Erotikus
Tapasztalatok
2012. január 11. - Látogatók száma: 103
Eddigi életem során megtanultam, hogy azok, akik azzal kezdik, hogy: Nem akarok beleszólni, de...
Na, azok tuti éppen arra készülnek. Ilyen általában az anyósok és a családtagok is. Nem akarnak beleszólni, csak egyszerűen muszáj megmondaniuk a véleményüket, különben tuti megfulladnának.
A másik változat, hogy: Nem akarlak befolyásolni, de...
Ők a jóindulatú barátnők. Pont arra készülnek, hogy lebeszéljenek valamiről, ami nekik nem tetszik. Vagy éppen tetszik. Mondjuk a szomszéd srác. Érthető. Nem vagyok önző, nekem csak egyetlen egy valaki kell. A többit vihetik.
Sajnos azok a mondatok, amit úgy kezdenek, hogy: Őszintén megmondom...
Azok gyakran nem őszinték. Ha az lenne, nem kéne bizonygatni. Fel sem merülne a gondolat.
Mint, ahogy az sem, hogy: Sosem bántanék egy nőt, az gyávaság...
Ő volt az egyetlen férfi az életemben, aki bántalmazott. Na, nem sokáig voltam kék-zöld...
Azóta megtanultam, hogy aki így kezdi az ismerkedést, hogy sosem ütne meg egy nőt, és nem akkor borul ki, ha lát is valami konkrétat, az bizony ütni fog. A fene se tudja, hogy miért szerettem mégis őt a legjobban. Ti értitek?
"Miért van az, hogy mindig azt imádjuk, aki hűtlen, aki mást szeret…" - így szól a dal is.
Azt is tanultam, hogy ha valaki a barátom, akkor nem kell folyton bizonygassa, hogy az, hiszen ez egyértelmű. A tettek többet mondanak a szavaknál. Valaki nem attól lesz a barátom, hogy kijelenti magáról, hogy az.
Megtanultam, hogy ha a férfi, aki szeret, nem mondja, hogy "szeretlek", mert szerinte ezt éreznem kell, akkor azt valóban érezni fogom. Igaz, néha több időbe telik, mert máshoz szokott az ember lánya. Szeretve vagyok. Sosem gondoltam, hogy ez ilyen is lehet. Átértékelődik bennem az egész világegyetem. Sose gondoltam, hogy szeretkezés után fog lecsapni rám a szeretetének a tudata, amikor egyszerűen csak rám borul és ölel….
Bármennyit is tanultam ez a kevés idő alatt, mindig új kérdések fogalmazódnak meg bennem.
Vajon, hogy lehet az, hogy együtt élsz valakivel, azt mondja szeret és ismer, és mégsem ismeri a lelked, nem ismeri fel, hogy szerelmes lettél valaki másba és minden megváltozott? Miért nem látja ezt a belső ragyogást, ami két lábbal a föld felett repít, majd időnként a mélybe taszít? A vakságnak többféle módja is van. Talán most nem is a látásnak van itt az ideje, hanem valami egészen másnak. Néha önfeláldozónak kell lennünk, hogy a másik vak maradhasson. Van, amikor úgy érezzük, hogy nincs más választásunk. Ugyanakkor tudjuk, hogy nem tart minden rossz örökké.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Egyáltalán. Az én zörejeim nagyon nehezen működnek és határokat szabok nekik. :) Amíg tudok.
Anélkül sivár az élet…
Szavadon foglak, meglásd! :)))
Fizikailag nem vagy…?
Oké, mindenképp. :)
Akkor hajrá és kérlek tájékoztass a fejleményekről! :))))
Én nem vagyok az, szerencsére. :)
Szívzörejeseknek ez veszélyes! :)
Tisztelt Donna!
Jó írás. Érezhető, hogy Önből ez belülről fakadt.
A kérdései pedig sokat elmondanak.
Bokor
Igen, mámorító, de a kezelési útmutatót nem mellékelték. :) Gyakorlatozok.
Hát persze, hiszen a szárnyaiddal ott a képeden, meglegyezgetted a szívemet! ;))
Puszi:A
Jó írás. Érezhető, hogy Önből ez belülről fakadt.
A kérdései pedig sokat elmondanak.
Bokor
Nagyon szépen írtad X!
Magunkkal összeforrni és kiteljesedni… Neked már sikerült?
Szia Ailet!
Örülök nagyon, hogy találtál benne olyat, amit a magadénak is érzel talán! :)
Puszillak! :)
Puszi:A
Szia Donna!
"Azt is tanultam, hogy ha valaki a barátom, akkor nem kell folyton bizonygassa, hogy az, hiszen ez egyértelmű. A tettek többet mondanak a szavaknál." Nekem ez tetszik a legjobban!!! A többi mulandó és jelentéktelen :))
Puszi:A
Örülök nagyon, hogy találtál benne olyat, amit a magadénak is érzel talán! :)
Puszillak! :)
Kedves Donna!
Itt hagyok Neked pár sort, én így gondolkodom egy idő óta:
Szótlanul
Szeretnék elmondani valamit,
melyre még nincs szó...
Azt mondtad érezzem,
azóta hallgatok.
Én érzékeny ember,
megtanultam egy másféle nyelvet...
testbeszéddel szeretlek.
Úgy gondolom többet ér sok fecsegésnél.
Üdv. Éva
Ez nagyon szép és az a pláne, hogy azóta én is pontosan ezt próbálom, mint amit leírtál a versedbe! Én is írhattam volna, csak én sose tudnám ilyen szépen megfogalmazni. :)
Nagyon köszönöm! :)
Puszi, DJ
Szia Donna!
Saját magunkkal összeforrni és kiteljesülni maga a felszabadulás. Csak vannak néha akadályozó tényezők. Nálam gyakran a félelem. (szerintem többnyire ez az alapprobléma) Csak akkor meg, valahogy túlcsordul az ember, azt is meg kell tanulni kezelni. Mármint a szabadságot. :))
Köszönöm
X
Magunkkal összeforrni és kiteljesedni… Neked már sikerült?
"Azt is tanultam, hogy ha valaki a barátom, akkor nem kell folyton bizonygassa, hogy az, hiszen ez egyértelmű. A tettek többet mondanak a szavaknál." Nekem ez tetszik a legjobban!!! A többi mulandó és jelentéktelen :))
Puszi:A
Itt hagyok Neked pár sort, én így gondolkodom egy idő óta:
Szótlanul
Szeretnék elmondani valamit,
melyre még nincs szó...
Azt mondtad érezzem,
azóta hallgatok.
Én érzékeny ember,
megtanultam egy másféle nyelvet...
testbeszéddel szeretlek.
Úgy gondolom többet ér sok fecsegésnél.
Üdv. Éva
Köszi X!
Tudod kíváncsi lennék rá, hogy egy teljesen idegen környezetben, ha önmagam lehetnék az összes jó és rossz tulajdonságomat nyíltan felvállalhatva, akkor… Vajon ugyanúgy jobban szeretnék-e a rosszabbik énemet, mint a jobbat? Attól függetlenül, hogy szorosan összekapcsolódik. Nem tudom.
Jó lenne, igazán önmagunk lenni mielőtt megkérdezzük magunktól, hogy "én melyik én vagyok?"
Bízom benne, hogy egyszer mindennek eljön az ideje, és összeforrunk. :)))
Nos, az lesz valami! :)))))
DJ
Saját magunkkal összeforrni és kiteljesülni maga a felszabadulás. Csak vannak néha akadályozó tényezők. Nálam gyakran a félelem. (szerintem többnyire ez az alapprobléma) Csak akkor meg, valahogy túlcsordul az ember, azt is meg kell tanulni kezelni. Mármint a szabadságot. :))
Köszönöm
X
Kedves Donna!
Azt gondolom, hogy mindennek oka van.
Vigyázz magadra!
Pussz, Tündér