- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
"Ma is ezt érzem."
Annak örülök igazán, hogy a legszorongatottabb helyzetemben sem adtam fel önmagam könnyedén.
Felmértem ismét a lehetőségeimet, és a körülményekhez igazítottam a cselekedeteimet.
Sokadszor rájöttem arra, nem mindig tudja az ember, hogy mikor, mit és hol rontott el, de egyet biztosan tudok, hogy mi az amit nem szeretek, ami alá nem rendelem magam, ami fölöttem áll még akkor is, ha vannak dolgok, amik közel vittek hozzá. Mégis le tudtam mondani a pillanatnyi és önös érdekemről egy sokkalta magasabb célért és ez nem más mint az önmegvalósítás, a tartás, a bizalom helyreállítása, hogy rájöttem, hol a helyem.
Ez a felismerés hatalmas erővel bír. Képes felülemelkedni a nehézségeken, előbbre vinni, jó irányba terelni a gondolataimat, közelebb visz a célhoz, amit kitűztem magam elé és kis híján elveszítettem, itt a feleségeken.
Valahol azt olvastam ezért jó írni, mert abba nem tudnak beleszólni. Nem-e? Hát, ha valaki én biztosan egy szép csokorra valót ...
fel
le
Kint hagytam a kertben tegnap és ma. De utánam jött és végig kísért, egészen hazáig olyannyira, hogy úsztam a verejtékemben. Pedig hagytam időt, hogy kitombolja magát, párszor sikerült is megúsznom, de a dolgok nem várhattak.
Most könnyen dőlök hátra és nézem, de már a jó hűvös szobámból ahogy megváltozik lassan az időjárás, feltámad a szél, a napot is eltakarják a felhők, a végén még igazuk lesz, és a beígért vihart nem ússzuk meg. No, de erre gondolva és a nagy szélre, mindent úgy hagytam magam után, hogy ne érjen meglepetés, ha elvonulnak a felhők. Ezért kitettem magamért. Tegnap a terepmunkával, hogy semmi se akadályozhassa ma a fűnyírást. A munkám végeztével úgy jöttem haza, hogy én magam borogattam fel az asztalt, a székeket, nem sok fogást hagyva rajtuk a szélnek. Egy valamire nem jutott már időm, helyére tenni a búvárszivattyút, de olyan áldott jó szomszédom van, akire mindig számíthatok és mivel a szomszédom paradicsomja mindig szebb, kaptam tőle ráadásként és még paprikát ...
fel
le
Enyhült végre a forróság,unokám is hazament,nekifogtam hát a kert rendbetételének
A paradicsomokat felkötöztem ismét,mert alig bírják tartani magukat,teremnek elég szépen.Aztán nekiláttam gazolni,két nekifutásra kész lettem és két jókora kazal lett a kihúzogott gazokból.
A cukkinik is teremnek még és úgy döntöttem csinálok egy adag cukkini fasírtot.A múltkor jól sikerült.Hát most nem akart összeállni,sülés közben minduntalan szétmállott.Pedig finom volt ízre.Na,ilyen is van.A kutyusom jól járt vele,tetszett is neki.
Végül az előbb még lementem meglocsolni amit még kell.Kellemesen elfáradtam :)
Ja,délelőtt vásárolni voltam,mert vasárnap tartjuk a közös születésnapi és házassági évfordulós ünnepünket.Kisfiam 30 lesz,Lánykám 27,mi pedig Papusommal 42 éve vagyunk együtt.
fel
le
Más sem folyik a híradásokból, mint a szenny, a mocsok, a nyomorúság, a halál, de ez sem elég, ennek nyomában már ide is begyűrűződnek a szélsőséges, megalapozatlan hírek, még ha van is valamilyen valóságalapja, ahol alapvetően irodalmi alkotásoknak kellene születniük, még ha amatőr szinten is fogalmazódnak meg az írásaink, naplóinkban ilyenek jelennek meg. De az már mindennek a teteje, hogy egy hírt úgy adjunk tovább, úgy tálaljuk, hogy beleszőjük a saját vélt meggyőződésünket, okfejtésünket, okoskodásainkat a még ki sem vizsgált ügyekhez és már ítéleteket is alkotunk, menesztenénk egy egész kórház kiszolgáló személyzetét, az igazgatóval az élen... Riasztó, és egy szóval, elég!
A hírforrások tele vannak borzalmakkal, olyan hírekkel, amire felkapjuk a fejünket, szinte sokkolóan hatnak ránk?!.. Tapasztalom nap mint nap, hajlamosak vagyunk az erőszakra, némelyek olyanokká válnak a szemünkben, mint az idomárok, ha csak egy véleményt alkotnak is...
Azt is tudjuk, hogy az erőszak ...
fel
le
A Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriai osztályáról jelezték, hogy patkány jelenlétét észlelték.Innentől kezdve elszabadult a pokol. Egyrészt kiderült, hogy az egészségügyi személyzet tudott a rágcsálók jelenlététől, de nem foglalkoztak vele, mert szegények oly fáradtak, mert akár további két mellékállásban is dolgoznak.
És tessék kérem sajnálni őket! Nem, nem a betegeket, akikkel jóllehet többet foglalkozik a patkány, mint a személyzet. A rágcsálókból egyébként is sokkal több van, mert igen szapora fajta.
Ahelyett, hogy a kórház területéről rögvest kiirtatnák a patkányokat, elméletet gyártottak - nyilvánvalóan a kórház vezetése - arról, hogy egyetlen magányos patkány okozta a pánikot, amit persze megtaláltak, megöltek és ezzel a probléma megoldódott.
Nem vagyok patkányszakértő, és már nem is leszek az, ám ezirányú hiányos ismeretem szerint márpedig magányos patkány nem létezik! Tessék szíves utánanézni a vonatkozó szakirodalomban!
Addig én sem maradok tétlen, megpróbálom ...
fel
le
Amikor nagyfiam párjával együtt hazaköltözött és összeházasodtak,meg kellett oldani az autójuk elhelyezését.Apjával nekiláttak egy ideiglenes garázst készíteni.A hintaágy az udvaron és a jázminbokor útban volt.A bokrot ki kellett vágni,a hintaágy felkerült a teraszra.Előbb egy Trabant, majd egy kis Fiat cinquecento helye volt a kisgarázs.Később fiamék elköltöztek Németországba.Előbb a párom tárolt dolgokat a kisgarázsban,majd a leányzóm Altójának lett a helye.Lassan lassan az ideiglenes megoldás végleges lett.
A teraszon is megszokottá vált a hintaágy,már hozzátartozik.Nyáron most is ott ücsörögtünk unokámmal és néztük a csillagokat a fülledt,meleg éjszakákon.Napközben is,a kertből feljőve jólesik leülni pár percre,szusszanni egyet.Olyan megszokottá vált a hintaágy,mintha mindig is ott lett volna a helye.
Ami pedig bevált,azon már minek változtatni?A terasz lett az én egyik nyugalomszigetem.
fel
le
Kiss Richárd leparkolt az iskola előtt, és kiszálltak a feleségével együtt az autójukból. A felesége Kissné, dr. Balog Karola büntető bíró kinyitotta a hátsó ajtót, hogy utódjuk, Balázs is ki tudjon szállni.
A gyerek kicsit megszeppenve nézte a hatalmas épületet, ahová mostantól kezdve évekig járni fog. Elindultak a széles járdán az iskolához vezető lépcső aljáig, ahol Balázska megtorpant.
- Mi van fiam, csak nem megijedtél? - Te már nagyfiú vagy, - neked mostantól kezdve ez lesz a munkahelyed! - Azért kell ide járnod, hogy amit még nem tudsz, - azt itt megtanuld! - Majd meglátod, - nem is olyan félelmetes!
- De anya, én nem félek, csak nem akarom, hogy bekísérjetek!
- Jól van! - Tanítás után érted jön az apád! - Akkor gyere, - hagy adjunk egy puszit búcsúzóul!
- Ne, - mert sokan látnák, - és az olyan ciki!- hárította el Balázska a búcsúzni közeledő szüleit. - Inkább kérem az iskolatáskámat, és az uzsonnás dobozomat! - És fogjunk inkább kezet búcsúzóul!- nyújtotta a ...
fel
le
Mit is mondhatnék, hiszen többet árul el róla ez a fotó, amit végre sikerült feltennem. Imádom a mézédes csemegeszőlőt, nem csak nézegetni. Idén nagyon bejött, mondják másutt is. Már vagy két hete pusztítom, de muszáj folyamatosan szednem, mert a darazsak is igen rákaptak az ízére.
De nemcsak eszegetek ám, hanem teszek-veszek, írogatok és olvasom mások írásait, csetléseit, botlásait. Belekóstoltam én már a másik ízvilágába, a nemszeretem ablakpucolás rejtelmeibe, a csináld magad mozgalom aktív ismerője vagyok már régóta. Ott van például a társ keresése. Milyen fontos volt egykoron. Megtaláltam, de jó, hogy el is eresztettem! Így vagyok én az ecsettel is, ha a kezembe veszem ott nem marad felület kezeletlenül, de semmi kedvem szerelembe esni vele. Kapott is egy vékony lazúr védőréteget a kerti asztalom és a pad, de otthon a radiátor is olyan szép fehér lett ismét, mint újkorában. Az ujjamon a vízhólyag árulkodik arról, hogy beleadtam apait-anyait..
Én meg már azt hittem, hogy ...
fel
le