Két lövés
Látogatók száma: 218
A gyerekek beszaladtak a tengerbe...
A férfi két golyót töltött a fegyverbe…
A nő ült a napsütésben. Szellő sem fújt. A felhők nem mozdultak. A tenger hullámai is csak finoman fodrozódtak. Gondolkodott. Gondolkodott, miért jutott ide? A fegyver csőre töltve hevert az asztalon. Nézte. Meredten szemezett a pisztollyal. Nem mozdult semmi. Ő sem. Csak a fejében lévő gondolathullámok csapkodták agyának gátjait. Fel kellene emelni a fegyvert. Fel kellene emelni, a fejéhez tartani, és mindennek vége. Egy lövés, és véget ér minden. A nap továbbra is csak sütött. Az agyán átszűrődött a fény. Belül sötétvilágos képek pörögtek. Az álló félhomályban elő-elő bukkant a reménytelenség. - Szar egy film - gondolta. Jó, hogy vége.
Felnézett az égre. Hirtelen elsötétült. A felhők a nap elé kúsztak. Egy pillanat, és máris erős szél kapott bele az asztal napernyőjébe. Az a pisztollyal együtt felborult. Egy nagy dörrenés. A nő elnézett a tenger felé, és egy hosszú, fényes villám cikázott végig az égbolton. Újabb dörrenés. A nő ijedten nézett végig a parton. - Hol vannak a gyerekek? Szaladni kezdett a víz felé. Látta a kapálódzó gyermekeit egyre beljebb sodródni. Beljebb szaladt a vízbe. Előbb térdig. Majd tovább. Hol a derekáig ért a víz, hol a feje felett csaptak össze a hullámok. Nem tudott tovább menni. Nem tudott úszni. Veszetten, őrjöngve ordított. - Segítség! Segííítség! - kiáltozta a reménytelenségtől elcsukló hangon. Már nem is látta, csak sejtette gyermekei vesztét. Nem segíthetett nekik. Visszafordult... Felemelte a homokból fegyvert, és lőtt.
Azt hitte megkönnyebbül. De nem. A halál csak kínt okozott neki.
A férfi ült a napsütésben. Szellő sem fújt. A felhők nem mozdultak. A tenger hullámai is csak finoman fodrozódtak. Gondolkodott. Gondolkodott, miért jutott ide? A fegyver csőre töltve hevert az asztalon. Nézte. Meredten szemezett a pisztollyal. Nem mozdult semmi. Ő sem. Csak a fejében lévő gondolathullámok csapkodták agyának gátjait. Fel kellene emelni a fegyvert. Fel kellene emelni, a fejéhez tartani, és mindennek vége. Egy lövés, és véget ér minden. A nap továbbra is csak sütött. Az agyán átszűrődött a fény. Belül világossötét képek pörögtek. Az álló félhomályban elő-elő bukkant a reménytelenség. - Szar egy film - gondolta. Jó, hogy vége.
Felnézett az égre. Hirtelen elsötétült. A felhők a nap elé kúsztak. Egy pillanat, és máris erős szél kapott bele az asztal napernyőjébe. Az a pisztollyal együtt felborult. Egy nagy dörrenés. A férfi elnézett a tenger felé, és egy hosszú, fényes villám cikázott végig az égbolton. Újabb dörrenés. A férfi gyorsan végig nézett a parton. - Hol vannak a gyerekek? Szaladni kezdett a víz felé. Látta a kapálódzó gyermekeit egyre beljebb sodródni. Beljebb szaladt a vízbe. Előbb térdig. Majd tovább. Úszott minden erejét összeszedve. A feje felett összecsaptak a hullámok. De ő úszott tovább. Összeszorította fogait, és még vadabbul szelte a vizet.
- Gyertek! Itt vagyok, segítek! - kiáltotta, és megmarkolta az egymásba kapaszkodó két gyereket. Kiérve a partra mindhárman összeesve, hanyatt zuhantak a homokba.
- Életben maradtunk - mondta a nagyobb fiú lihegve.
A férfi felállt, nem szólt semmit. Elsétált a fegyverig. Felemelte a homokból, és a levegőbe lőtt. A fegyver egyet dördült. Még egyszer meghúzta a ravaszt, de csak egy üres kattanás hallatszott. Kissé csodálkozott, ránézett a kezében lévő pisztolyra, majd egy erős hajítással a tengerbe hajította.
Megkönnyebbült. - A halál csak kínt okozott volna nekem...
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
érdekesnek talállak
Üdv,
Pí.
Szia!
A koncepció jó, a levezetés is, bár igazat kell adnom Bianka hozzászólónak, lehetne egy kicsit tisztább. Nem azt mondom hogy zavaros, nem mondom hogy érthetetlen, mégis hiányérzetem támadt miután elolvastam. Nekem hiányzik belőle a novellára kötelezően jellemző egyszeri és átütő meglepetés. Másrészt első olvasatra is igazságtalanságot érzek a „sors részéről” a nővel szemben, hiszen ő egy hirtelen támadt dühöngő vihar ellen, úszástudás nélkül képtelen felvenni a harcot, képtelen megmenteni a gyermekeit. Mindegy mi előzte meg a pillanatot, akkor, amikor cselekednie kellet cselekedett! Viselkedése, tette számomra cseppet sem helyezte őt erkölcsi hátrányba a férfi ellenében. A hiányérzetem megmaradt.
Üdv köztünk!
Hát jó rég írtam, már nem is emlékszem rá, mi volt a szándék. Azt hiszem egy próba írás volt, olyan vázlat féle, kis előkarc. Hát így sikerült... De hozzáteszem, így is akartam (erre tisztán emlékszem, kedvelem ezt a stílus, ez az enyém...) ;-) Szeretem ezt az írást a hibáival.
A hiányérzeted nélkül nem hiszem, hogy jó lenne. Az rémlik, hogy pont egy hatásvadász cikkre volt "válasz" ezt a kis történetet, ahol "nem volt hiányérzetem".
Amúgy köszi a kritikát, és sok ilyet kérek és kérünk!!!
Üdv,
Pinokkió
A koncepció jó, a levezetés is, bár igazat kell adnom Bianka hozzászólónak, lehetne egy kicsit tisztább. Nem azt mondom hogy zavaros, nem mondom hogy érthetetlen, mégis hiányérzetem támadt miután elolvastam. Nekem hiányzik belőle a novellára kötelezően jellemző egyszeri és átütő meglepetés. Másrészt első olvasatra is igazságtalanságot érzek a „sors részéről” a nővel szemben, hiszen ő egy hirtelen támadt dühöngő vihar ellen, úszástudás nélkül képtelen felvenni a harcot, képtelen megmenteni a gyermekeit. Mindegy mi előzte meg a pillanatot, akkor, amikor cselekednie kellet cselekedett! Viselkedése, tette számomra cseppet sem helyezte őt erkölcsi hátrányba a férfi ellenében. A hiányérzetem megmaradt.
Kedves Pinokkió!
Az írás számomra kissé nehezen emészthető, de talán ez a szép benne, mert "melós". Szeretem a kihívást, ez az volt. Mégsem tudtam valahogy egyikkel sem azonosulni, talán mert oly távol áll tőlem a feladás. (pláne fegyverrel) Bár nem mindig volt ez így, voltam én is mélyponton.
Ettől függetlenül egyet értek azokkal, akik elutasítják az önkezűséget. (még leírni is utálom) Segített Ada az értelmezésben és így már könnyebben boldogultam.
Köszönöm a gondolatokat. Igyekszem mélyebbre ásni legközelebb...
Ailet
Vannak írásaim, amik nehezen értelmezhetőek. (Vagy az első értelmezés nem mindig a megoldás; szeretem hagyni az olvasót gondolkodni és saját megoldás(oka)t felállítani.) Bevallom én azokat szeretem legjobban. (Ne más verzióját fogadd el, állítsd fel a sajátod!)
Köszi, hogy olvastál!
Üdv,
Pinokkió
Az írás számomra kissé nehezen emészthető, de talán ez a szép benne, mert "melós". Szeretem a kihívást, ez az volt. Mégsem tudtam valahogy egyikkel sem azonosulni, talán mert oly távol áll tőlem a feladás. (pláne fegyverrel) Bár nem mindig volt ez így, voltam én is mélyponton.
Ettől függetlenül egyet értek azokkal, akik elutasítják az önkezűséget. (még leírni is utálom) Segített Ada az értelmezésben és így már könnyebben boldogultam.
Köszönöm a gondolatokat. Igyekszem mélyebbre ásni legközelebb...
Ailet
Kedves Pinokkió!
Szabatos magyarsággal írsz. Sajnos, de való igazság, hogy ez ma, ritkaság. Sokan azt hiszik, ha félig kínaiul (érthetetlenül, oktalan rövidítésekkel vagy trágár szavakkal) rakják tele a cikkeiket, az érdekes. Szerintem nem az, hanem az rossz írás. Ráadásul meg is dicsérik őket, hogy azt higgyék, hogy tudnak írni. Jobb lenne, hogy aki szeretne írni, az előbb tanuljon meg írni! (De az is lehet, hogy az illető tudna írni, de úgy, ahogyan lefirkant valamit, érdekesebbnek tartja saját maga. Pedig nem az.)
S az is lehet, hogy sokaknak nem tetszik, amit leírtam. De legyen szabad ilyen véleményt is is írni, ne hagyjuk édes anyanyelvünket elrontani.
Neked gratulálok!
Először is köszönöm a dicséretet, tőled külön öröm!
Másodszor, én mindig próbálom keresni a jót az írásokban. Néha nagyon nehéz:-( Hidd el, ha valaki kéri, nagyon pontos személyes elemzést írok neki egy-egy cikkéről (sokan kértek már),
de kint az oldalon nem akarok senkit megbántani, mindenkit biztatni szeretnék az írásra (még ha nem is az anyanyelvünk mestere az illető; majd az lesz!)!
Üdv,
Pinokkió
Szabatos magyarsággal írsz. Sajnos, de való igazság, hogy ez ma, ritkaság. Sokan azt hiszik, ha félig kínaiul (érthetetlenül, oktalan rövidítésekkel vagy trágár szavakkal) rakják tele a cikkeiket, az érdekes. Szerintem nem az, hanem az rossz írás. Ráadásul meg is dicsérik őket, hogy azt higgyék, hogy tudnak írni. Jobb lenne, hogy aki szeretne írni, az előbb tanuljon meg írni! (De az is lehet, hogy az illető tudna írni, de úgy, ahogyan lefirkant valamit, érdekesebbnek tartja saját maga. Pedig nem az.)
S az is lehet, hogy sokaknak nem tetszik, amit leírtam. De legyen szabad ilyen véleményt is is írni, ne hagyjuk édes anyanyelvünket elrontani.
Neked gratulálok!
Szia Anubis!
Ezt a megbocsájthatatlan bűnt, akkor megbocsájtottam;-)
Egy írásom kicsit mindig szól valamelyikőtöknek. Érdekes, hogy mindig az érkezik utolsónak...
Puszi,
Pinokkió
Te sokat tettél ezért, barátom..
Puszi
Jaj...ez eddig kimaradt...pótoltam.
Szerintem tudod a véleményem a témáról.
Az írás kitűnő, és felkavaró. A halál nem megoldás. Bár néha nagyon annak tűnik.
Puszi,
J.
Ezt a megbocsájthatatlan bűnt, akkor megbocsájtottam;-)
Egy írásom kicsit mindig szól valamelyikőtöknek. Érdekes, hogy mindig az érkezik utolsónak...
Puszi,
Pinokkió
Szerintem tudod a véleményem a témáról.
Az írás kitűnő, és felkavaró. A halál nem megoldás. Bár néha nagyon annak tűnik.
Puszi,
J.
Az írás jó, sőt eléggé csavarosan írtad meg ez kreatív és bejön. De nekem annyira semleges érzést közvetített hogy kicsit elgondolkoztam azon hogy, vajon tényleg ennyire hideg lennék a halálhoz, vagy még a halálnál is hidegebb?? Érdekes, az írásod kiválót érdemel, és jah élek ahogy vagyok, ameddig tart....mi bennem ez az üresség?? Titeket megráz egy hír hogy autóbalesetben meghalnak 5-en vagy ilyenek? Még ha látom is a képeket vagy akár élőben hideg.
Mi mit érzünk? Én a magam nevében tudok nyilatkozni, engem egy hülye horror film is zavar, pedig tudom, hogy kamu, vagy Maggoth barátunk írásai, pedig "csak" betűk... A valóságban is megráz a halál:-( főleg közelállóké vagy ártatlanoké, az öngyili meg kiakaszt.
Üdv, Pinokkió
Ada, rendszerint csak a hogy szócskát rövidítem "h"-val.
Örülök, h. ezzel együtt ki tudtad bogarászni balga betűimet. :)
:)
Én nem ellenzem h. leírd a gondolataid, elvárom, h. te se tedd. (Ha én Prométheuszra asszociálok, engedd meg kérlek, h. leírjam. Utána, te természetesen "hagyhatod"- figyelmen kívül hagyhatod. )
Mivel ez Pinokkió társalgója, max. az ő kérésére korlátozom az írással kapcsolatos hozzászólásaimat.
Oké, hagyjuk. Szép napot! :)
Ha elfogadjuk, hogy e<>mc2 (mindig minden körülmények között), akkor van ami gyorsabb, mint a fény!
Azt, amit én érzek és gondolok az írással kapcsolatban - átadja, még ha kicsit másképpen is teszi azt. - Lehet filozofálni tovább, a miérteken, hogyan-okon.
http://www.youtube.com/watch?v=RHB-eo8ndUY&feature=player_embedded#at=22
Szia Pinokkió!
Nem mondod? :)
Az az érzésem, hiba van a tér - idő kontinuumban ;)
Szép napot!
Inga
Szia Inga!
Köszi a véleményed!
Olvastam egy novellát: Ernest Hemingway: Indián tábor (1924), olvasd el!!! Feltétlen!
Szép napot neked is:-)
Pinokkió
Nem mondod? :)
Az az érzésem, hiba van a tér - idő kontinuumban ;)
Szép napot!
Inga
Szia Pinokkió!
Ez nagyon jó!
Hatásvadász lett :) (remélem, ezért nem haragszol meg)
Tetszett, elolvastam néhányszor.
Szép napot! :)
Inga
Köszi a véleményed!
Olvastam egy novellát: Ernest Hemingway: Indián tábor (1924), olvasd el!!! Feltétlen!
Szép napot neked is:-)
Pinokkió
Szia Pinokkió! Örömmel olvastam egy számomra nagyon is minőségi kiváló írást. Szinte éreztem hogy be kell kukk :-) Gratulálok. Látom az öngyilok téma feszületét ívelten. Részemről tömören ez a dolog a legrövidebben. Ha már a büntető bolygón fagyok miért foglalkoznék ilyennel értelmetlen. Amiért nem tenném . A. újjászületés (Minek siettessem ha újra ide deportálnak.) B. Kárhozottként szellemként itt kószálni. (Na ne nem kell MÁTRIX élmény.) C. Kampec és semmi csak a THE END. (A semmitől még a legrosszabb is jobb.) és a legfontosabb D. Rengeteg szép és jó van ezen a sárgolyón és lelkemnek fontos lelkek. Szóval player élet és nekem mivel ez már bonus pálya főleg imádok élni. Probléma van volt lesz, azért vagyunk hogy +oldjuk. De azt már tudom sírva születtem mosolyogva halok meg. Mert látom az értelmét és tudom mit hagyok magam után és ez számít (most a gyermekeimre gondoltam nem a műveimre akik a gyermekeim :-) ) A fegyver témáról tényleg röviden. Fegyver nem öl, hanem az ember aki mögötte áll és attól nem ravasz hogy meghúzza. A történet nagyon jó közel áll hozzám ez a stílus. Azon meg belső virtus ne legyen soha hogy ki azonosul belefordulva. Aki negatívra húzna abban már benne a vírus és a történet csak egy eszköz egy (fegyver) de nem te húzod meg másoknak a ravaszát. (Olvastam a naplód arra írom ezt ezen ne pörögj felesleges.) Ami személy szerint a földhöz vág ha olyat írok ami nekem fantázia másnak valóság arra egy időre én is blokkolok. Várom a további szupi írást nekem ezt valósággal igazán púder nélkül öröm volt olvasni. Szóval végre egy fektetett nyolcas csillagocskás valóságpontocskás értékelést adhatok részemről. (Yo nyarat én még nem írok semmit nincs rá időm annyira lazulICE van fennforgásban.) PEACEtelettel baráti üdv. Black Ice
Ajándék szám :-)
CrisStyle & Crazy-X - Gyilkosság
"Dobd el a stukkert! A kib@szott stukkert! Ez Gyilkosság!"
http://www.youtube.com/watch?v=Su-LU-cphmY&feature=related
Köszi a fekete csillagokat,
üdv,
Pinokkió