagy ha vendég jön. Nappal is szoktak benne pihenni, de az ajtaja nyitva, szabad a ki-bejárás nekik kedvük szerint.) Ma megadta magát a kennel tetejének rögzítése (ami egy farostlemez, mert a kennel tetején ...
fel
le
2020. január 10.-i jegyzet:
volt nálunk egy kőműves, felmérte a ház állapotát. Az előző szakival szemben ő már azon a véleményen volt, hogy ez a ház nem reménytelen. Szerinte rosszabbnak néz ki, mint amilyen valójában és egy alapos felújítással élhetővé lehet alakítani. Ez jó hír!
Elvileg nemsokára átköltözünk az albérletbe, itt pedig elkezdődik a tatarozás. A kéményt és a tetőt fogják elsőkörben rendbehozni, aztán valamikor majd következnek a belső munkálatok.
Ma elég jó idő volt felénk, úgyhogy a fater elvitt magával vásárolni. Lehet, hogy nemsokára meglesz a mopedem is és akkor nem kell tologatnia. Jó volt kimozdulni.
Elfoglalom magam itthon, tákolgatok ezt-azt a házon, hogy élhetőbb legyen, fater szintén tesz-vesz, aztán majd a szakik helyrepofozzák rendesen. Végre látni a fényt az alagút végén!
fel
le