- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Tegnap megfőztem mára, így ebben a gyönyörű időben kint a kertben újra gazolgattam. Igazság szerint ritkítottam, ugyanis az embernek meg van az a jó tulajdonsága, ha tetszik neki egy növény, azt rögtön beszerzi és elülteti, kényezteti. Persze, nem néz utána, mik a tulajdonságai a jelzett növénynek és a kényeztetés következtében azok ész nélkül elszaporodnak. Jóformán ki sem lehet írtani. Igy jártam a már korábban említett vérehulló fecskefűvel, most meg kész erdőm van -sajnos a nevét nem tudom.-egy kívül sárga, belül zöldlevelű növénykével, de a trombita folyondárral is.
Szóval írtottam, aztán délután kizökkentett munkámból a rengeteg szúnyog. Nagyon sok van belőlük és valami mutánsok lehetnek, mert jó másfél centi nagyok és úgy csípnek, mint a szembe került erőspaprika. Gyorsan visszavonulót fújtam...
fel
le
Liza már nagyon várja a szünidőt hogy jöjjön az unokájuk.Felhívja a menyét,hogy megbeszéljék az ünnep menetét.
- Mama, nem tudnál Mátéért most te eljönni? - kérdi, kéri Mártika anyósát.
Gond van az autóval és szombatig dolgozni kell mindkettejüknek, így csak szombat este vagy vasárnap reggel tudnak indulni. Megbeszélik, a Mama ott alszik szerda este és csütörtök reggel az unokával együtt utaznak. Az asszony persze igent mond, és örömmel készülődik az utazásra, legalább ki is mozdul.
Kicsit tart tőle hogy ünnep előtt sokan lesznek, de nem telik meg a busz, marad még egy-két üres hely. Útközben gyönyörködik a természet ébredésében, minden zöldül, a hegyoldalakon virágzó bokrok fák amerre csak elhaladnak. A nap is süt, szép idő van. Két és fél óra zötykölődés után megérkezik a busz a végállomásra. Menye már várja. Nem kocsival jön elé, nagy dugók vannak és az amúgy is végét járó autó azt már végképp nem bírja. Hol az olaj folyik, hogy a hűtővíz forr fel. Felszállnak a villamosra ...
fel
le
1) A szeretőm
----------
- Látja ott azt a két hölgyet?
- Látom!
- Elárulom magának, hogy a baloldali a feleségem, a jobboldali pedig a
szeretőm!
- Érdekes, nálam ez éppen fordítva van!
----------
2) Internet
----------
- Miért van a szőke nő monitorján cipőnyom?
- Mert megpróbált belépni az internetre.
----------
3) A széken
----------
Mórickát fenyíti a tanárnő:
- Mondtam, hogy ne hintázz a széken! Nincs füled?
- De van, csak azon nem tudok hintázni!
----------
4) Nyelvtanórán
----------
Nyelvtanórán:
- Pistike, mondj egy igekötőt és egy névmást!
- Ki? Én?
----------
5) Nudista és a táblák
----------
Egy férfi elmegy a nudista strandra. Levetkőzik, majd egy ösvényen
elindul a vízpart felé. Ahogy sétál, egyszercsak meglát egy táblát:
"Vigyázat! Itt homokosok is vannak!". Elolvassa, csodálkozik, majd megy
tovább. Hamarosan meglát egy újabb táblát: "Vigyázat! Itt homokosok
is vannak!". Megint csodálkozik, de azért továbbmegy. ...
fel
le
Kedveseim, mai "bölcselkedésem" témája a gaz. Nincs kisgaz és nincs nagy gaz. Csak gaz van! És az rendületlenül nő, köszönhetően az elmúlt napok esőinek.Nálam befészkelte magát a vérehulló fecskefű, ami se nem fecske, se nem fű és amerre a szem ellát, mindenhol az virít.
Szóval, ha netán valaki kérdőre vonna, miért nem írok, miért nem szólok hozzá , akkor üzenem, sokkal könnyebb a tollat emelgetni, mint gazolni a napon, ugyanis már reggeltől ezt csinálom! Mostanra kinyúltam, mára elég volt. Pá! :-)))
fel
le
ICE AKTÁK 1. Avagy a jéghideg igazság
Bevezető információ :
Iustitia (erasmida átírással Justicia) az igazság, igazságszolgáltatás) az erkölcsi erő istennője a római mitológiában.
Az ókori érmeken Tiberius római császár korától fiatal nő alakjában ábrázolták, aki egyik kezében csészét, a másikban jogart tart. Az ókorban kivételes esetben jelenítették meg bőségszaruval és mérleggel. Gyakran bekötött szemű, kardot (pallost) és mérleget tartó ábrázolások (festmény, szobor) későbbiek. Ábrázolásait gyakran törvényszékek, bírósági épületek előtt, aulákban, termekben helyezték el, helyezik el.
Kard
Az ábrázolásokban a kard (pallos) a bűnös megbüntetésének (a bűnösre lesújtani kész kard) jelképe.
Mérleg
A mérleg a mérés, mérlegelés, bíráskodás, megítélés, kiegyensúlyozás, a kiegyensúlyozottság, az igazságosság, az okos belátás jelképe. Az égi és a földi, az isteni és a túlvilági igazságszolgáltatás szimbóluma.
Szemkötő
A 15. század óta Justitiát gyakran ábrázolták szemkötővel. A ...
fel
le
... ami tegnap volt.
Már csak arra tudok figyelni, hogy fúj a szél, amit ugye, mint tudjátok ki nem állhatok. Kapaszkodok, ha másba nem, hát magamba.
Azt bánom csak, de nagyon, hogy nem bírtam többet és engedtem a kísértésnek. Otthagytam cakkot, pakkot felibe, mert hazafurikáztak. Van ilyen kísértés. Előnye, hogy nem kell végigvonszolnom magam azon a hosszú úton fáradtan, éhesen, szomjasan. A hátrányát majd megtudom, ha otthon leszek.
Az izomláz mindig másnap jelentkezik és makacsul kíséri minden mozdulatomat. Kitart egy darabig és már nem is bánom, hogy fúj a szél, bár azt mondják kutyaharapást szőrével. Ezen már kár replikázni.
Ami viszont már a földben van, az jó helyen. Pici palántákat kaptam, hát kitől mástól, mint a szomszédomtól. Egy arany ember. De annak is van előnye, hogy nem tud belekapni a szél, nem töri derékba és sok van, talán jut is, marad is belőle. Mármint a paprika, paradicsomból.
Beosztom az erőm, mert szükségem is lesz rá, ha kitombolja magát a ...
fel
le
A csodálatos Bükk vendége voltam egy hétvégére. A hétvége javát háborítatlan természeti közegben töltöttem, vasárnap Bogyó kutyámmal nagy túrára indultunk délelőtt. Végül késődélutánra leértünk Egerbe, ahol egy darab ideig várakoznom kellett.
Leültem hát a kőlépcsőre, Bogyó lefeküdt, s pillanatok alatt elaludt mellettem, miután megmaradt két almánkat igazságosan elosztottuk (én megettem az almát, ő meg a csutkát). Nem tudtam, meddig kell majd várakoznom, mindenesetre igen kényelmes ülés esett ott törökülésben azon a lépcsőn, meleg napsütésben.
Ülök, meditálok, mosolyogva olvasztom be tudástáramba az aznap szerzett új tapasztalatokat. Egyszerre megjelenik előttem egy csapat gyerek, mindenféle korú. Elsőként egy kilencéves-forma cigánygyerek lép oda, csodálkozva rám néz, s kérdi:
- Há maga meg miccsinál itten?
- Ülök – mondom.
- Aztat látom, de mitteccik csináni?
- Ülök, kedvesem – mondom neki, ekkor már mosolyogva.
- Idevalósinak teccik lenni?
- Nem.
- De akkó mér ül itten?
- ...
fel
le