újabb események régebbi események további események
15:20
RaymondUnisa regisztrált a weboldalra
14:42
Tündér módosította a naplóbejegyzését
14:40
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
13:32
KEZfdOvrpnTMlA regisztrált a weboldalra

allicsilyorak naplója

23

23 az ismerkedés a legsimábban úgy zajlik le, ha nem megfelelni akarunk egy kapcsolatban, hanem megélni annak minden pillanatát. nem kell sürgetni az eseményeket, de fel kell vennünk a tempót a történésekkel. egy-egy órát töltöttem a gyerekekkel, megpróbáltunk együtt enni, együtt játszani. daniel, a kisebbik fiú, sokat énekel, szereti a számokat és a betűket. a déli alvást könnyedén vettük. samuel, ő a nagyobbik fiú, értelmes gyermek. kicsit tartózkodó, de majd csak megtalálom az utat a bizalmához. délután teljesen szabad voltam... szétnéztem a környező utcákon, de nem merészkedtem messzebbre. aztán "moziztam", amibe bealudtam. elmúlt 7 óra mire felébredtem,. farkas éhesen - bár nem tudom nem e két farkas éhsége űzött - e rögvest vacsorázni. hideget ettem, mert vagy hat féle sajt akarta megkóstoltatni magát. beköszöntem este a "gyerekeimhez", és nyugovóra tértem. álmodtam: VELED!
fel le
622 5

22

22 nem szerettem meg a repülést... odafent nekem semmi bajom, de mire feljutunk meg lejutunk... hiába ültem az ablak mellé, nem sokat láttam az alattunk elhúzódó tájból, mert ahogy elhagytuk a magyar légteret, sűrű felhő réteg állta kíváncsi tekintetem útját. esett, na nem nagyon, olyan londoniasan. teljesen zökkenő mentes volt a találkozásunk főnökeimmel. egy óra autózás után érkeztünk meg a... most mit írjak, hogy a szó fedje, a mondanivalómat: munkahely, kollégium, szállás... otthon. ... sorra bemutatták a helységeket és éppen azokat, akik ott tartózkodtak. szívélyesen fogadtak, de nem bájologva. kaptam egy órát a kipakolásra aztán már be is fogtak "dolgozni": egyedül mentem körbe a nagy házban és bemutatkoztam néhány szóval mindenkinek. a vége felé már nagyon sietnem kellett, mert 7 órakor vacsora van. a szakácsunk egy olasz "fiú". mivel nekem először a két rám bízott gyereket kell megvacsoráztatnom, megbeszéltem vele, hogy csak később jövök. igazából ezt ő ...
fel le
542 6

15

15 pénteken volt az utolsó - hivatalosan utolsó - munkanapom... ma még van egy kis elintézni valóm, aztán irány Haza... megint otthon, de csak egy rövid ideig. a következő hétvégén már kezdek Essex-ben. nagyon izgatott voltam, amikor megkerestek leendő munkaadóim. nem is gondoltam, hogy mindössze két hét alatt kell elintéznem mindent a munkába állásomhoz... ami nem határidő volt, de annyira akarok menni, hogy magamat biztattam: gyorsan, gyorsan. mire vállalkozok - már megint?!?! ... most nem Afrikába megyek, mégis az onnan hozott emlékek kavarognak a fejemben. ... kérdezget mindenki: hogy? miért? meddig? ... és? ... igen a kérdések olyan sok félék, kérdezgetnek mindenről; mindenki másképp, másról - ami őket érdekli. ... a sokféle kérdésre, pedig egyszerűen csak azt tudom válaszolni: csak. nekem mindig is szükségem volt a kihívásra. nekem mindig is kellett a lehetetlent látnom. nekem nem elég a munka szükségszerűsége, mert én a munkámban mindig a célt kerestem. most is így van. ...
fel le
431 2

2630

2630 kedves élet! elfogadom, hogy az élethez vezető utat végig kell járnom ahhoz, hogy megismerhessem mindazt, amit nekem szántál. a fizikai és szellemi megismerés tapasztaláson keresztül vezet. felismertem, hogy ebben a létben én vagyok minden, minden ami van. én vagyok a jó és a rossz, én vagyok a szép és a csúf. a jóságom mögött rejtőző alantas vágyak teszik igazán emberivé a létemet. tehát, én vagyok itt az élmény. minden körülöttem a díszlet. köszönöm, köszönöm, hogy vagyok. a szívem tele van szeretettel és hálával mindazért, ameddig az életem terjed. ... mert az életem mutatja meg azt a magasságot és mélységet, ami által itt lehetek. kihívások és elvárások, fájdalmak és reménységek, mosolyok és rácsodálkozások... mind-mind azért vannak, hogy én lássak és érezzek. érezzem, hogy a létemért teszem magamévá az érzelmeket. az ismétlések csak fokozzák az élmények erejét és segítenek minden alkalommal magasabbra jutni az emberi lét útján. vajon mikor jutok olyan magasra, hogy a szél ...
fel le
192 0

0525

0525 na, most van elegem, de tényleg. én nem vagyok normális! még hogy nem lehet ugyanabba a folyóba kétszer belelépni! nekem ez sikerül és nem is csak kétszer... és nyakig el is merültem benne! alapvetően segítőkész ember vagyok, ami persze némi naivságot is megkíván. az én naivságom inkább hiszékenység. elhiszem, hogy kellek, pont én, pont ott, pont akkor! és akkor dorombolva robotolok! még büszke is vagyok magamra, hogy ilyen pótolhatatlan a munkám. most megígérem magamnak, hogy soha többé nem akarok a legjobb lenni. sőt a jó is csak a közepes erős szinonimája lehet a munkámmal kapcsolatban. elfáradtam.
fel le
473 6

04

04 csalódás. ízlelgetem ezt a szót. milyen érzés csalódottnak lenni... ??? nem gondolom, hogy feltétlenül negatív élmény... hiszen van benne valami békés. vége van a kételynek, lezáródott egy bizonytalansággal teli időszak. persze, fenntartással kell kezelnem ezt a nyugalmat, mert a kiegyensúlyozottság nem jár együtt vele. megnyugvással tölt el, hogy vége van a kétkedésnek. ugyanakkor sajnálom azt az energiát, amit elpazaroltam, amíg nem láttam be, hogy a csalás csak egy egyszerű megtévesztés. jó lenne tudni, mit gondol a másik oldal: Ő, aki csalt. Ő is csalódott? ha igen, önmagában vagy áldozatában? nem gondolom, hogy létezik a hazugság igazságra szomjazás nélkül. tehát, a csaláshoz is kell az becsületesség. de ha nem lenne becsületesség, nem merülne fel senkiben a hamisság... ... és a folytonosság nem engedi felülkerekedni a két végletet. keressük az igazságot és ha már rátaláltunk óvjuk meg. ez alatt azt értem, hogy ne használjuk fel a bűnösök ellen. őrizzük és tanulságul ...
fel le
200 0

0203

0203 próbálok aludni. nem megy... bár észreveszem, hogy el-elszunyókálok, de ezek csak néhány perces pihenők, csak a testem kapcsol ki ennyi időre. nyugtalan gondolatok dörömbölnek a fejembe. hol van? kivel, kikkel van? mit csinál? az asztalon egy üzenetet találtam, amikor hazaértem: "este jövök, a tanács parkba mentem". ... és nem jött haza este. ... telefonja kikapcsolva ( folyton lemerül - zenét hallgat... ). akkor most nyugalomra intem az elmém. nincs helye az aggódásnak. a rossz dolgok az én szorongásaim nélkül is megtörténnek, a jó dolgokra pedig csak rá kell mosolyogni. ...akkor én csak várok.
fel le
264 2
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: