Tavaszi délután
2017. május 14.
Erőtnyelő tavaszi délután
virágokat bontott a cseresznyfám,
méhek zümmögnek, új élet sarjad,
enyhe szellő borzolja szőke hajad..
Gólya szállt el felettem a kék égen,
galambok turbékolnak a kéményen,
fűnyiró berreg a szomszéd kertben,
emberek szorgoskodnak a földeken.
Én is ültetek, szórom a magokat,
mig a nap lemegy s leszáll az alkonyat.
Annyi mindent szeretnék még tenni!
Minden munkás nap a jövőt jelenti.
De az én jövőm már kurta, fáj nagyon,
egyre fáradok, mint most is, e tavaszon.
Talán nem utolsó még, de erőm fogy,
múlik az idő,-de ne akárhogy!
Minden nap hálát adok Istennek,
hogy reményt ad, új reggelt, élhetek.
Tél után a tavasz, nyár, évszakok,
S most újra ébrednek a fényes napok..
- B Ilona Tóthné -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Az élet ajándék és hálásnak kell lennünk minden pillanatáért.
De ,az is eszembe jutott róla,hogy: Merj élni,meghalni bárki tud.
herdika
Válasz erre:
Ugye, milyen egyszerű egy érzést kifejezni egy másik ember felé, anélkül, hogy szólnánk egy szót is, vagy kimondanánk?!
Én is köszönöm!
Válasz erre: Sanda
Ezt az érzést úgy is ki lehet fejezni egyszerűbben, Ilonám, hogy az ember már annak is örül, hogy lyuk van a fenekén...Már ha ismered ezt a kissé vulgáris népies mondást.
Én is köszönöm!