- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Pályázati cikkek
Késő este volt már és Kamilla egy közösségi oldalon éppen kvízjátékokat játszott. Egyik kedvenc időtöltése volt ez a kérdezz-felelek, mellesleg jó kis agytorna. Éppen befejezett egy játékot, amikor felfigyelt a villogó kis borítékra, levele érkezett.
Gondolta megnézi, kikapcsol és alvás. Ez a nap is olyan volt mint a többi, nehezen tudta megemészteni, hogy újabb születésnapja telt el eseménytelenül, magányosan.
No, de a levélke:
„Kedves Kamilla!
Nem a megszokott módja ez az ismerkedésnek, mégis szeretnék veled beszélgetni, ha megengeded.
Kellemes estét: Gábor”
Bár fáradt volt, mégis válaszolt, az internet egy nagy társulat, itt aztán minden lehetséges, a magányba burkolózva élni pedig nem tesz jót az ember lelkének.
„Kedves Gábor ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
S ebet vés lelkembe pár szavad.
Z sörtölődjél csak, édes, velem!
E z kell nekem, mert ezt élvezem.
R ázz meg! Üss, vágj! S ha arcom dagad,
E ss nekem, vérző húsom harapd!
S úgom közben, hogy kellesz nekem.
S ebet vés lelkembe pár szavad.
D urvulj bátran! Engedem, szabad!
E ttől már nem romlik jellemem.
Ü ldözz, ha elfutnék, kedvesem!
S zedd szét mindenem, éld ki magad...
S ebet vés lelkembe pár szavad.
fel
le
A válás után nehezen állt talpra, de sikerült. Amikor már élvezni tudta az életet, elhatározta, hogy kipróbál minden őrültséget, amit férje soha nem engedett volna. Házassága alatt kalitkába volt zárva, ami még csak nem is aranyból volt.
Most végre kipróbálhatott mindent, amire már nagyon vágyott. Első dolga volt kivenni egy teljes év fizetetlen szabadságot. Nem érdekelte lesz e még munkahelye mire visszatér. Csak a pillanatnak akart élni. Bepótolni mindent, amit az évek alatt elmulasztott. A váláson nyert pénz egy részéből vett egy túramotort, aztán következett a sziklaugrás, ejtőernyőzés, búvárkodás. Csupa eszement veszélyes szórakozás. Pár hónap alatt végére ért képzeletbeli listájának.
Akkor találta ki, hogy beutazza a ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
Minden annyira könnyedén indult. 22 éves voltam, frissen diplomázott, lendületes, aktív. Elképzeltem magam egy csúcs szuper munkahelyen ahogy kreatívan szervezek és irányítok, szárnyalok felfelé, és közben életem szerelme és betoppan majd fehér lovon.....
De nem így történt. A fantasztikus álmodozások közepette megcsörrent a telefonom, és riadva ültem fel.
Állásinterjúra hívtak egy menő céghez, tervezőnek. Hurrá!
"- Ez a nagy lehetőség! Érzem, eljött!" - mondtam ki hangosan is öreg cicámnak, aki hű társamként 14 éves korom óta bölcsen támogat és hallgat. Körbenéztem lányszobámban, ahol még játékaim egy része is megbújt, a hőn szeretett fiúegyüttesek poszterei már eltűntek, de gyermeki énem még mindig élt, és ennek köszönhetően ki is ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
Csak bátran lányok! Nem kell megijedni saját merészségünktől! Ki tudja, mi lesz belőle…?
A fiatal pszichológus csak egy páciense kérésére ment el a görög táncházba; a férfi elhagyta a feleségét, és azt mondta, megmutatja neki azt a nőt, aki miatt ezt tette.
„Mindenképpen látnia kell őt táncolni, doktor úr, csak így fogja megérteni azt, hogy miért tettem.” - bizonygatta az illető, de végül nem jött el.
Orvosa másfél órát várt rá az egyik asztalnál üldögélve egy üdítő mellett. Szó, ami szó, nem unatkozott, érdekes volt nézni az embereket, mindig is szerette feltűnés nélkül figyelni ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
Kedves Olvasó! Sok szeretettel megosztom egyik versemet a becses közönségnek. Az írásomat pályaműnek szánom.
Virág-ének
Nyílik a kertben az árvácska,
boldog az életed, mert én
vagyok számodra.
Telnek-múlnak az idők,
hol süt a nap, hol borul.
Árvácska a kertben szomorú.
A sok ékes virág között
elvész, hisz egyszerű, kicsi
szegény.
Hanyagolják, nem locsolják,
elfelejtik kedvenc virágukat.
Múlnak az órák, egy-két
hónap elteltével árvácska
hervadni kezd és elszárad,
mert senki nem nézett
reája.
Szomorú a fiú szíve, mert
nem nyílik többé soha
ilyen kis virága, mint
a kis árvácska.
...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
Álomból valóság?
Volt egy kósza álmom,
melyben ajándékot hozott Ámor.
Őszintén beismerem,
nagyon is az én esetem.
Finom, de férfias arcán,
csábító mosolygás.
A hatás nem marad el,
szívem egyre gyorsabban ver.
Ő leül, még testem sem rezdül,
a ruha alatt sejtelmesen izom feszül.
Tekintete kihívó,
és gyönyörre csábító.
Az érzés bársonyosan bizsergető,
lelkemben minden a földdel egyenlő.
Szemével símogató,
kezével csalogató.
Láthatatlan szálakkal húz,
ettől melegnek érzem a vékony blúzt.
Közelít, ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
Néha nehéz eldöntenünk mi tartozik a valósághoz és mi az, mi csak a képzeletünk szüleménye. Talán nem is kell emésztenünk magunk emiatt, később ha kell, úgy is kiderül, valóban megtörtént- e, vagy csak egy téveszme volt.
- Nos, kérem, beszéljen arról a napról mikor a férje... mikor Mr. Evens elment.- szólalt meg, kedves, érdeklődő hangon Dr. Jack Mallery az ötvenes éveiben járó pszichológus, miután a kezében lévő aktát átlapozta... - Mrs. Evens, figyel rám?- tette fel a kérdést a doktor, hisz a vele szemben, fekete bőrkanapén helyet foglaló páciense, előző kérését figyelmen kívül hagyva, csak bámult maga elé.
- Iiiigen, figyelek...ne haragudjon csak elbambultam- hallatszott a válasz. - Mit is kérdezett?
- ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
Egy csodás titkot írok le, amellyel kifejezhetjük egymás iránti szerelmünket, szeretetünket, vágyunkat. Egy ősi, tiszta, szép titkot, amely iránt ott van a vágy mindannyiunkban, férfiban és nőben egyaránt, amely nélkül nincs élet, nincs jövő. Indulhatunk?
Éhes szád a nyakam ívébe sóhajtja vágyát,
Delejként vonzza testünket, az édes kín ágyát,
A combomtól szívemig remegve száguld át,
Mint égboltot nyaldosó, cikázó villám,
Kemény bambusz, feslő bimbók, nyíló virág,
Gyönyör, szenvedély bölcsője tán,
A két test édes-éhes vad táncot jár,
Majd egy közös sóhajban halkulunk el már,
S közben csillogó ölem orchideaszirmán
Elalélva zárom be csöppenő szerelemlávád.
fel
le
Mennyire ismerheti meg egymást két ember órákon át tartó telefonbeszélgetésekből, elektronikus levelezésen át, vagy fotó alapján? Egyáltalán megismeri-e, vagy mégis létezik az a bizonyos "szikra", ami a lángot fellobbantja? Fellobban a tűz...
Örvényben
A mályvaszínű, elegáns, félhosszú dzsekit viselő rövid, jégszőke hajú nő kezeit fázósan összedörzsölve pattant be az autóba, amely a járda mellett várt rá. Vezetője kicsit hökkenten meredt a mellé zúduló jelenségre, mintha nem rá számítana, de meglepődésén gyorsan túltette magát, mikor meghallotta az ismerős, meleg, bársonyos hangot.
– Szia. Régóta vársz?
– Nem, csak most jöttem. – Egyszerre hajoltak egymás felé, hogy amolyan filmes puszival üdvözöljék egymást, ám a nő ajka ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
A langyos hajnal csak egy könnyű takarót terít ránk. A napsugár belopódzik a szobába, megcsillan az óra számlapján, mintha mutatni akarná: "Hamarosan kelni kell!" De téved: vasárnap van. (Illusztráció: Pállay-Kovács Szilvia)
Fuldoklásig szorít s ölel a vágy,*
ropogtatja a csontjaim.
Langy fényekkel felöltözik szobád,
illan az éji baldachin.
Szaltót bucskáz a fény a válladon,
ezernyi csókkal kelteget,
visszakacsint az óraszámlapon,
s aranyba önti testedet.
Nem moccanok! Fejed rajtam pihen,
hajad játszik a vállamon.
Jó így! Maradj még egy kicsit, szivem,
e percbe kövült hajnalon!
* Tóth Árpád Szeretsz? c. költeményének egy sora.
fel
le
Mindenki tudta, hol van a Pillangóház. Mindenki tudta, hogy ott a pillangólányok laknak. Az örömlányok. A szajhák. A cédák. A kurvák. A ribancok…
A pillangó jele
Mindenki tudta, hol van a Pillangóház. Mindenki tudta, hogy ott a pillangólányok laknak. Az örömlányok. A szajhák. A cédák. A kurvák. A ribancok…
Mindenki tudta, hogy azok a lányok, akiknek egy pillangót tetováltak a jobb lapockájára, mivel keresik a kenyerüket. Megszólták, lenézték őket, pedig fogalmuk sem volt, hogy zajlik az élet a Pillangóházban.
Én tudom. Én tudom, mert ott születtem. Bár apám jóvoltából már rég nem jártam ott, még mindig érzem a füstös levegő minden ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
A tanárom volt, és egy bulin akadtunk össze. Az idegen konyha asztala mellett talált rám, éjfél felé. A körmömet rágtam, ideges voltam, tanulnom kellett volna az érettségire. Egy nő káromkodott, csengettek, valaki részegen ordítozott, utáltam ezt, amiben vagyok. Mérgesen rángattam a kardigánomat. Korgó gyomorral gubbasztottam ott, amikor az ajtó mindkét szárnya kivágódott, és a jéghideg konyhába beviharzott a kémia tanárom. Sohasem kérdeztem, hogyan került oda, és már nem is lényeges, de ahogy ...
Folytatáshoz kattints a cikkre
fel
le
Napsugár ébreszt puha ágyamban. Végigsimítja arcomat, nyakamat, lágyan siklik végig a langyos fénynyaláb bőrömön, szemeim felnyílnak és a baldachinos ágy fátylai lebegnek szemem előtt. Nyitva hagytam az ablakot. Elhűlt karjaimra is jut egy kis napsugár, mintha jótékony erejével óvna és védene. Az egyetlen társam ebben a szobában.
Lábaimat kicsúsztatom a puha takarók alól, karcsú ujjaimmal finoman félretolom a fátylat, és az ablakhoz lépek.
Hajnal van még, a pirkadat a horizonton ...
A tanárom volt, és egy bulin akadtunk össze. Az idegen konyha asztala mellett talált rám, éjfél felé. A körmömet rágtam, ideges voltam, tanulnom kellett volna az érettségire. Egy nő káromkodott, csengettek, valaki részegen ordítozott, utáltam ezt, amiben vagyok. Mérgesen rángattam a kardigánomat. Korgó gyomorral gubbasztottam ott, amikor az ajtó mindkét szárnya kivágódott, és a jéghideg konyhába beviharzott a kémia tanárom. Sohasem kérdeztem, hogyan került oda, és már nem is lényeges, de ahogy ...
