- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
2020. március 11.-i jegyzet:
tegnap is, ma is, holnap szintén megyünk, ki kell használni a jóidőt. Megjött pár napja a pénzem és most adott belőle a fater, szóval gondoltam veszek valami jó csukát, mert a bélelt bakancs már meleg volna, az utcai cipőm pedig megérett a cserére. Találtam olyat, ami tetszett is és úgy tűnt, normális a minősége is. Nem volt olcsó, legalábbis számomra, de úgy vagyok vele, hogy a normális minőség sosem az, egy sokadik silány anyagút viszont nem veszek megint, csak mert "arra futotta", hogy aztán viszonyleg hamar ki kelljen dobnom. Így jártam a látszólag jóval is. -.- Kb. egyórás viselet után szerintem sikerült előállítanom a koronavírus ellenszerét - valószínűleg az is kinyiffant volna, amikor levettem a csukát. :-D Ez így poén, de az nem, hogy kidobtam a - pénztárcámhoz, meg a látszólagos minőséghez mérve - nem kevés pénzt egy olyan holmira, ami kb. használhatatlan. Ránézésre hordható darabnak tűnt, de viseléskor éreztem, ahogy kb. fuldoklik a ...
fel
le
2020. március 4.-i jegyzet:
a Gina egyik lábával. Vasárnap még szokott módon viselkedett, aztán tegnapelőtt délelőtt tűnt fel, hogy kedvetlen. Állandóan a karomba/ölembe kéretzkedik, de tegnapelőtt délelőtt szokatlanul rám volt tapadva és sokat bambult. Adtam neki finom falatokat, hátha felvidul és fel is élénkült, de pár perc múlva megint kedvetlen volt, majd újabb pár perc múlva elkezdett remegni, közben időnként enyhe görcs futott végig a testén. Látszott, hogy nagyon fáj neki valahol, szóval átnéztem, hátha külső sérülése van. Akkor vettem észre, hogy a bal hátsó lábán az egyik ujja csálén állt és a körme is csúnyán meg van sérülve. Jó kérdés, hogy mi történt vele? Hétfőre virradó éjjel történhetett csak, mert előző nap semmi baja nem volt. Visítást nem hallottunk, de valószínűleg mélyen aludtunk. Nem sántikált még délelőtt, ezért nem tűnt fel, meg legalább 6× a karomba vettem, miközben a lába hozzámért és akkor sem nyüszített fel, csak később kezdett remegni és akkor már rá sem ...
fel
le
2020. február 11.-i jegyzetem:
Megjártam múlthéten a pszichomókust. Rámfértek a szakmai tanácsai, ugyanakkor fos volt vájkálni magamban, de ez a lényege a terápiának, szóval nem panasznak szánom. Régen is attól függött a téma- és helyzetkezelésem, hogy milyen alaphangulatom volt, persze szokásomhoz híven akkor is minél összeszedettebb és higgadtabb igyekeztem lenni, amikor fosul voltam. Ez most sem volt másképp', de a doki 'manipulált', mert nyilván levágta a hozzáértése miatt, hogy színészkedem. Jogos a gondolat, hogy nem vagyok normális, ha nem azt mondom és mutatom, ami van, mert akkor hogyan várom az útmutatását, meg bizalom nélkül megette a fene a terápiát, de nem erről van szó. Megbízom a dokiban és a 'félrevezetést' sem tudatosan csinálom, gyárilag van bennem egy blokk, ami arra irányul, hogy tartsam magam és igyekezzek összeszedetten, értelmesen kifejezni magam, ne engedjem, hogy a bennem hömpölygő fostenger átvegye az irányítást. Talán ebben annak a keze is benne van, hogy ...
fel
le
2020. január 27.-i jegyzet:
a pszichodokihoz a hónapban, de már kértem másik időpontot, 7.-én fogad. Rám fog férni a terápia. Nincs kedvem belemenni a sűrűjébe, a lényeg, hogy kezd kicsúszni a lábam alól a talaj. Még egyben vagyok, de nagyon ingadozik a hangulatom és megint olyan gondolataim vannak, amiknek nem kellene lenniük. A napokban majdnem összeszakadtam a nyomástól, ami rajtam van. Igyekszem talponmaradni, majd kiderül meddig sikerül.
Ma jól jártam. Cseréltem a macskáknak az almot, addig ők szokásuk szerint felmentek a szekrények tetejére és ott rohangáltak, meg a szekrények közvetlen szomszédságában álló kennel tetején is szeretnek futkosni. Mindig ezt csinálják, nem volt eddig gond. (A kennelbe csak éjszakára kell bemenniük, mert különben nem lehet aludni tőlük, vagy ha vendég jön. Nappal is szoktak benne pihenni, de az ajtaja nyitva, szabad a ki-bejárás nekik kedvük szerint.) Ma megadta magát a kennel tetejének rögzítése (ami egy farostlemez, mert a kennel tetején ...
fel
le
2020. január 10.-i jegyzet:
volt nálunk egy kőműves, felmérte a ház állapotát. Az előző szakival szemben ő már azon a véleményen volt, hogy ez a ház nem reménytelen. Szerinte rosszabbnak néz ki, mint amilyen valójában és egy alapos felújítással élhetővé lehet alakítani. Ez jó hír!
Elvileg nemsokára átköltözünk az albérletbe, itt pedig elkezdődik a tatarozás. A kéményt és a tetőt fogják elsőkörben rendbehozni, aztán valamikor majd következnek a belső munkálatok.
Ma elég jó idő volt felénk, úgyhogy a fater elvitt magával vásárolni. Lehet, hogy nemsokára meglesz a mopedem is és akkor nem kell tologatnia. Jó volt kimozdulni.
Elfoglalom magam itthon, tákolgatok ezt-azt a házon, hogy élhetőbb legyen, fater szintén tesz-vesz, aztán majd a szakik helyrepofozzák rendesen. Végre látni a fényt az alagút végén!
fel
le
2020. január 6.-i jegyzet:
Nem tudok aludni, úgyhogy inkább írok, az mindig könnyít rajtam valamennyit.
10 év telt már el azóta a nap óta.
Nem vagyok a múlton rugózás és a "mi lett volna, ha" kezdetű gondolatok híve, csupán dokumentálom magamnak az idő gyógyító erejének hatásait, meg van egy-két dolog, ami kikívánkozik, mert az a pont örökké érzékeny lesz valamelyest és mindig itt lesznek bizonyos gondolatok is. Sokat haladtam az évek alatt és talán emiatt volt idő, amikor azt gondoltam, hogy feldolgoztam. Már rájöttem, hogy olyan nincs, max. lecsendesedik belül az ember. A január azóta is nehéz dolgokat hoz felszínre. Kaptam már párszor olyan 'bölcs' (kéretlen) tanácsot, hogy keressek egy lányt és akkor elfelejtem, meg ilyenek. Egyrészt voltak kísérleteim az évek alatt, de nem működtek, másrészt jól megvagyok egyedül. Lehetetlen elfelejteni. Túl kell lépni, amit meg is tettem amennyire lehetett, de Ő az életem része volt 2 évig és nem fogom kitörölni csak hogy könnyebb ...
fel
le
2019. december 31.-i jegyzetem:
Ez egy jó év volt. Mozgalmas és végre sok pozitív dolog történt a szokásos szívások mellett. Nem tudom és nincs is kedvem pontosan felidézni az összes történést, mert annyira mozgalmas volt, hogy a sokmindent meg sem bírtam jegyezni, de néhány említésre méltó jó/rossz dolog, ami beugrik:
- Az öcsém a képbe került ismét, aminek örülök
- Egy-két régi ismerős/barát is felbukkant idén
- Fater vagyonőr lett (más kérdés, hogy nem is használja a képesítését)
- Végre eljutottam a pszichodokihoz és tervem szerint járni fogok rendszeresen
- Elvették a fogyatékosságit (de nagyon úgy néz ki, hogy valakinek így év végére végre leesett a tantusz és visszaadták, mert az a múltkor érkező 110 rongy pont annyi, amennyire az elvételtől a folyósításig számított, el nem küldött összeg kijön + a MÁK-tól nekünk csak az jár, mást nem küldhettek.) Azóta már mégegy havi, fogyinak megfelelő összeg jött, szóval sanszos, hogy visszakaptuk. Határozat ugyan nem érkezett még. ...
fel
le