- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Kos(márc.21.-ápr.19.)
Soha nem lehet elég a jóból, neked most mégis a rossz kéne. Hát hová tetted az eszedet? Két kézzel, ugye? Miért is ne?
Bika(ápr.20.-máj.20.)
Azt gondolod, hogy egzisztenciád van, pedig mások szemében az nem is olyan nagyon fontos. A benső lényedet is erősítsd és fejleszd!
Ikrek(máj.21.-jún.21.)
Nagy a hajtás, úgy érzed, hogy minden erődet felemészti, és talán nem is vagy alkalmas arra, amit mindig szerettél volna és végre a tied? Bízz magadban!
Rák(júni.22.-júl.22.)
A türelem elnyeri jutalmát, s akiről lemondtál most tálcán kapod. Minden kívánságod valóra válhat az új kapcsolatban. Légy önmagad!
Oroszlán(júl.23.-aug.22.)
Prédádra, ha nem figyelsz, többen is ácsingóznak, s nem hiába, ha kelleti magát. Könnyű Katát táncba vinni... Vidd te el párodat egy táncra!
Szűz(aug.23.-szept.22.)
Zenével töltsd be a napjaid és keress új barátokat azok helyett, akiket nemrégen elvesztettél. Nem jók az üres helyek a nézőtéren sem, hát még a ...
fel
le
Fiatalon az ember pörög, eszébe sem jut, hogy valaha megbetegedhet, azt hiszi, mint én is tettem, hogy csalánba nem üt ménkű. Hát nem is, legalább is nem azonnal, hanem szép apródonként összeszed mindenféle nyavalyát, ami gyógyíthatatlan, csak tünetmentessé tehető, feltéve, ha sikerül.
Szerencsére nekem nincs betegség tudatom, egyswzerűen beszedem a gyógyszereket és ezzel letudom az egészet. Persze, ez igencsak kevés, mert többet kellene mozognom, sohasem voltam egy sport lady, és emellett diétáznom kellene, ami számomra szinte megoldhatatlan feladat. Nem csupán azért, mert szeretek enni, hanem azért is, mert nem bírom az éhezést. Márpedig a diéta igencsak érdekes dolog. Az egyik szakorvos elsorolta, miket nem ehetek, egy hét múlva rákontrázott a másik, újabb tiltásokkal. Végül, ha betartanám mindkettőt, akkor kizárólag párolt bőr és zsiradék nélküli húst ehetnék párolt zöldséggel, amitől képtelenség jól lakni, nem beszélve arról, hogy a harmadik nap után rá sem tudsz nézni. A ...
fel
le
Nehezen viselem az átállásokat. Nem titkolom, koromból adódik, hogy ragaszkodom a megszokott tevékenységeimhez, melyeket kevés kivétellel szinte mindig ugyanebben az időben végzek. A szabadon választottakon kívül kötelező penzumoknak is eleget kell tennem, mint például adott időpontban bevenni a gyógyszeremet, az egyiket reggel pontban hét órakor.
Ma reggel tébláboltam, mit tegyek? Hiszen ami tegnap hét óra volt, az most csak hat óra. Rövid meditáció után úgy döntöttem, átállok. Egyszer úgyis módosítani kell az időpontot, akkor pedig nincs értelme tovább húzni az elkerülhetetlent.
Nemrég arról beszélgettünk a barátaimmal, hogy gyakorló nyugdíjasként is kialakítottunk a napirendünket, ki-ki életmódjának megfelelően. Találtunk magunknak hasznos eloglaltságokat és számos haszontalant, mert a semmittevés nem kenyerünk.
Töredelmesen bevallom, velem előfordul, hogy elmélyedek valamely tevékenységemben, és hiába tudom, már mást kellene cselekednem, nem váltok, hanem Pató Pál úr módjára ...
fel
le
Apám büszke ember volt...
2004. december.
Amikor nyugdíjas lettem, nem tudtam letenni a munkát. Éveken keresztül dolgoztam tovább keményen. Hol ezt, hol azt csinálgattam. Majd amikor kiderült tüdődaganatom, valami olyan hobbit kellett keresnem, ami kevesebb mozgással járt. Így kezdtem el festegetni, 67 évesen. Mint mindenben, ebben is a maximumra törekedtem. Nem törődtem a betegségemmel, bújtam a különféle festészetekről szóló könyveket. Előbb akvarellekkel, majd amikor úgy éreztem, már túlléphetek a vízfestészeten, az olajjal próbálkoztam. - Ha már meg kell halni, legalább valami maradjon utánam - gondoltam -, legalább pár ecsetvonás.
De még nem éreztem, hogy itt lenne az időm...
>
2008. szeptember.
Hárman voltunk a szobában. A két fiam és én. A falakon az utóbbi két év festményei. Büszkén nézegettem őket, mindegyiket a gyermekemnek éreztem.
- Na most akkor, ti mondjátok meg melyiket vigyem?
- Apu, egyértelmű. A téli tájat, meg azt az üde tavaszit, és harmadiknak meg ...
fel
le
Történés
Ma reggel elvitték a szemetet!
Nagy kegy ez, van, hol nem történik meg..
verseimet is a kukába szórom,
patkányoknak ünnepi alkalom.
No, nem mindet, mert van, aki lájkolta,
-tiszteletem-, azokat bezárom a laptopba...
Ma kicsit naplopó voltam, pihengettem. A gyerekek délután megleptek, hoztak a telekről egy szatyor diót, el is csodálkoztam, mert többen jelezték, az idei diótermésük "nem jött be", valami légy miatt megfeketedett az összes. Nem valami szakszerű leírás, de nagyon nem értek hozzá. Szóval nekik lett dió, mindjárt pucoltam is belőle és azt visszaadtam, hogy csináljanak belőle karamelizált diót. Én nagyon szeretem rágcsálni, majd magamnak is csinálok...Lassan jönnek a hideg nappalok és esték, a pucolással elszórakozok.
https://youtu.be/0sMjdaQihuo
fel
le
Kócos pillám elrévedve megpihen,
míg orcámat az ég felé fordítom,
s képzeletemnek engedem, hogy vigyen,
így a lomha időt megváltoztatom.
Nyári filmkockák peregnek hanyagul,
kacér mosolyod megelevenedik,
huncut pillantásod őrzőm fanyarul,
most az ősz levelével keveredik.
Ácsorgó lelkem keresi jöttöd,
lényed elmaradása, rőt alkonyat,
rostokló perceimet így betöltöd,
vágyódó mosoly öleli arcomat.
A lelkem csendben lelked érintené,
s ezt édes románcának tekintené.
2018. 10. 23.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: Gál Mihály csodás festménye
Szép szavak birodalma feladványára.
fel
le
Nem tudom, másnál is így van-e, de valami gond van a Feleségeknél...Ma -most este jött be nekem a lap...De ennek is örülök, mert már megijedtem!
A lényeg, hogy most tudok írni néhány sort. Egy távol élő, még gyerekkori barátom jelezte, hogy meglátogtna, Ő is Miskolc szülötte, szülei itt nyugszanak a miskolci temetőben, pontos időpontot még nem tudott mondani. Nagyon örültem neki, mert szomorú, de egyre fogyatkozik a baráti körünk.
Mindjárt eszembe is jutott A kis hercegből egy idézet:
“Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, hogy milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe szívemet… Szükség van bizonyos szertartásokra.”
(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)
youtube.com
A KIS HERCEG és A RÓKA TALÁLKOZÁSA
... Jól csak a szívével lát az ember, ami ...
fel
le