újabb események régebbi események további események
18:27
Stanmorecxl regisztrált a weboldalra
05:45
Broncohia regisztrált a weboldalra
02:08
Drywalljtn regisztrált a weboldalra
18:59
Blenderqpg regisztrált a weboldalra
17:17
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
23:48
Plasticpxz regisztrált a weboldalra
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:32
Portablexnu regisztrált a weboldalra
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel

November 1.

2011. október 30.

Vissza a naplóhoz

Kislánykoromban szerettem temetőbe járni. Közeli rokonaink sírjának rendbetétele szinte mindig szertartásszerűen zajlott: nagymamám a kertjében illatozó virágok közül levágott egy csokorra valót, kezébe vett egy kiskapát, gereblyét, locsoló kannát, úgy indultunk útra. Amíg ő kapálgatott, én vizet hordtam, és sétálgattam a sírok között. Gyönyörködtem a friss sírhantokon roskadozó koszorúhalmokból kikandikáló szebbnél-szebb virágokban, kíváncsian olvasgattam a szalagokra írt búcsúüzeneteket, mélyen beszívtam a sírcsokrokból áradó friss fenyőillatot.
Próbáltam elképzelni, milyen életük lehetett a hideg sírköveken elhelyezett fényképekről kedvesen rám mosolygó embereknek. Akkor még úgy kószáltam a sírok között, mintha múzeumban lennék, a hatalmas, súlyos márvány, gránit tömbökre, a rajtuk lévő arany feliratokra, mint érdekes látnivalókra tekintettem.
Nagymamám, akivel együtt gondoztuk a sírokat már réges-rég nincs az élők sorában. Amikor ellátogatok hozzá, és megállok a sírja mellett, mindig eszembe jutnak az emlékek.
Mindenszentek napja van. Ezen a napon minden évben készítek egy mohakoszorút, veszek néhány mécsest, és ünneplőbe öltöztetem a testemet és a lelkemet.
A temető előtt mindig hosszú kocsisor fogad, az emberek virágokkal, koszorúkkal, gyertyákkal a kezükben ballagnak csendesen befelé.
Míg odakint morajlás, hangos beszélgetés tölti be a teret, odabent meghitt, bensőséges hangulat uralkodik.
Egy másik világba lépünk be.
November eleje van, sötétség uralkodik az égbolton. Bárhova nézek, sárga gyertyalángokat táncoltatnak a hűvös szellők, narancsvörös fények pislákolnak a mécsesekben. A sírok közelében a fűszálak kecsesen hajladoznak, a fákról lehulló sárgás-barnás szélfútta levelek könnyedén szállingóznak. Különös érzés kerít hatalmába, békességet, nyugalmat érzek. Mintha a szeretteink lelke táncot lejtene körülöttünk.
Becsukom a szemem. Angyalokat látok, akik körtáncot járnak a nagyszüleimmel… fogják egymás kezét, légiesen suhannak, derűsek, boldogok. Azt üzenik a tekintetükkel, hogy jól érzik magukat ott, ahol vannak.
Hideg arcomon legördül egy forró, kövér könnycsepp, kezeimet összekulcsolom, halkan beszélek hozzájuk, imádkozom.
Amikor kinyitom a szemem, a fehér krizantémról lábam elé pottyan egy szirom, mosolyogva felveszem.
- Szeretlek benneteket, nyugodjatok békében!

- Lizelotte -






Video: youtube.com
Kép: Internet

A bejegyzést írta: Tündér

Hozzászólások

időrendi sorrend

2011. november 6. 09:47

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2011. november 4. 20:37

Szia Liz !

Nagyon megható az emlékezésed. Jómagam is gyerekként kezdtem a temetőre kijárni először nagyimmal, majd édesanyámmal, s később már önállóan. Aztán a férjemmel, majd a gyerekeimmel, m most már vegyesen a párommal vagy a gyerekeimmel ha itthon vannak. Mi is eldöntjük merre indulunk, hol kezdjük és melyik temetőben zárjuk a sort. Ahogy életünkben haladunk úgy növekszik a látogatni való helyek száma, sőt a temetők köre is bővül. Elmondunk egy imát a halottainkért, s talán valahol belül magunkért is. A következő körséta a karácsonyt megelőző séta. Üdv Éva.

Szia Éva!
Sajnos igaz, az évek múlásával egyre több helyre kell menni. De ez az élet rendje.
Üdv,
L.
2011. november 6. 09:46

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 31. 13:15

Liz ! Amíg olvastam a cikkedet,és hallgattam Demjént , végig sírtam.Ez most tényleg találó , a mai napra való a cikked.
joboszi

Köszönöm Joboszi!
2011. november 6. 09:45

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2011. október 31. 01:51

Köszönjük Lizelotte!

Pussz, Tündér

Szívesen Tündér! :)
2011. november 6. 09:44

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 30. 19:10

Nagyon szép ez a érzelmes, szép szavakkal kifejezett megemlékezés. Hasonló érzéseket ébreszt bennem is, amikor a sorok között járok, olyan béke, nyugalom vesz körül, mégis ha csak lehet elkerülöm a temetőt.
Egyedül szeretek ott is lenni az én szeretteimmel. A sok ember valahogy ott, ahol a csend uralkodik olyan zavaró.

Köszönöm.
Éva

Igazság szerint a szeretteink a szívünkben vannak nem a temetőben.
2011. november 4. 20:37
Szia Liz !

Nagyon megható az emlékezésed. Jómagam is gyerekként kezdtem a temetőre kijárni először nagyimmal, majd édesanyámmal, s később már önállóan. Aztán a férjemmel, majd a gyerekeimmel, m most már vegyesen a párommal vagy a gyerekeimmel ha itthon vannak. Mi is eldöntjük merre indulunk, hol kezdjük és melyik temetőben zárjuk a sort. Ahogy életünkben haladunk úgy növekszik a látogatni való helyek száma, sőt a temetők köre is bővül. Elmondunk egy imát a halottainkért, s talán valahol belül magunkért is. A következő körséta a karácsonyt megelőző séta. Üdv Éva.
2011. november 2. 13:35
Szia Líz!
Megható megemlékezés volt!
Halottaink emlékét örökre őrizzük szívünkben.
Pinokkió
 
2011. október 31. 13:15
Liz ! Amíg olvastam a cikkedet,és hallgattam Demjént , végig sírtam.Ez most tényleg találó , a mai napra való a cikked.
joboszi
2011. október 31. 01:51
Köszönjük Lizelotte!

Pussz, Tündér
2011. október 31. 00:14
Omega együttes:

Búcsúztató
http://www.youtube.com/watch?v=OTfpgL6TEyg

Boldog angyalok
http://www.youtube.com/watch?v=amw30WfTZiA&feature=related
2011. október 30. 19:10
Nagyon szép ez a érzelmes, szép szavakkal kifejezett megemlékezés. Hasonló érzéseket ébreszt bennem is, amikor a sorok között járok, olyan béke, nyugalom vesz körül, mégis ha csak lehet elkerülöm a temetőt.
Egyedül szeretek ott is lenni az én szeretteimmel. A sok ember valahogy ott, ahol a csend uralkodik olyan zavaró.

Köszönöm.
Éva
2011. október 30. 18:58

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2011. október 30. 18:24

Tisztelt Lizelotte!
Színvonalas írás, sok érzelemmel.
Gratulálok!
Bokor

Kedves Bokorur!
Köszönöm!
Örülök, hogy tetszett!

Üdv,
L.
2011. október 30. 18:24
Tisztelt Lizelotte!
Színvonalas írás, sok érzelemmel.
Gratulálok!
Bokor
2011. október 30. 18:16

megtekintés Válasz erre: Virág - 2011. október 30. 17:38

Ez nagyon szép Liz!

Köszönöm Virág! :)
2011. október 30. 17:38
Ez nagyon szép Liz!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: