- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
2019. november 18.-i jegyzetem:
vártuk a kőművest, hogy berakja a konyhaajtót. Volt már itt pénteken, akkor berakta a tokot, de úgy, hogy pazarolta rendesen a purhabot. Nyomta, mint a barom, a fele ráadásul odakerült, ahová nem is kellett, majd közölte az öregemmel, hogy fog még kelleni egy-két flakonnal. Nem csoda, miután a felét kinyomta potyára... Fater persze agyvérzést kapott egyből és mondta, hogy nem olcsó, erre a pali azt mondja nem baj, ha drága. Mondom ja, neki biztos nem baj. Kisakkozta a fater a habra a lóvét pénteken és elment, vett két flakonnal, hogy mára legyen a kőművesnek és tudja folytatni a melót. Azóta sem sikerült megérkeznie. Érdekes emberek élnek errefelé, az egyik félmunkát végez, a másik neki sem fog.
Kijött ma a Katasztrófavédelemtől is két ember, szemügyre venni a kéményeket. Tudtuk a múltkori előzményekből, hogy gázos a helyzet, de azt nem, hogy mennyire. Oké, az a pali nem Katasztrófavédelmis volt, nyilván nem ért annyit a dologhoz, bár ő is ...
fel
le
2019. november 14.-i jegyzet:
talán előremozdulnak a dolgok, házügyben. Csinálgatjuk, amit tudunk és amire futja anyagilag, de alig-alig halad valamit és tarthatatlanok az állapotok, amiről persze nem panaszkodunk, de aki eljön hozzánk, az tapasztalja. Volt itt két Máltais tag is és úgy ledöbbentek a körülményeken, hogy mint a napokban kiderült, összebeszéltek az érdekünkben, segíteni szeretnének. Erről mi nem tudtunk, csak amikor 9.-én a szokásos gyűlésre mentünk az öregemmel, akkor a gyűlés végén mondta a csapat főnöke, hogy szeretnének nekünk segíteni a felújításban és a következő jótékonysági koncert bevételét nekünk ajánlják, valamint ő is beszáll egy bizonyos összeggel. Jól meglepődtünk és jóleső érzés volt tapasztalni a segítő kezeket, amik értünk nyúltak, hogy kihúzzanak bennünket ebből a végeláthatatlan szélmalomharcból. Zavarba jöttem a gesztustól. Az egyik felemben nagymértékű hála és remény van a megkönnyebbülés mellett, a másik felem viszont kellemetlenül érzi magát, ...
fel
le
2019. november 8.-i jegyzet:
Máskor sem igazán szoktam, mert nem bírom a tétlen üresjáratokat, de ma tényleg sokat tettem-vettem, csak aztán a fizikai korlátok behúzták a féket. Mondjuk mire is számítottam a közel egyhónapja fennálló gyulladással derék- és háttájon, meg a térdeimben? :-D
Mikor enyhébben fájnak, olyankor mindig vérszemet kapok, "most bírom a strapát, gyerünk, munkára!", aztán x idő után jön a satufék a szervezetemtől, hogy "állj le, te barom!" :-D
Az eszem egy része tudja, hogy behatároltabb a terhelhetőségem, mint az egészséges fickóknak, de a másik része, meg a büszkeségem nem tudja/akarja elfogadni ezt és mindig azon kapom magam, hogy már megint messzire mentem.
Egyszer a dokim azt mondta, mikor lerobbantam hosszabb időre, hogy korai volna még fekvőbeteggé válnom. Egyetértünk, úgyhogy amikor és amíg csak tehetem aktív vagyok. Ma adtam a formámnak, besegítettem a házon belüli és kívüli teendőkben, volt cipekedés, hetvenhárom kör ingázás a ház ...
fel
le
2019. október 30.-i jegyzet:
Ha már kémény. :-D
Tegnap elmesélte a fater az egyik szomszédnak, hogy hogy' jártunk a kőművessel, erre mondta, hogy neki van ismerőse, aki ha azt mondja, hogy jön és megcsinálja, akkor az úgy is lesz. Fel is hívta a szomszéd és lebeszélte vele a dolgokat, hogy s.o.s.-ben húzza fel nekünk a kéményt, az ember pedig ma 9-re ígérte, hogy jön. Jött is. Reméltük, hogy ezúttal jutunk is valamire és valóban jutottunk, csak nem abba az irányba, amerre reméltük.
Felment a padlásra felmérni a helyzetet és gáz van. Baromira eltájoltak minket, ugyanis nem megy az olyan könnyen, hogy jön a szaki és felhúzza a kéményt. Először is mivel ez a ház egy őskövület, annak megfelelően minden elavult rajta/benne, ezért a kéményrendszer sem felel meg a mai szabványoknak, újra kell terveztetni, kell hívni egy épületgépészt, ez persze időbe és rengeteg pénzbe fog kerülni, amikből egyik sincs jelenleg. Idő azért, mert már bejött a hideg, pénz meg azért, mert ugye ~ 30 ronggyal ...
fel
le
2019. október 29.-i jegyzetem:
mozgalmas napjaim voltak. Mozgalmas... kinek-mi az, itt kb. minden történés annak számít, annyira sivár és unalmas a lét.
A múlthéten, talán csütörtökön, vagy pénteken (éljen az amnézia) hívta a fateromat a kőműves, hogy jönne felhúzni a kéményt. Az öregem mondta, hogy nem alkalmas, mert nem volt itthon és átrakta tegnap délutánra a pali az időpontot. Azt még tudni kell, hogy egy éve jön amúgy! :-D A nyáron is ígérte, de akkor sem sikerült ideérnie. A fater hívta többször, de sosem vette fel a mobilt, vissza sem hívta apámat. Bepipult az öreg a múltkor, mivel tudta hogy jön majd a szar idő és akkor nem lehet felhúzni a kéményt, úgyhogy szólt az ismerősének (aki ajánlotta a fickót), hogy ez a helyzet, mire az ismerős is hívogatni kezdte. Gondolom ennek hatására mozdult meg a pasas és hívta fel az öregemet, hogy jönne. Hihetetlen módon sikerült megérkeznie tegnap délután kocsistól-munkaeszközöstől, gondoltam végre! Már láttam lelki szemeim előtt a ...
fel
le
2019. október 23.-i jegyzet:
elszórakoztam ezzel a TAG-gel. Igyekszem mindennel/bármivel lekötni a figyelmemet és ezeken a hülyeségeken jókat röhögtem, szóval berakom ide, hogy megtörje az utóbbi igen depresszív jegyzetek hangulatát.
Írd le, csukott szemmel a neved.
Srnxhx :-D Azért az r, meg az n a helyére került. (Érintőképernyős mobilon nem megy a vakírás.)
Milyen kocsid van és mi a kedvenced?
Tolókocsim :-D
A kedvenceim: Volvo S60, Audi R8, Ford Mustang Shelby GT500, Lamborghini, Chevrolet Corvette Zr1, stb. Sok kocsit el tudnék fogadni.
Mi volt a legnagyobb sebesség amivel utaztál?
150 km/h
Voltál már külföldön?
Aha
Verekszel álmodban?
Már nem
Tudsz főzni?
Tanulgatok
Fogyózol?
A vasággyal együtt 40 kilómmal? :-D
Melyik az a becézés amit utálsz?
Egyszer valaki arra vetemedett, hogy az Arnoldot NOLDInak becézze! Állt tőle a szőr a hátamon.
Van hónaljkutyád?
Csak ha a hónom alá veszem a kutyámat. Leszedem, mert mi értelme lenne a bőr helyett ...
fel
le
2019. október 21.-i jegyzetem:
Fogalmam sincs minek, de írok. Talán azt remélem, hogy majd könnyít rajtam, vagy tudom is én. Elvégre ezért (is) indítottam anno a blogot.
Ez megint egy szókimondó, talán túl nyílt poszt lesz, de már ez sem érdekel.
Olyan mélyre zuhantam, ahol már rég' voltam. Eddig sem volt rózsás a helyzet, de történt tegnap valami, ami beküldött egy akkora jobbegyenest, hogy a mostanság ingatag lábaim kimentek alólam. Teljesen taccsra tett az, amire irányulóan jött egy ilyen kaliberű ütés, meg az annak eredményeképp' kialakult helyzet. Eddig egész' jól ellentartottam a depresszió negatív erejének, de az az atyai saller lerombolt és most ki kell másszak onnan, ahová bezuhantam. Rettenetesen elkeseredtem, miközben zajlottak a dolgok és ugyan kiálltam azért, akit szeretek, meg magamért is, egy ponton elért az összeomlás, mivel ígyis csak egy hajszál tartott mostanság más dolgok miatt, ez a maflás meg több okból is jókorát csattant. Nem látta senki a széthullásomat, ...
fel
le