- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
naplója
Randizok. Éjjel tutira éjfélkor lefeküdtem, hogy kialudjam magam, de a fene se tudja, hogy miért nem aludtam egy szemhunyásnyit sem. Még vagy három órát forgolódtam az ágyban, mire el tudtam végre aludni, de utána is rendszeresen felriadtam. Persze ma úgy éreztem magam, mint az agyonhasznált mosogatórongy.
Nem tudtam, hogy mikor érkezik meg, csak azt, hogy az utolsó vonattal nem jött. Végig nagyon erősen érzékeltem őt, hogy gondol rám, hogy jön, úton van valahol. Aztán egyszer csak kopogást hallottam és rohantam az ajtóhoz. Ott állt Ő.
És most lesz minden...
fel
le
Egyszer régen...
vagyis többször is...
csináltunk ilyen előző életbe visszavivős dolgot...
Egyszer... repültem... láttam, a lábamat, hogy mezítláb vagyok, és indián ruhában... és lassan leértem a fűre, egy erdőben háború volt, az indiánok harcoltak egymással... aztán meghaltam...
Később egy hercegnő voltam, vagy efféle...
Egy kovácsoltvas kerítésnél álltam. Fiatal voltam és borzasztóan gazdag. A kerítés másik oldalán, kint egy csavargó külsejű fiú állt. Éppen szakított velem, mert nem vállaltam őt fel. Nagyon sírtam, mert ő volt életem értelme és nagyon szerettem, de nem tehettem semmit.
Aztán visszahoztak.
Rájöttem, hogy az a fiú, ugyan az volt, mint aki éppen akkor hagyott engem ott. Először én rontottam el, másodszor meg ő. Szerettem volna meghalni, hogy újrakezdhessem vele.
Úgy éreztem, hogy az életemnek nincs tovább értelme.
Ezért veszélyes.
18 voltam akkor.
Ui:
Tudjátok mire jöttem rá ebben a szent minutumban?
Arra, hogy mindkét életemben ...
fel
le
A minap kísérletképpen próbálgattam a netes jóslásokat, mert kerestem valakinek egy egyszerűt, amit laikusként is tudna használni.
Valami Jóska Jósda is a szemem elé került.
Valami vicces figura, amolyan képregényhős került a szemem elé, aki egy üveggömb felett hajoldozott.
A lényeg az volt, hogy volt egy kis rész, ahová be kellett írni a kérdésedet, és akkor Jóska megbúbolta a gömbjét, és kijött a válasz.
Hát mit ne mondjak elég fura dolgok jöttek ki elsőre, ráadásul mind olyan volt, ami nekem nem tetszett és teljesen ellentétes volt a várt realitásokkal.
Erre próbaképpen beírtam ezt az eldöntendő kérdést:
- Lány vagyok?
Válasz:
- Semmiben se reménykedj!
Hm... következő kérdésem:
- Fiú vagyok?
Válasz:
- Ebben biztosan reménykedhetsz!
fel
le
Azt hiszem a női magazinokban szoktak lenni olyan történetek, amelyeket nem mondhatunk el senkinek, elmondjuk hát mindenkinek.
Persze az én létrejöttem is ennek köszönhető… De most nem erről akarok mesélni.
A minap nagyon vicces dolog történt velem! Mivelhogy féltékeny lettem.
Ha olyan távkapcsolatban élsz, amelyben csak félévente-évente találkozol a pároddal, akkor természetesen megértően viseled, ha egyedülálló férfiként egészséges szexuális életet él más nőkkel. Közben erősíted magadban a tudatot, hogy ők nem számítanak, mert te vagy az Egyetlen. Különben sem szólhatsz semmit, hiszen mindez idő alatt te magad sem élsz szűzi életet, hiszen férjnél vagy…
Ám amikor együtt tudtok lenni, nem létezik más…
Ezért sose voltam féltékeny…
De, hogy mikor változott meg mindez?
Aznap, amikor megtudtam, hogy más főzött rá! Mert a szex az egy dolog, ha tudod, hogy közben te vagy az Egyetlen, aki számít. Na, de az, hogy más főzzön rá, vagyis gondoskodjon róla? Hát ez borzasztó! - ...
fel
le
Jáj, 'stenkém, 'stenkém, de hiányzik, pedig csak egy hete ment el éppen csak. Nyüszöghetek úgy mint más normális csaj?
"A tehetetlenségem dühít a legjobban..."
/Lenkó Júlia/
"Behunyom a szemem
és repülök...
Felbukkanok ott, ahol te vagy.
Látlak.
Ujjaimmal végigjárlak.
Még közelebbről.
Megsimogatlak.
Érzem a bőrödet.
Hűvös tenyeredet (ma hűvös).
Megszagollak.
Ajkaimmal súrolom homlokodat.
És te észre sem veszed.
Vagy talán igen...
Talán ebben a pillanatban
éppen rám gondolsz,
nem is tudod, miért."
Jorge Bucay - Levelek Claudiának
Randizok. Éjjel tutira éjfélkor lefeküdtem, hogy kialudjam magam, de a fene se tudja, hogy miért nem aludtam egy szemhunyásnyit sem. Még vagy három órát forgolódtam az ágyban, mire el tudtam végre aludni, de utána is rendszeresen felriadtam. Persze ma úgy éreztem magam, mint az agyonhasznált mosogatórongy.
Nem tudtam, hogy mikor érkezik meg, csak azt, hogy az utolsó vonattal nem jött. Végig nagyon erősen érzékeltem őt, hogy gondol rám, hogy jön, úton van valahol. Aztán egyszer csak kopogást hallottam és rohantam az ajtóhoz. Ott állt Ő.
És most lesz minden...
Egyszer régen...
vagyis többször is...
csináltunk ilyen előző életbe visszavivős dolgot...
Egyszer... repültem... láttam, a lábamat, hogy mezítláb vagyok, és indián ruhában... és lassan leértem a fűre, egy erdőben háború volt, az indiánok harcoltak egymással... aztán meghaltam...
Később egy hercegnő voltam, vagy efféle...
Egy kovácsoltvas kerítésnél álltam. Fiatal voltam és borzasztóan gazdag. A kerítés másik oldalán, kint egy csavargó külsejű fiú állt. Éppen szakított velem, mert nem vállaltam őt fel. Nagyon sírtam, mert ő volt életem értelme és nagyon szerettem, de nem tehettem semmit.
Aztán visszahoztak.
Rájöttem, hogy az a fiú, ugyan az volt, mint aki éppen akkor hagyott engem ott. Először én rontottam el, másodszor meg ő. Szerettem volna meghalni, hogy újrakezdhessem vele.
Úgy éreztem, hogy az életemnek nincs tovább értelme.
Ezért veszélyes.
18 voltam akkor.
Ui:
Tudjátok mire jöttem rá ebben a szent minutumban?
Arra, hogy mindkét életemben ...
A minap kísérletképpen próbálgattam a netes jóslásokat, mert kerestem valakinek egy egyszerűt, amit laikusként is tudna használni.
Valami Jóska Jósda is a szemem elé került.
Valami vicces figura, amolyan képregényhős került a szemem elé, aki egy üveggömb felett hajoldozott.
A lényeg az volt, hogy volt egy kis rész, ahová be kellett írni a kérdésedet, és akkor Jóska megbúbolta a gömbjét, és kijött a válasz.
Hát mit ne mondjak elég fura dolgok jöttek ki elsőre, ráadásul mind olyan volt, ami nekem nem tetszett és teljesen ellentétes volt a várt realitásokkal.
Erre próbaképpen beírtam ezt az eldöntendő kérdést:
- Lány vagyok?
Válasz:
- Semmiben se reménykedj!
Hm... következő kérdésem:
- Fiú vagyok?
Válasz:
- Ebben biztosan reménykedhetsz!
Sietnék hozzád, futnék,
szaladnék mezítláb,
csak, hogy úgy ölelj, mint rég!
…
Mezítláb talán mégse.
Hideg van ám, és nagy hó!
…
Mit sem ér a hó,
pára lesz csak, ha így ég
szenvedélyben szív.
Jó éjt!
…
Aludj jól Kicsim!
Azt hiszem a női magazinokban szoktak lenni olyan történetek, amelyeket nem mondhatunk el senkinek, elmondjuk hát mindenkinek.
Persze az én létrejöttem is ennek köszönhető… De most nem erről akarok mesélni.
A minap nagyon vicces dolog történt velem! Mivelhogy féltékeny lettem.
Ha olyan távkapcsolatban élsz, amelyben csak félévente-évente találkozol a pároddal, akkor természetesen megértően viseled, ha egyedülálló férfiként egészséges szexuális életet él más nőkkel. Közben erősíted magadban a tudatot, hogy ők nem számítanak, mert te vagy az Egyetlen. Különben sem szólhatsz semmit, hiszen mindez idő alatt te magad sem élsz szűzi életet, hiszen férjnél vagy…
Ám amikor együtt tudtok lenni, nem létezik más…
Ezért sose voltam féltékeny…
De, hogy mikor változott meg mindez?
Aznap, amikor megtudtam, hogy más főzött rá! Mert a szex az egy dolog, ha tudod, hogy közben te vagy az Egyetlen, aki számít. Na, de az, hogy más főzzön rá, vagyis gondoskodjon róla? Hát ez borzasztó! - ...
