- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Tegnapelőtt felhívtalak telefonon, mi van veled,mivel két hete volt szívkatéteres beavatkozásod. Mondtad nem vagy jól, egész nap a wc -t látogatod.
Annyira eleged van mindenből , legszívesebben meghalnál. Mondtam neked hüleséget beszélsz, éjjelre elmúlik majd és jobban leszel, tudsz aludni. Te nagyon fáradt voltál. Talán én beszélgettem veled utóljára. Másnap az egyik szomszédom este szólt telefonon, hogy elmentél örökre. Nem fogtam fel teljesen, hisz este beszélgettünk. Felhívtam a fiadat és mondta , hogy igaz a hír.Nagyon ledöbbentem. Neked most jó már, nem fáj semmid. Remélem ott vagy fent, hisz nagyon jó anya, és nagymama voltál. Kívánságod nagyon hamar teljesült
fel
le
Réka (7 éves) és Rebeka (8 éves) barátnőm kislányai a nagymamájukkal és velem sétálnak a faluban. Akkor a kisebb elkezdi mesélni, hogy ő amikor mérges kutyát lát, úgy szelídíti meg, hogy odadugja a kisujját.
- Anyud is így szokta szelídíteni őket, ezért le is harapták az ujját - ijesztgetem.
- De anyának megvan mind az öt ujja!
- Igen, mert eredetileg hat ujja volt neki, és az egyiket leharapta egy kutya. Anyátok úgy született, hogy hat ujja volt.
Réka gondolkodik...
- De a másik kezén is öt ujja van!
- Ott a hatodikat én haraptam le véletlenül...
- És a lábán is hat újjal született Anya?
- Nem, ott úszóhártyával.
- Úszóhártyávaaaal? - kérdez rá a két gyerek egyszerre.
- Igen, mert a Békakirály volt az apja. Ugye, Kati? - fordulok hátra a nagyihoz.
- Hát... -hagyja őket válasz nélkül.
- Jaj, Virág! Békakirály csak a mesében van, ahogy sellők is, amiket a falra ragasztottunk. Olyan meséseket mondasz, mint ami a falon van a szobánkban - érvel az idősebb Rebeka.
- De ...
fel
le
Tavaly kijelentette akkor nyolc éves unokám, ő bizony a telken ketészkedik .
Egy kis földbe szeretne veteményezni. Mondtam neki , rendben van de a földet fel kell ásni, megkapálni, elszórni a magokat, gazolni kell. Majd akkor látod , hogy milyen szépen
fejlődnek a kis növényeid. Mondta rendben van. Akkor azt hittem ,hirtelen ötlet volt. Idén februárban megint elmondta nekem, hogy mit is akar. Rendben, ki kell jönni ázózni. Ez az első menet, én meg szóróm a mütrágyát bele pétisót ,az hamar elolvad. Egy két hét múlva lehet veteményezni. Tegnap délelőtt, kimentünk hárman, menyem unokám, és én. Megpróbáltam megreszelni a három ásót, sikerült volt éle. Elkezdtük a munkát. Először azt hittem az unokám nem fog majd ásózni, de ő bizony csinálja. Nagy akarat van benne. Kijelőltük azt a részt amit megművelünk . Többször rá kellett szólni, hogy igy meg úgy tegye, ahogy neki is könnyebb. Engem is a férjem tanított meg , hogy igazából hogyan kell ásózni. Kilencéves unokám, nagyon szépen vitte az ...
fel
le
Mit jelent?
Akku töltöttsége... 75 % - nem rossz az? De mit jelent, hogy öt nap van hátra? (mert ezt írja mellé) Mihez képest öt nap? Jól is néznénk ki, ha csak annyi. Mire lenne elég?.. Legalább azt tudnám. Bár öt nap is valami. De mit jelent az öt nap?
Akkor sem értem, hogy ezt az információt egy beszélgetés kellős közepébe miért kellett tennie az illetékesnek, ami rontotta a hang minőségét és kikapcsolt..
Vissza is kellett hívnom az illetőt és ez nem járja egy okos telefonnál, hogy tőle kell megtudnom, szar a hang minősége, holott én mindent jól értettem..
De legalább már nem villog a jelzőlámpa. Rájöttem ugyanis, bár ez sem biztos, hogy akkor jelez, ha van valami értesítés, szoftverfrissítésről például. Nem merem megkockáztatni a frissítést ezek után, még képes nekem rosszabbul működni, mint előtte.
fel
le
Hahó, már itt vagyok, ha nem is ragyogok, mondhatnám rogyok, mert Anyuhoz hasonlóak a kertben szöszmöszöltem. Hiába próbálom beosztogatni az erőmet, holnapra esőt jósoltak és az én terveim eláznak...
Ezért a holnapra ütemezett dolgokat is ma csináltam meg.
Az én munkamenetem a következő: délelőtt mindent rendbeszedek, ha kell, főzöm is és e ténykedésekkel jól kidolgozom magam, hogy délután kint dolgozhassam. :-)) Ma még máglyát is raktam a konyhában, no, nem nagy tüzet, hanem máglyarakást sütöttem, a la' Ilona módra, azaz nem receptkönyvből, hanem a hűtőból mindent bele, ami van itthon. Egész jó lett, ehető!
fel
le
Pedig olyan ragyogó időnek indult? Mindhárman felkerekedtünk és egy kellemes nap elé néztünk sógornőm, lányom és jómagam.
Jó kis laza séta után végre megérkeztünk a rég nem látogatott telkünkre. Sógornőm óvatosan kinyitotta a háza vasajtaját attól való félelmében, hátha nem oda illő valami, vagy valaki ugrik a nyakába, odaparancsolt maga mellé strázsálni…Ezen izgalmas percek után, és amikor már mindent rendben talált, el is felejtette, hogy én még ott toporgok izgatottan mellette.
Megnyugodtam, hogy nagyobb baj, minthogy egy műanyag lavórja a hosszú és hideg telet kevésbé bírta ki és feladta, említésre méltó dolog nem történt, magára hagytam.
Folytathattam végre felfedező utam, mert nem kevesebb majré, mint benne volt az imént, szorult közben belém is. Várakozással néztem elébe, mint mindig, és miután meggyőződtem, hogy minden ugyanúgy van, érintetlen, ahogy hagytam utoljára és felesleges volt az aggodalom, hogy másnak esetleg e tájék mást jelentett, mint nekem, azt leszámítva ...
fel
le