újabb események régebbi események további események
09:50
Black Ice módosította a cikkét
09:15
Black Ice módosította a cikkét
09:11
Black Ice új cikket töltött fel
07:40
Yolla módosította a naplóbejegyzését
07:36
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
23:30
Ilona új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
23:23
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
23:21
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
23:17
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:24
Cathy új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
19:08
zsoltne.eva új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
19:00
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
18:36
Sanda új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
17:06
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:24
emillio módosította a naplóbejegyzését
13:33
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
12:33
Sanda új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
12:09
Ilona új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
19:13
emillio új bejegyzést írt a naplójába
02:52
RichardBon regisztrált a weboldalra

Sokan várják... de sajnos nem jön!

2010. július 1. - Látogatók száma: 123

Ez egy nagyon jó ismerősöm szomorú története!

Vannak emberek, akik egész életükben a gyermekáldásra várnak! Ez az ismerősöm Anita és férje János is ezt teszi, de hozzájuk a "gólya" sajnos soha nem fog bekopogni!

Mint minden fiatal lány szerelem, esküvő és család álma vált volna valóra, ha a sors nem űz vele kegyetlen játékot! A nagy szerelem eljövetele után, egy nagy esküvő és boldog együttélés következett.

Csak egy dolog maradt el a gyermekáldás! Már a barátaiknak mindnek volt legalább egy és Ők meg csak vártak és vártak! Már minden honnan kérdezgették mikor lesz már? Ez a kérdés mindig fájt nekik és azt mondták nemsokára! A várakozás végtelen volt.....Anita és János megelégelte a bizonytalanságot és lépéseket próbált tenni az ügy érdekében!

Végül nem bírták és elmentek orvoshoz, aki természetesen vizsgálatok sorozatát írta ki mindkettőjüknek, hogy megtalálják gyermektelenségük okát! Nem Ők az elsők és nem is az utolsók manapság! Nem volt kellemes, de vállalták, hogy ha mód és lehetőség van legyen legalább 1 gyerekük! De az élet nagyon rossz tud ám lenni.........az orvos, mikor behívatta Őket a következőket közölte:
János, az Önön elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy teljesen egészséges! Döbbent csend mindkettőjüknél! A doktor folytatta:
Anita viszont Önnél nagyobb gondokat mutatott ki, ami sajnos azt eredményezte, hogy Önnek a teherbeesési esélyei kb. 10%!
Anita teljesen elborzadt és azon kezdett el tűnődni, hogy miért pont Ő esett ebbe bele?

De sajnos az orvosnak igaza lett és gyermekük ma sincs, pedig már mindent megpróbáltak, még a lombikbébi programot is, de nem maradt meg és ez is egy lelki trauma volt nekik!

Szomorú, hogy egy olyan ember, aki nap mint nap gyermekeket segít a világra, műtétnél szorítja a leendő anyukák kezét, nem élheti meg a világ legszebb dolgát az anyává válást!
Az Én kezemet is szorította, ott volt mikor lányom született és utána is arra kértem a jó Istent, hogy ha tud segítsen meg egy ilyen embert, aki él - hal a gyermekekért, legalább 1-et adjon neki, mert ha valaki, hát Ő is megérdemli ezt a csodát!

De sajnos nem adta meg, hogy sajátja legyen, Anita és János ma már aprócska keresztfiának Bencének szenteli és szentelik életüket, bár nincs saját gyermekük, mégis a bennük rejlő szeretetet oda tudják adni ennek a kis embernek, aki amúgy imádja Őket és így mikor találkozok velük jó látni az anyukáját és a keresztanyukáját nagy egyetértésben sétálni a kis gyerkőccel, vagy azt, hogy keresztanyukája vigyázz rá és vele van! Egy kicsit pótolja azt, amit az élet nem adott meg nekik! Bár az orvostudomány ma már sok mindent tud, de csodát tenni nem!

De remélem a sors, ha úgy látja mégis megkegyelmez neki és megáldja Őket a várva - várt gyermekkel, hiszen mint az emberek általában úgy gondoljuk a REMÉNY hal meg utoljára! Reménykedünk a lehetetlenben is és hiszünk történhetnek még csodák!
János és Anita egyszer igazi család lehetnek!

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Cikkíró
cikkíró
2010. július 1. 19:34
Nos az örökbeefogadás is megfontolandó dolog! nem mindenki megy bele és éveket kell várni!
2010. július 1. 18:18
Valóban szomoró töténet olyan nő számára, aki annyira vágyik gyermekre. Annyit én is olvasmányaimból tudok, hogy nagyon sok utánjárást követel az orvosokoz járás, és soknak az is bizonyalan kimenetelű. Ilyen esetben miért nem fogadnak örökbe inkább csecsemőt, hiszen olyan sokat hagynak magukra, s olyan pici korban annyira ozzá tudna nőni a befogadó mamához, mintha sajátja lenne.
Jó a történet.
2010. július 1. 14:01
A Káli Intézetről én is csak jót hallottam, és van ismerősöm akit ott kezeltek és ma már egy éves a kisfia...igaz a sokadik beavatkozása volt már. De sikerült!
Cikkíró
cikkíró
2010. július 1. 13:14
Kedves Dobraiz! Ne is mondd hányan küzdenek ezért, hogy legyen! Rengetegen van siker is és van kudarc is sajnos! De tudod a Remény hall meg utoljára! üdv Orsolya
2010. július 1. 11:58
Kedves Orsolya! Én tolmácsoltam A Káli intézetben. 5 házaspárból 3-nak sikerűlt a gyermek áldást megtapasztalni.Akkor értettem meg , hogy egy 6 hetes magzat már élőlény! Pulzál a szíve, bár még nem hasonlit emberre.Együtt örültem vagy szomorkodtam Velük!Soha nem hittem , hogy ennyire nagy az empátia! Akaratomon kivűl én is azt az érzést éltem át!láttam , hogy vannak reménytelen estek is, de én mindig biztattam őket!Én mint :idegen, férfi , akkor egy gyerekre vágyó NŐ mit és hogyan éli át? Orsi Gratulálok!
Cikkíró
cikkíró
2010. július 1. 10:21
Kedves Kiki! mai napig, ha találkozunk látom, mikor az én gyerekemre néz és, még ha leplezi is látom, hogy szomorú! üdv Orsolya
2010. július 1. 10:19
tényleg szomorú, de szépen megírt írás
:)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: