- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Kora reggel két feketerigó legény járt egymással fürge táncot a meggyfán, s a mélymulcsnál az oszlopon egy vörösbegy villantotta meg színes mellénykéjét. A tér betelt a madárkórus boldog dallamával, s miközben a kacsák örömittasan hangoskodtak, a tyúkok káráltak, a kakas kukorékolt, az autók távoli zaját csak akkor hallottam meg, ha kifejezetten kerestem. De nem arra figyeltem. A jó dolgokra koncentráltam. Nem nehéz megtalálni a boldogságot, ha reggelente kiülhetek a kertbe. Nektek mi ad örömet?
Tejeskávés, madárdalos giccses szép tavaszi reggeleket kívánok!
Ui.: Igen, tudom, hogy virágtartó állványt használok tejeskávés bögretartónak, de az is virágos!
fel
le
Ma mindketten ön- és közveszélyesek voltunk a dekoncentráltság miatt, már nem is emlékszem a sok baromságra, amit egynapon belül elkövettünk, de még így estére az öregem megkoronázta az egészet. :-D Már feküdtem, amikor szólított a természet és ez volt a mák, ugyanis már a konyhába kilépve hallottam, hogy folyik a víz a wc-ben. Mondom az öregnek, ő b@szdmegelt, persze mentem megnézni, meg jött ő is utánam. Azt mondja csőtörés, én meg azt, hogy lehet, hogy csak elfelejtette elzárni a csapot (ugyanis nemsokkal előtte volt ő is kint). Beléptem a budi előtti kis helyiségbe, de villany egyikben sem ég, szóval nem láttam, hogy már ott is áll a víz, így belegyalogoltam a jéghideg vízbe papucsban, mesztéláb'. Na, akkor én káromkodtam. :-D Fater is, közben hozta az elemlámpát (amit én okos fejjel bentfelejtettem) és láttuk, hogy szerencsére valóban csak úgyfelejtette a csapot. Szidta magát, én csak röhögtem, mert tényleg egész nap bénázott ő is, én is. Úszott mindkét helyiség alja, úgyhogy ...
fel
le
Esedékes volt a kályhacsövek kitakarítása, mert már Omega koncert volt begyújtáskor és mivel nem szeleltek rendesen, fűteni sem tudott jól a sparhelt. Kétemberes meló a szétszedés-összerakás, mert nem passzosak a csövek, ezért kicsit erőszakoskodni kell velük az összeillesztéshez-szétszedéshez, meg tartani kell egyikünknek, míg a másik tol/húz. Fater szokás szerint a sparhelt tetejére állt, én meg egy székre. Olyan tériszonyom van, hogy azon is szédülök. :-D (Főleg felfelé nézve, mert ugye a cső jórésze magasan fut, vízszintesen, mert ugye ez most egy tákolmány a használhatatlan kémény miatt.) Fater elkezdte összeilleszteni őket az egyik végén, én meg a felém eső részt fogtam, hogy legyen ellenerő, aztán mondta, hogy elengedhetem. Úgy tettem, de ottmaradtam, hátha korrigálni kell, mert mint mondtam, az összeillesztéssel játszadozni kell. Észrevette, hogy az ő részén még nem jó és elkezdte egymásba ütögetni a csöveket, amire kifordult a cső felém eső vége a könyökből, mert nem volt ...
fel
le
Néha hiányzik Svájc, ahol dolgoztam. A hegyek közti völgy ölelésében a falu, a folyó, a vízesések. A kertek, amelyeket gondoztunk. De itthon reggel hat őz garázdálkodott a felújítandó kerti tavam körül. A világos fenekük csak úgy pattogott a réten, amikor ág reccsent a lábam alatt egy óvatlan pillanatban és ettől megiramodtak.
Svájc szép volt. De ott nem volt nagy kertem és nem jártak hozzám az őzek. Igen, Svájc nagyon szép volt, Diesbachban az ablakom a fenyőerdőre nézett, a levegő gyógyító volt, s a tehenek kolompoltak az ablakom alatt néha egész éjjel. De itt a rókák kiáltoznak egymásnak éjszakánként nászi éneket, és sötétben a denevérek röpte jelzi, hogy ideje bemennem a házba, mert eljött az éjszakai állatok ideje.
Ó, igen, Svájcban gyönyörűek a kertek, de az enyém itt van. Reggelente kékszajkók repülnek meggyfáról diófára, s ha a szőlőbe felmegyek, a szomszédos dzsindzsásból fácánok reppennek fel olyan hangos rikoltással, hogy majd infarktust kapok. És itt már majdnem ...
fel
le
a fateromnál. Pénteken voltam a szokásos heti beszélgetésen a pszichodokinál és valami kattant az öregemnél, mert végre felfogta, hogy miért kell járnom. Eddig tagadta a borderline-t, mert nem olyan vagyok, mint az egyik ismerősünk volt és ezért nem hitte el, hogy attól még ugyanaz az állapot boldogít. Végre felfogta, hogy nem futószalagon készültünk. Nem tudom, hogy ez a belátása kihat-e majd arra is, amikor legközelebb találkozik pl. egy dühkitöréssel, de remélem tényleg megértette, hogy mi az ok és azt is, hogy esetenként nem szándékosan viselkedem úgy, ahogy épp' viselkedem. Nyilván megteszem a magamét, igyekszem javulni, sosem takarózom a diagnózissal, nem keresek mentségeket, mert nem az a megoldás és nem is volna fair. Dolgozom magamon, de nyilván nem tudok kibújni a bőrömből, ezért nincs mindenre befolyásom, szóval némi megértésre így is szükségem van. Az a gond, hogy nála minden csoda 3 napig tart, de remélem ez most nem addig fog. Sok sérelmem van vele kapcsolatban, ezért ez ...
fel
le
Kos (márc.21.-ápr.19.)
Vegyes híreket kaphatsz, de a világ nem állhat meg, legfeljebb eldől, hogy kinek vagy igazán fontos és kire számíthatsz. A kapcsoladod változhat, és munkahelyeden további fejlődésre lehet lehetőséged.
Bika (ápr.20.-máj.20.)
Túlhajszoltságodnak az egészséged láthatja kárát, pihenj és kényeztesd magadat egy kicsit, nem áll meg a világ, ha leteszed egy időre a lantot és nem rohansz folyton. Meg amúgy hová sietsz?
Ikrek (máj.21.-jún.21.)
A pénzügyeidben fellendülés várható, talán még új lehetőséget is hozhat a március, nem csak a munkahelyeden, a szerelemben is. De a házinyulakkal óvatos légy! Egy féltékeny társ bajba keverhet.
Rák (júni.22.-júl.22.)
Be lehetsz zsongva a tavasztól, de ne kapkodj, nehogy baleset legyen a vége! A múltad üldözőbe vehet, de te ügyesen kicselezheted. Légy szelíd, de óvatos, ravasz és figyelj a jelekre! Ha kell, tűnj el!
Oroszlán (júl.23.-aug.22.)
Meglehetősen ellustulhatsz a házimunkát illetően, amit a ...
fel
le
„Eljutni oda, ahová még senki nem merészkedett”
(a Star Trek mottója)
Fogalmam sincs, hogy mi fog kisülni ebből. Te, a korábbi Spirifiú, alászálltál az Enterprise csillaghajóval ötös görbületi sebességgel hozzám, a puszta anyaföldből erőt merítő egyszerű sváblányhoz, hogy Rettenthetetlenné válj.
S a kedvemért, még a földi nyelvet is megtanultad, pedig nem rossz a vulkáni sem, de azért nem vagyok klingon. Énérettem, aki csekély székely, "kinyílik a bicska a zsebemben" temperamentummal van megfűszerezve, s kezdetben nem árulta el, hogy volt némi természeti boszorkányos múltja, de most is beszél a növények s az állatok nyelvén. Esetleg még Spock parancsnok, mint az első félvér vulkáni se áll távol tőle, de személyes kedvence Doktor, a holografikus figura.
S találkoztunk úgy, hogy előtte nem láttam az arcodat, mert a spirifiú nem engedi energetikailag, de én elfogadtam, mert mindenkinek lehet bogara, de kérdeztem, kancsal vagy fültágító fülbevalós ugye nem vagy? ...
fel
le
Hallgatom a csend ringató dallamát,
s ilyenkor elvész a külvilág zaja.
Érzem a nyugalom lágy fuvallatát,
amint átkarol..., s hív egyre csak haza...
Elmémben keringőző gondolatok,
átlátszó selyemként suhannak feléd.
Vitorlát bontva hozzád írogatok...,
sercenő tollammal egy édenzenét.
Szelíden megérintve lelked mélyét,
és szíved pulzálásának ritmusát,
amint újra éljük szerelmünk létét,
megtalálva a csodák szimbólumát.
Nélküled a napjaim, oly csupaszok...
E testben és lélekben, magam vagyok.
2023. 02. 06.
/Szonett/
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: internet
fel
le
Merengő képzelet furfangos játékot űz,
tréfásan libben ide-oda az elmében,
és halkan sercegve énekel, mint tábortűz,
majd andalítón eltűnődik türelmesen.
Idő impulzusának haladása elvész,
hisz a múlt és jelen filmkockák mozaikja,
szárnyalva elrepít, majd bájolva becserkész,
kizárul a külvilági rezonancia.
A boldogság kísérve átöleli lelkem,
hisz tudom jól, nem ebben a világban élek...
Itt a parton, hol szél lágyan simítja testem,
gondolataim így lehetnek álomszépek.
Mint egy opálüvegcsébe zárt illúzió,
feltárul az odaát rejtőző délibáb.
Oly csábítva hívogat a hamis fúzió,
viszont egy belső hang vészjóslóan felkiált;
- Mit keresnék én ott? - Hisz nincs itt az ideje...
Jön a csalfa fénycsóva, mely megbabonázva
elragadna... ám lassan gyengül az ereje...
Tudniillik ez álom s valóság játszmája.
2023. február 2.
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: internet
fel
le
Lett egy kiálasztott film estére. A második. Klasszikus, azt illik megnézni, hogy tájékozott legyek. Az elsőn már sikerült aprókat és kis cseleseket horkolgatva kipihennem az egész napos önfeledt sufnituningolásom fáradalmait. '64-es valami francia, Belmondo ifjú kivitelben, fekete-fehér film volt.
Ez a második film is valami nagy klasszikus '71-es film. Lejárt divatú pali vezet, s közben dögunalmas, betelefonálós rádióműsort hallgat. A piros vagy narancssárga autó megelőz egy barna, nyerges vontatós kamiont.
Tankolnak. Pasink pénzt vált, kamionos beéri, tülköl. Még egyszer tülköl. A benzinkutas mellékszereplő is kap pár percnyi szerepet. Palink elindul, kamionos, utána, a sebességmérő már szinte százat mutat, fokozódik a feszültség!
- Egy kamionos majdnem megölt! Közel 90 kilóméteres sebességgel üldözött lefelé a lejtőn! - panaszkodik satufék után két őszhajú palinak a letűnt korok divatját mutató palink, majd filizófikus eszmefuttatást tesz a budiban.
Szinte visszatér ...
fel
le