Boldogságtudomány
Látogatók száma: 77
Avagy a pozitív pszichológia (röpke gondolatok, a teljesség igénye nélkül)
A pozitív pszichológia két szülőatyja:
Martin E. P. Seligman és Csíkszentmihályi Mihály.
2000-ben, az American Psychologist c. folyóiratban megjelent közös cikkük nyomán indult el egy mozgalom, melynek célja volt, hogy mindenki elérje teljesítőképességének maximumát, úgy, hogy közben boldog és elégedett emberré válik. Gyökerei a humanisztikus pszichológiához nyúlik vissza.
Ennek ellenpontja az alapvetően betegségorientált, pszichoanalitikus szemléletmód volt, mely azt vizsgálja, hogy milyen múltbeli traumák okozhatnak testi, vagy lelki betegségeket. A pozitív pszichológia szakít ezzel a nézettel.
Seligman példája:
"a pozitív pszichológus abban különbözik az analitikustól, hogy ha egy motort akar megjavítani, nem azt kezdi vizsgálni, miért romlott el, és nem sopánkodik a meghibásodott alkatrészek fölött, hanem arra törekszik, hogy újra működőképes állapotba hozza. És főleg bízik abban, hogy meg is tudja javítani."
Ő volt, aki először írta le a tanult tehetetlenséget, mely akkor alakul ki, ha egy negatív helyzetet, cselekedettel megoldhatatlannak ítél az ember. Általában azért, mert nincs birtokában a megoldáshoz szükséges eszközöknek, vagy eleve képtelennek véli rá magát.
Ez azonban felül írható, s újra a helyzet urai lehetünk. Ez a tanult sikeresség, mely nem jelent mást, mint a negatív élethelyzetek, nem kudarcként, hanem megoldandó feladatként való megélése, elérhető célok kitűzésével -sikerre kódolva-, ezáltal a jó közérzet megteremtése.
Ennek a folyamatnak egyik fontos állomása a Csíkszentmihályi által leírt "flow" átélése, mely áramlást jelent. A flow, a pszichológiában azt az állapotot jelöli, amikor valamilyen tevékenységben teljesen elmélyül az ember. Legyen az sport, művészet, pihenés, vagy épp főzés. Megszűnik a külvilág, az időérzék, a mindennapok problémája. Ez nem összetévesztendő magával a boldogsággal, de a jóllétünkhöz mindenképp hozzájárul, és megtanít energiáink optimális felhasználására, valamint akár társadalmilag is hasznos cselekvésbe fordítására. Önbizalmat ad, javítja az életminőséget.
S, hogy van-e erre konkrét módszer?
Barbara Fredrickson elmélete szerint: broaden and build/légy nyitott és teremts! Emellett egy pozitív érzelmekből álló csomagot is összeállított, mely szerinte elengedhetetlen az életben való boldogulásunkhoz. Néhány érzelem ezek közül, tisztelet, hála, remény, öröm vagy a büszkeség. Ezek mind növelik a nyitottságot, aktivitást, egyszóval gazdagítanak. Míg a negatív érzelmek beszűkítenek.
S végül, de nem utolsó sorban:
"Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz - csakis az, hogy mit gondolsz minderről."
/Dale Carnegie/
A cikket írta: Zsizsik
Hozzászólások
időrendi sorrend
Mennél többet olvasok tőletek, annál könnyebb a saját helyzetemet elviselni. Már ez is valami, a többit meg hozzá olvasom másoktól. Mindig egyre okosabb leszek és egyszer talán még boldog is. :-) Az is lehet, már az is vagyok, csak még nem vettem észre.
Tanulni mindig lehet mindenkitől, a "sorstársak" jelenléte, tudata pedig megnyugtat. Ez is jó egy ilyen kis közösségben, tapasztalatot cserélünk, ötletelünk.
Szerintem meg simán boldog vagy, netán "csak" jól érzed magad :)
Üdv, Zsizsik
Szia Zsizsik!
Tetszik a cikked!Alapjaiban egyet is értek.
Pozitív életszemlélet, pozitív hozzáállás, tanult sikeresség.
A „ flow” átélése.
Pozitív pszichológiának pozitív csomagja …
Igen, ez mind segít felemelkedni oda, hogy erőt gyűjthess, s egy olyan minőségű életet élj, ami előbbre visz.
Akinek csak tehetem mondom –ne azzal foglalkozz, hogy a „ nagy durranást” a nagy boldogságot keresd, de lásd meg mindennapjad boldogságát, mert ha jól belegondolsz,a legsivárabb nap is tud adni valami szépet. Tégy érte, hogy legyen, és becsüld meg –
DE!
Azért meg kellene kérdezni, azt az asszonyt, vagy férfit a boldogságtudományról, aki nem tud enni adni a gyerekének, ( nem azokról beszélek kik lusták dolgozni)vagy épp elvesztik a tetőt a fejük fölül, vagy azt a gyereket aki fázik és éhes. Éhesen, munka nélkül, pénz nélkül,meleg ruha nélkül, - s ha még gyermekekért felelősek – nagyon nehéz boldogságosdit játszani.
Lehet hogy szerencsétlen, pozitív lenne, mert az ötszázadik „ állásinterjúig” eljutni, csak pozitívan lehet, de ha az ötszáztízedik helyen is, ahol kétszáz felvételre váró ember között állsz rendíthetetlenül sorba, ha egyáltalán bebocsájtatást nyersz – nemet mondanak.
Más gondját nem tudom, csak a magamét – amit átéltem a veszteségeimbe ezerszer belehaltam, s azután ezerszer újjászülettem, erősebb lettem, érző maradtam ( nagyon is) s ha az élet pofozkodik, hát mosolyogva elé állok …
Amiért mindezt leírtam, sok –sok ember van akit bizony boldoggá tesz, hogy van lakása, ennivalót ad a gyerekei számára, munkája van, s azt gondolja – ezektől szebb az élet.
Akinek a semminél is kevesebb van, s még azt is ki lehet húzni a lába alól, az fél, az ,azt gondolja, jobb lenne meghalni. Ez ebben az esetben, nem negatív hozzáállás, nem gyávaság, hanem tény.
Az életben való boldogulásunkhoz, kell a boldogságcsomag, de az élethez más is kell, még akkor is ha mindnyájunkban meg van az erő.
Mindenkitől elnézést a hosszú hozzászólásért, de könnyű- még ha nehezebb helyzetben is vagyunk átmenetileg- a boldogság tudományáról eszmecserét folytatni, jóllakott hassal, bezsebelt simogatásokkal, kávénk mellett, télen meleg szobában,a gép előtt ülve, pozitívan hozzáállni. ( a téli meleg szobát be lehet helyettesíteni bármi jóval, a cikket viszont most olvastam)
Üdv,
Gayatól aki eszelősen hisz a csodákban az erőben s mindent pozitívvá szeretne formálni
Egyetértek, igazad van. "boldogságosdit játszani" valóban könnyű, ha úgymond a feltételek adottak, csak van aki képtelen észrevenni, értékelni. Vannak akiknek alapból, úgymond genetikailag kódolt a boldogsága, pozitív életérzése, van akinek viszont nem. Nekik segít a boldogságtudomány.
Nálam ez inkább arról szól, hogy amikor "bedarál" a rohanás, a verseny, a fogyasztás, a multi, az információk, stb. akkor meg kell állni és el kell gondolkozni, hogy mi az ami igazán fontos.
De ez a szükséglethierarchia más szintjén van. Amikor az alapvető szükségletek nincsenek kielégítve, akkor az életösztön visz előrébb, nem az önmegvalósítás, stb.
Sokan írtátok már, és tényleg a legfontosabb, hogy az élet apró örömeit is értékeljük, s onnantól a többi már megy magától.
Köszönöm, hogy benéztél.
Üdv, Zsizsik
Szia Zsizsik!
Számomra egy jó kávé is boldogságot okoz, meg egy jó cikk olvasása. :) Nem vagyok nagyigényű, megelégszem a mindennapi csodácskákkal is. Most is mosolygok.... ez szerinted már amolyan egyetemes igazság? :)
Köszi a könyvtippet. (bár ha leírnád itt rövidebben, az boldogabbá tenne, lusta vagyok kicsit :)
Neked is szép napot!
Üdv: Ailet
Apró örömök, teljesen igazad van, és már amolyan egyetemes igazság :D
A könyvbeszámolóra már nem kell sokat várni, készülőben ;-)
Üdv, Zsizsik
Szia Zsizsik!
Tetszik a cikked!Alapjaiban egyet is értek.
Pozitív életszemlélet, pozitív hozzáállás, tanult sikeresség.
A „ flow” átélése.
Pozitív pszichológiának pozitív csomagja …
Igen, ez mind segít felemelkedni oda, hogy erőt gyűjthess, s egy olyan minőségű életet élj, ami előbbre visz.
Akinek csak tehetem mondom –ne azzal foglalkozz, hogy a „ nagy durranást” a nagy boldogságot keresd, de lásd meg mindennapjad boldogságát, mert ha jól belegondolsz,a legsivárabb nap is tud adni valami szépet. Tégy érte, hogy legyen, és becsüld meg –
DE!
Azért meg kellene kérdezni, azt az asszonyt, vagy férfit a boldogságtudományról, aki nem tud enni adni a gyerekének, ( nem azokról beszélek kik lusták dolgozni)vagy épp elvesztik a tetőt a fejük fölül, vagy azt a gyereket aki fázik és éhes. Éhesen, munka nélkül, pénz nélkül,meleg ruha nélkül, - s ha még gyermekekért felelősek – nagyon nehéz boldogságosdit játszani.
Lehet hogy szerencsétlen, pozitív lenne, mert az ötszázadik „ állásinterjúig” eljutni, csak pozitívan lehet, de ha az ötszáztízedik helyen is, ahol kétszáz felvételre váró ember között állsz rendíthetetlenül sorba, ha egyáltalán bebocsájtatást nyersz – nemet mondanak.
Más gondját nem tudom, csak a magamét – amit átéltem a veszteségeimbe ezerszer belehaltam, s azután ezerszer újjászülettem, erősebb lettem, érző maradtam ( nagyon is) s ha az élet pofozkodik, hát mosolyogva elé állok …
Amiért mindezt leírtam, sok –sok ember van akit bizony boldoggá tesz, hogy van lakása, ennivalót ad a gyerekei számára, munkája van, s azt gondolja – ezektől szebb az élet.
Akinek a semminél is kevesebb van, s még azt is ki lehet húzni a lába alól, az fél, az ,azt gondolja, jobb lenne meghalni. Ez ebben az esetben, nem negatív hozzáállás, nem gyávaság, hanem tény.
Az életben való boldogulásunkhoz, kell a boldogságcsomag, de az élethez más is kell, még akkor is ha mindnyájunkban meg van az erő.
Mindenkitől elnézést a hosszú hozzászólásért, de könnyű- még ha nehezebb helyzetben is vagyunk átmenetileg- a boldogság tudományáról eszmecserét folytatni, jóllakott hassal, bezsebelt simogatásokkal, kávénk mellett, télen meleg szobában,a gép előtt ülve, pozitívan hozzáállni. ( a téli meleg szobát be lehet helyettesíteni bármi jóval, a cikket viszont most olvastam)
Üdv,
Gayatól aki eszelősen hisz a csodákban az erőben s mindent pozitívvá szeretne formálni
Tetszik a cikked!Alapjaiban egyet is értek.
Pozitív életszemlélet, pozitív hozzáállás, tanult sikeresség.
A „ flow” átélése.
Pozitív pszichológiának pozitív csomagja …
Igen, ez mind segít felemelkedni oda, hogy erőt gyűjthess, s egy olyan minőségű életet élj, ami előbbre visz.
Akinek csak tehetem mondom –ne azzal foglalkozz, hogy a „ nagy durranást” a nagy boldogságot keresd, de lásd meg mindennapjad boldogságát, mert ha jól belegondolsz,a legsivárabb nap is tud adni valami szépet. Tégy érte, hogy legyen, és becsüld meg –
DE!
Azért meg kellene kérdezni, azt az asszonyt, vagy férfit a boldogságtudományról, aki nem tud enni adni a gyerekének, ( nem azokról beszélek kik lusták dolgozni)vagy épp elvesztik a tetőt a fejük fölül, vagy azt a gyereket aki fázik és éhes. Éhesen, munka nélkül, pénz nélkül,meleg ruha nélkül, - s ha még gyermekekért felelősek – nagyon nehéz boldogságosdit játszani.
Lehet hogy szerencsétlen, pozitív lenne, mert az ötszázadik „ állásinterjúig” eljutni, csak pozitívan lehet, de ha az ötszáztízedik helyen is, ahol kétszáz felvételre váró ember között állsz rendíthetetlenül sorba, ha egyáltalán bebocsájtatást nyersz – nemet mondanak.
Más gondját nem tudom, csak a magamét – amit átéltem a veszteségeimbe ezerszer belehaltam, s azután ezerszer újjászülettem, erősebb lettem, érző maradtam ( nagyon is) s ha az élet pofozkodik, hát mosolyogva elé állok …
Amiért mindezt leírtam, sok –sok ember van akit bizony boldoggá tesz, hogy van lakása, ennivalót ad a gyerekei számára, munkája van, s azt gondolja – ezektől szebb az élet.
Akinek a semminél is kevesebb van, s még azt is ki lehet húzni a lába alól, az fél, az ,azt gondolja, jobb lenne meghalni. Ez ebben az esetben, nem negatív hozzáállás, nem gyávaság, hanem tény.
Az életben való boldogulásunkhoz, kell a boldogságcsomag, de az élethez más is kell, még akkor is ha mindnyájunkban meg van az erő.
Mindenkitől elnézést a hosszú hozzászólásért, de könnyű- még ha nehezebb helyzetben is vagyunk átmenetileg- a boldogság tudományáról eszmecserét folytatni, jóllakott hassal, bezsebelt simogatásokkal, kávénk mellett, télen meleg szobában,a gép előtt ülve, pozitívan hozzáállni. ( a téli meleg szobát be lehet helyettesíteni bármi jóval, a cikket viszont most olvastam)
Üdv,
Gayatól aki eszelősen hisz a csodákban az erőben s mindent pozitívvá szeretne formálni
Szia Ailet!
:) kedves vagy. Úgy gondolom ezek amolyan egyetemes igazságok, kozmikus tudatalatti tudás....ésatöbbi. Ajánlanám Bagdy Emőke-kacagás, kocogás, lazítás c. könyvét. Most olvasom, lassan végzek vele, de összefügg a boldogságtudománnyal. Az erőltetett pozitív gondolatok nem az igaziak, de vannak bizonyos szituációk, mozgásformák, melyek ösztönösen boldogsághormont szabadítanak fel a szervezetben. Ezt "boncolgatja", magyarázza a könyv is.
Szép napot!
Üdv, Zsizsik
Számomra egy jó kávé is boldogságot okoz, meg egy jó cikk olvasása. :) Nem vagyok nagyigényű, megelégszem a mindennapi csodácskákkal is. Most is mosolygok.... ez szerinted már amolyan egyetemes igazság? :)
Köszi a könyvtippet. (bár ha leírnád itt rövidebben, az boldogabbá tenne, lusta vagyok kicsit :)
Neked is szép napot!
Üdv: Ailet
Szia Zsizsik!
Ha ezt előbb olvasom, vagy előbb írod meg, mondjuk 7 évvel, már nyert ügyem lett volna. :) Bár fogalmam sincs hogyan lehet ezt másképp, érintettség és paradigmaváltás nélkül beépíteni a tudatunkba. Ez van, az okos más kárán tanul.... a buta meg maradok én. :) Az élet maga a küzdés! (kedves tanárnőm aranyköpése)
Köszönöm: Ailet
:) kedves vagy. Úgy gondolom ezek amolyan egyetemes igazságok, kozmikus tudatalatti tudás....ésatöbbi. Ajánlanám Bagdy Emőke-kacagás, kocogás, lazítás c. könyvét. Most olvasom, lassan végzek vele, de összefügg a boldogságtudománnyal. Az erőltetett pozitív gondolatok nem az igaziak, de vannak bizonyos szituációk, mozgásformák, melyek ösztönösen boldogsághormont szabadítanak fel a szervezetben. Ezt "boncolgatja", magyarázza a könyv is.
Szép napot!
Üdv, Zsizsik
Ha ezt előbb olvasom, vagy előbb írod meg, mondjuk 7 évvel, már nyert ügyem lett volna. :) Bár fogalmam sincs hogyan lehet ezt másképp, érintettség és paradigmaváltás nélkül beépíteni a tudatunkba. Ez van, az okos más kárán tanul.... a buta meg maradok én. :) Az élet maga a küzdés! (kedves tanárnőm aranyköpése)
Köszönöm: Ailet
Köszi az írást!
Puszi,
Pinokkió
Bizony,a nehéz helyzetekből nem a gyötrő siránkozás,az önsajnálat a kiút,hanem az okok felmérése,megoldása.DE ez csak így kivülről ilyen könnyű.Amikor támadtan,elesetten vergődik az ember,akkor gyakran hiányzik a kellő erő a mély lélekzetre,s a felemelkedésre.
Gyuri
Üdv!! Angyal :)
Bizony,a nehéz helyzetekből nem a gyötrő siránkozás,az önsajnálat a kiút,hanem az okok felmérése,megoldása.DE ez csak így kivülről ilyen könnyű.Amikor támadtan,elesetten vergődik az ember,akkor gyakran hiányzik a kellő erő a mély lélekzetre,s a felemelkedésre.
Gyuri
Igazad van, ez csak külső szemlélőként tűnik egyszerűnek, bár talán még így sem. Tény, hogy kell hozzá "kraft", nem is kevés. De hiszem, hogy az erő mindannyiunkban ott van, s bármire képesek vagyunk. Pláne annak tudatában, hogy agyunk egy rendkívül dinamikus szerveződés. Amint megtanulunk valamit, átrendeződik a struktúrája, új kapcsolatok jönnek létre az idegsejtek között.....de ez talán már egy másik mese :)
Köszi, Üdv.
A gyakorlatba átvíve ezeket a gondolatokat, ha visszatekintek a múltba, mindig akkor szűnt meg bennem egy nyomasztó gondolat, amikor elhatároztam, hogy ami azt okozta, teszek ellene. És ha nem is volt meg hozzá mindig a megfelelő eszköz, addig nem nyugodtam, amíg be nem fejeztem egy félbehagyott dolgot, kerestem a megoldást.
Sokszor kerültem ilyen módon jobb pozícióba, állapotba.
Igen. Az önbizalom fontos!
Pussz.
Gyuri
Sokszor kerültem ilyen módon jobb pozícióba, állapotba.
Igen. Az önbizalom fontos!
Puszik
Szia Zsizsik és mindenki! Én mindig azt mondom a boldogságért bár meg kelll küzdeni, de megéri, mert egyszer élünk! Az ember apró kis örömökből, pozitív dolgokból építheti föl az életét, s bár életünket a negatív dolgok is tarkítják, van hogy magunk alatt vagyunk, persze ki nem?
Mégis ebben a világban is teret adhatunk a jónak, szépnek és a boldogságnak! Lehet naiv vagyok, de szeretek boldog lenni, s ebből másoknak is juttani!
Puszik és ölcsi neked! Orsolya
Naivnak lenni nem is olyan rossz ;) És ha elromlik a motorunk, akkor ne sopánkodjunk, vagy elmélkedjünk azon, hogy vajon az élet melyik nagy igazságtalansága cseszett ki velünk megint :D hanem ragadjunk villáskulcsot, vagy kérjük meg a helyes szomszéd srácot, hogy segítsen. S ha végképp nem megy, járjunk bringával vagy gyalog, de tiszta szívvel, boldogan :)
Ölelke!
Szia!:)
Sok minden múlik azon, hogy ki milyen szemszögből, milyen nézőpontból látja a dolgokat. Azzal teljesen egyetértek, hogy "a negatív érzelmek beszűkítenek".
Üdv: Zaríta
Így van, erre gondoltam én is.
Üdv
Mégis ebben a világban is teret adhatunk a jónak, szépnek és a boldogságnak! Lehet naiv vagyok, de szeretek boldog lenni, s ebből másoknak is juttani!
Puszik és ölcsi neked! Orsolya
Sok minden múlik azon, hogy ki milyen szemszögből, milyen nézőpontból látja a dolgokat. Azzal teljesen egyetértek, hogy "a negatív érzelmek beszűkítenek".
Üdv: Zaríta