újabb események
régebbi események
további események
19:11
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
10:27
EdwinTroro regisztrált a weboldalra
10:01
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:00
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez
09:57
Tündér módosította a naplóbejegyzését
09:54
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:52
Tündér módosította a naplóbejegyzését
09:51
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:49
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
Feleségek.hu
új cikk írása
interaktív online női magazin
http://www.eset.com/hu
Címlap
Cikkeink
Naplóink
Kérdezd a férfit
Események
Írásaim
Naplóm
Kedvenceim
Üzeneteim
Csevegő
Klubok
Bejelentkezés
Regisztráció
Naplóírók
Tündér
Arnold91
Anyu
wadbikaiy
Virág
Horoszkóp
Ilpaki
D Klári
Ilona
Gaya
Visszafogott Vénusz
Divi Éva
zsoltne.eva
peonia
Nurse
Pillangó
Sark Csillag
Zsüsztin
kalozlány
Főnix Madárka
Yolla
Hanna Firkál
KiralyCsilla1965
Black Ice
L. Alexa
Ada
Dildaln
Orsolya
m.lilla
Sharon
Horoszkóp
Fotópályázat
Szavazások
Képeslap küldő
Pontverseny
Múlt heti top 10
Toplista
Programajánló
Videók
Pályázat
E-könyv
Vendégkönyv
Blog
Naptár
«
2025. április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Napló bejegyzések
Nagypéntek
Vágyom már Vágyom már a tavasz üditő illatát, látni az aranyvessző sárga virágát, szivárványszínek pompás tobzódását, érezni a langy esti szellőt, meleget, testembe sugárzó gyógyító fényeket, fák ágain kipattanó zöld rügyeket. Ébredni csicsergős, csókos hajnalokon, mikor gólyapár tollászkodik az oszlopon, téli álmából riadó muskátlit a balkonon. De csak hólé csorog csendben az ereszről e nagypénteki napon, s a bánatos mennyből könnyek özöne üzen egy értünk szenvedőről.. Ilona B. T. RIP
fel
le
Fagykárok és egyebek
Aggódó barátnőimnek a fagykárokról Vannak dolgok földön, s égen Horatio, amelyek felett nincs hatalmunk. Ha megfeszülünk sem tudunk heteken keresztül megvédeni minden gyümölcsfát, és csak a remény marad, hogy a következő évek talán jobban alakulnak. S még akkor is reménykedünk, ha tisztán látszik, hogy az emberi faj az, amelyik szemlátomást nem akarja megmenteni magát. De visszatérve a kiindulóponthoz... Voltak évek, amikor valamiből nem kaptunk szinte semmit, de abban az évben valami másból viszont nagyon sokat kaptunk. Abban az évben, amikor alig volt gyümölcs, rengeteg zöldség termett. Bár én gyümölcsevő vagyok, szóval ez sovány vigasz, de közben mégiscsak remek dolog, ha a főznivaló megtermelésére tett erőfeszítéseim nem voltak hiábavalóak. Ami most jobban aggaszt az az, hogy a faluban hiába volt relatív szép idő két napig, és hiába nem fagyott el a szőlősbarack, nem hallottam a döngicsélést a virágzó fa körül. Ugyanakkor a szőlőhegyi kertemből kaptam a hírt, hogy ott ...
fel
le
A mátrix foglyai
Félelmetes az emberi agy, olykor aljas és gonosz játékot űz veled. Eltakarod inkább a tükröt is, minek az nekem, hisz látok én – gondolod... De egyszer, minden tükörről lehullik a lepel. Sötét van. Nincs már Napunk. Csak egy kóbor, szétlopott csillag világít az ég szélen. – Szégyen – hajtja le a fejét a tükör másik oldalán a fénymás. - Már rég nem az igazságot, csak az igazadat keresed. Észrevetted? Meg is fogod találni, hisz ez a Nap-lopók érdeke, hogy rálelj. A hazugságukra. Rabszolgák vagyunk. Én, veled együtt – pirult bele gazdája szégyenébe a tükörkép. – Hozzád vagyok láncolva. Abban a nekünk csepegtetett félhomályban épp, hogy látjuk egymást. Ez kell, hogy ne olvass, ne írj, ne gondolkozz. Sötétség. A túloldalon a hatalom Mátrix. - Miért is? - kérdezte magát a fénymás. Kilépve a tükre mátrixából, visszanézett belé, és önmagát látta. Már nem a kinti hasonmása volt. Egy erős ember nézett vissza rá, félelem nélkül az arcán, hittel és reménnyel felvértezve. Az első útja oda ...
fel
le
Tanítók 4.
Tudjátok metszettem én fákat már húsz évvel ezelőtt is, bár nem a gyümölcsfák eredetileg a szakterületem, de azt vallom, ha valami igazán érdekel, azt képes vagy igazán jól megtanulni. És én a kertben a legjobban a gyümölcsöket szeretem. Az ízletes, zamatos gyümölcsöket egyenesen a fáról enni. Amikor legelőször Erika néni megkért, hogy metszem meg a barackfáit, már elmerültem a téma tanulmányozásának elméletében, de még nagyon sokat kellett tanulnom a gyakorlatban. És ő ott volt nagyon sokszor és folyamatosan mondogatta, hogy még rövidebbre, még rövidebbre, még mindig sok rajta a bimbó és képzeljem el, hogy az a vékony kis vesszőcske nem bír el annyi termést. És nincs két egyforma fa! Csak nála van öt szőlősbarack, erőszakosabb növekedésű mint a nemesített fajták, kemény kézzel kellett bánnom velük. Voltak fiatalabb és idősebb szőlősbarackjai is. Az a tipikus sárgás-zöld, szőrös héjú és sárga hússal, közepes méret. De! A méretről tudni kell, hogy igenis számít. Minél kevesebbet ...
fel
le
Tanítók 3.
Mint említettem a férfiakról akartam mesélni elsősorban ezzel a rövid sorozatomban, akik hatással voltak rám, ma épp szőlő-kapcsolatosan. Amikor legelsőnek nagyapámat kértem meg, hogy tanítsa meg nekem a szőlőművelést, azt mondta: - Te ezt nem tudod megtanulni. A környékünkön kizárólag a férfiak privilégiuma volt a szőlőmetszés, a női szervek csak max kacsolhattak és kötözhettek. Meg szüretelhettek. Én azt ott akkor el is engedtem. Majd nem telt bele több évbe, és megvettem az első szőlőhegyi birtokot. Tehát vettem egy vegyes borszőlős területet, amelyen a szőlőnek a hozzáértő férfigazdája már akkor két éve meghalt, és a rákövetkező évben az özvegye és a menye metszette, ahogyan tudta. Majd az arra rákövetkező évben metszettem anyámmal én, ahogyan tudtuk. Akkor még nem volt kitől tanulni. Nem fiatalítottunk, csak visszavágtuk rövid csapokra. Nagyjából kordonos művelés volt, rosszat nem tettünk vele. Termett is valamennyit. Majd, talán a második évben amikor fent voltam ...
fel
le
Történések
Akármennyire próbáltak dolgok térdrekényszeríteni az utóbbi időben, nem tudtak, mert a tartásom mindig megmaradt, de történt valami tegnap este, ami viszont egymaga is tudott akkorát ütni, hogy megreccsenjek. Konkrétumokat nem írok, mert nincs jogom hozzá, de valamennyit ki kell mondanom, mert feszít a tehetetlenség és a keserűség. Hajszál híján tragédia történt egy számomra nagyon fontos személlyel és tehetetlen vagyok, mert van az a helyzet, amire nincs gyógyír, szóval bármit mondok, bármennyire támasz vagyok, ezek most nem segítenek. Rengeteg gondolatom van, de nem fejtem ki őket itt, mert azzal az illető magánügyeit sérteném. Ma reggel még mindig tartott az a gondolati és érzelmi 'hibernáció', ami este ült rám, amikor megtudtam, mi történt. Írtam Neki reggel, elkezdtünk a történtekről beszélni és csak annak a hatására tudtam felocsúdni abból a lefagyottságból. Kiborítottak az olvasottak, meg a gondolat, hogy bármikor újra megtörténhet és a vége mégrosszabb lehet. Isten adja, hogy ...
fel
le
Tanítók 2.
Péter bácsiról is akartam mesélni nektek. Ő nagyapámnak az iskolatársa volt, manapság kilencvenegy éves lenne, vagy tán kilencvenkettő is már. Péter bácsi a férje volt annak, akit egymás közt csak Gyümölcsös asszonynak hívtak, s Julika úgy ismerte a madarakat, hogy ha fiatal lányként lehetősége lett volna, ornitológusnak tanul. Mindent tudott a náluk fészkelő rozsdafarkúakról és más madarakról is. Olyan huszonöt lehettem, amikor úgy jobban megismertem őket. Húsz évvel ezelőtt, ők hetvenkedve is igen tevékeny, vendégszerető házaspár voltak. Péter bácsi élezte meg az oltókésemet olyan tökéletesre, amivel később néha kicsit kivéreztettem magam, ha nem figyeltem eléggé. Mondta és mutatta, hogy az oltókést szíjon kell élezni, nem fenőkővel. Évekig kitartott az ő élezése. Az udvaruk közepén gyönyörű tejcseresznye fájuk volt, de olyan amilyet még nem láttam, és azóta sem sehol máshol. Főleg nem akkora szemekben. A Csencsevári dűlőben pedig olyan csodás szőlőhegyi birtokuk volt, ...
fel
le
Tanítók 1.
A férfiakról is akartam mesélni nektek, akik hatással voltak az életemre és akiktől tanultam a kertekkel kapcsolatban bármit is. Múltkor meséltem, hogy háromévesen már anyámmal veteményeztem, szedtük ki a megtermelt krumplit, és tőle tanultam a három nővér összefogásáról, ő rugalmasabban, megengedőbben állt a kerthez. Nem voltak ellenségek a gyomok és szerintem nem is permeteztünk. Majd az anyai nagyapámtól megtanultam, hogy "hogyan kell kinézzen" a kert, katonás sorokban, ágyásokban és soha nem volt egy szál gaz sem. Persze, anyám szerint csak miután nyugdíjba ment és a felszabadult idejét a kertben töltötte. Minden reggel felment a kertbe, aztán lejött ebédelni, elolvasta a Dunántúli naplót, és ebéd után aludt egyet. Majd délután megint felment kicsit és este fél hatkor szigorúan vacsora volt. Oda szerettem belecseppenni. Tepsiben sült krumpli, saját szalonna, szalámi, kolbász, szódabikarbónás sós-paprikás túró, besózott hagyma, lágytojás. Na, de jól ...
fel
le
Feketelábú indiánok voltunk - tanítók 0.
Anyámmal sétáltunk este egy kicsit és mondtam, hogy milyen vicces, hogy mi már kiskoromban, több mint negyven éve is már babot és tököt vetettünk a kukoricásba, a krumplit meg külön máshová, máshol úgy hirdetik a három nővért, mintha most találnák fel a spanyolviaszt. Sőt, tovább megyek, Anna Jürgen - Az Irokézek fia c. regényében, amit még 1953-ban írt, ugyanígy teszik. Az enyém 1985-ös kiadás 57.000 példányban nyomtatva. A regényben az erdei tisztásokon található kertjeik a képzeletemben formát öltöttek és talán még alapot is vetettek annak, amit később szerettem volna megvalósítani. A permakultúrás és az erdőkertek kategóriában láttam hasonlókat. Nem csak kertészeti könyv formálhatja a gondolkodásunkat. Majd kérdeztem anyámat, hogy tudja-e, hogy hány éves voltam, amikor kislányként vetettem vele és azt mondta, hogy szerinte három, és hogy öcsém is vetett magokat, de ő akkor még csak másfél éves volt. De szerinte már a hasában is krumplit vetettem. Ő felemelte a kapával a ...
fel
le
Élek még
csak nem volt kedvem írkálni. Nem mintha sokminden történt volna az utóbbi időben, így nem is nagyon lett volna miről írnom. Annyi, hogy a hónap elején megint inkasszóztak és levontak 180 rongyot a számláról. Fater utánajárt, állítólag valami elévült dolog és "amúgy is befizette anno, amit kellett, szóval valami tévedés volt és visszakapjuk ezt a 180 rugót". Azt sem hiszem el, amit kérdez. Kicsit érdekes, hogy állandóan belefutunk ilyen pénzlevonásokba, meg valahogy ő mindig ártatlan ezekben az esetekben is. Nem vallaná be soha, ha vaj van/volt a füle mögött. Állítólag majd most, márciusban visszakapjuk a levont összeget. Kíváncsi vagyok... Ma megy az ügyvédhez a bérleti szerződést aláírni és akkor beköltözhet az albérlő a lakásba. Hülyén csinálja a dolgokat és akkor csodálkozik, hogy sosem jut 1-ről a 2-re... Nem fér a fejembe, hogy odaadja a lakást "szívességi lakáshasználat" címén, csak mert nem akar adózni, holott 170, vagy 180 ezer még akkor is befolyna (ha ...
fel
le
Négy a kislány!
Az időjárás hidegre fordultával több állati jó téma kerül elő, mint kerti, de ehhez hozzátartozik, hogy nálam nem különül el a csibésudvar a kerttől, és aki ismer már, az tudja jól. Most, hogy a sötétebb Zsuzsika után a halványvörös Suzy is elült kotlani és megkapta a fele tojását, már csak azt nem tudom, hogy mit adjak majd Hófehérke és Schneewittchen, a fehér ikerlányok alá, ha ők is hajlandóságot mutatnak majd. És hogy hová is tegyem majd őket, hogy háborítatlanul megélhessék anyai ösztöneiket? De megoldom, mert ez a világ legjobb dolgai közé tartozik. Jé barátnőm mondta, hogy nála nem szaporodnak a tyúkok. De amúgy sem tudná, hogy mit csináljon velük. Mire mondtam, hogy na erről kellene nekem workshopot tartanom majd a távoli jövőben. Amúgy megeshet, hogy Jé barátnőm tyúkjai tudják, hogy ő még nincs felkészülve erre a feladatra és megkímélik őt tőle. Más magyarázat nem is lehet rá, mert neki is tőlem keltek a tyúkjai, akik az enyéim fél/tesói, nálam meg folyamatos ...
fel
le
« előző
1
2
3
4
5
6
7
...
870
következő »
támogatóink
https://aktivmacska.hu
http://www.proconer.hu/gdpr
üzenek Tündérnek
segítség
Médiaajánlat
Impresszum
Oldal tetejére
Feleségek.hu csevegő
Online felhasználók:
Privát csevegő
béta
Csevegő partnerek:
Vágyom már
Vágyom már a tavasz üditő illatát,
látni az aranyvessző sárga virágát,
szivárványszínek pompás tobzódását,
érezni a langy esti szellőt, meleget,
testembe sugárzó gyógyító fényeket,
fák ágain kipattanó zöld rügyeket.
Ébredni csicsergős, csókos hajnalokon,
mikor gólyapár tollászkodik az oszlopon,
téli álmából riadó muskátlit a balkonon.
De csak hólé csorog csendben az ereszről
e nagypénteki napon, s a bánatos mennyből
könnyek özöne üzen egy értünk szenvedőről..
Ilona B. T.
RIP
Aggódó barátnőimnek a fagykárokról
Vannak dolgok földön, s égen Horatio, amelyek felett nincs hatalmunk. Ha megfeszülünk sem tudunk heteken keresztül megvédeni minden gyümölcsfát, és csak a remény marad, hogy a következő évek talán jobban alakulnak. S még akkor is reménykedünk, ha tisztán látszik, hogy az emberi faj az, amelyik szemlátomást nem akarja megmenteni magát.
De visszatérve a kiindulóponthoz... Voltak évek, amikor valamiből nem kaptunk szinte semmit, de abban az évben valami másból viszont nagyon sokat kaptunk. Abban az évben, amikor alig volt gyümölcs, rengeteg zöldség termett. Bár én gyümölcsevő vagyok, szóval ez sovány vigasz, de közben mégiscsak remek dolog, ha a főznivaló megtermelésére tett erőfeszítéseim nem voltak hiábavalóak.
Ami most jobban aggaszt az az, hogy a faluban hiába volt relatív szép idő két napig, és hiába nem fagyott el a szőlősbarack, nem hallottam a döngicsélést a virágzó fa körül. Ugyanakkor a szőlőhegyi kertemből kaptam a hírt, hogy ott ...
Félelmetes az emberi agy, olykor aljas és gonosz játékot űz veled. Eltakarod inkább a tükröt is, minek az nekem, hisz látok én – gondolod... De egyszer, minden tükörről lehullik a lepel.
Sötét van. Nincs már Napunk. Csak egy kóbor, szétlopott csillag világít az ég szélen.
– Szégyen – hajtja le a fejét a tükör másik oldalán a fénymás. - Már rég nem az igazságot, csak az igazadat keresed. Észrevetted? Meg is fogod találni, hisz ez a Nap-lopók érdeke, hogy rálelj. A hazugságukra. Rabszolgák vagyunk. Én, veled együtt – pirult bele gazdája szégyenébe a tükörkép. – Hozzád vagyok láncolva. Abban a nekünk csepegtetett félhomályban épp, hogy látjuk egymást. Ez kell, hogy ne olvass, ne írj, ne gondolkozz. Sötétség. A túloldalon a hatalom Mátrix.
- Miért is? - kérdezte magát a fénymás. Kilépve a tükre mátrixából, visszanézett belé, és önmagát látta. Már nem a kinti hasonmása volt. Egy erős ember nézett vissza rá, félelem nélkül az arcán, hittel és reménnyel felvértezve.
Az első útja oda ...
Tudjátok metszettem én fákat már húsz évvel ezelőtt is, bár nem a gyümölcsfák eredetileg a szakterületem, de azt vallom, ha valami igazán érdekel, azt képes vagy igazán jól megtanulni. És én a kertben a legjobban a gyümölcsöket szeretem. Az ízletes, zamatos gyümölcsöket egyenesen a fáról enni.
Amikor legelőször Erika néni megkért, hogy metszem meg a barackfáit, már elmerültem a téma tanulmányozásának elméletében, de még nagyon sokat kellett tanulnom a gyakorlatban. És ő ott volt nagyon sokszor és folyamatosan mondogatta, hogy még rövidebbre, még rövidebbre, még mindig sok rajta a bimbó és képzeljem el, hogy az a vékony kis vesszőcske nem bír el annyi termést. És nincs két egyforma fa! Csak nála van öt szőlősbarack, erőszakosabb növekedésű mint a nemesített fajták, kemény kézzel kellett bánnom velük. Voltak fiatalabb és idősebb szőlősbarackjai is. Az a tipikus sárgás-zöld, szőrös héjú és sárga hússal, közepes méret. De! A méretről tudni kell, hogy igenis számít. Minél kevesebbet ...
Mint említettem a férfiakról akartam mesélni elsősorban ezzel a rövid sorozatomban, akik hatással voltak rám, ma épp szőlő-kapcsolatosan.
Amikor legelsőnek nagyapámat kértem meg, hogy tanítsa meg nekem a szőlőművelést, azt mondta: - Te ezt nem tudod megtanulni.
A környékünkön kizárólag a férfiak privilégiuma volt a szőlőmetszés, a női szervek csak max kacsolhattak és kötözhettek. Meg szüretelhettek. Én azt ott akkor el is engedtem.
Majd nem telt bele több évbe, és megvettem az első szőlőhegyi birtokot. Tehát vettem egy vegyes borszőlős területet, amelyen a szőlőnek a hozzáértő férfigazdája már akkor két éve meghalt, és a rákövetkező évben az özvegye és a menye metszette, ahogyan tudta. Majd az arra rákövetkező évben metszettem anyámmal én, ahogyan tudtuk. Akkor még nem volt kitől tanulni. Nem fiatalítottunk, csak visszavágtuk rövid csapokra. Nagyjából kordonos művelés volt, rosszat nem tettünk vele. Termett is valamennyit.
Majd, talán a második évben amikor fent voltam ...
Péter bácsiról is akartam mesélni nektek. Ő nagyapámnak az iskolatársa volt, manapság kilencvenegy éves lenne, vagy tán kilencvenkettő is már.
Péter bácsi a férje volt annak, akit egymás közt csak Gyümölcsös asszonynak hívtak, s Julika úgy ismerte a madarakat, hogy ha fiatal lányként lehetősége lett volna, ornitológusnak tanul. Mindent tudott a náluk fészkelő rozsdafarkúakról és más madarakról is.
Olyan huszonöt lehettem, amikor úgy jobban megismertem őket. Húsz évvel ezelőtt, ők hetvenkedve is igen tevékeny, vendégszerető házaspár voltak. Péter bácsi élezte meg az oltókésemet olyan tökéletesre, amivel később néha kicsit kivéreztettem magam, ha nem figyeltem eléggé. Mondta és mutatta, hogy az oltókést szíjon kell élezni, nem fenőkővel. Évekig kitartott az ő élezése.
Az udvaruk közepén gyönyörű tejcseresznye fájuk volt, de olyan amilyet még nem láttam, és azóta sem sehol máshol. Főleg nem akkora szemekben. A Csencsevári dűlőben pedig olyan csodás szőlőhegyi birtokuk volt, ...
A férfiakról is akartam mesélni nektek, akik hatással voltak az életemre és akiktől tanultam a kertekkel kapcsolatban bármit is.
Múltkor meséltem, hogy háromévesen már anyámmal veteményeztem, szedtük ki a megtermelt krumplit, és tőle tanultam a három nővér összefogásáról, ő rugalmasabban, megengedőbben állt a kerthez. Nem voltak ellenségek a gyomok és szerintem nem is permeteztünk.
Majd az anyai nagyapámtól megtanultam, hogy "hogyan kell kinézzen" a kert, katonás sorokban, ágyásokban és soha nem volt egy szál gaz sem. Persze, anyám szerint csak miután nyugdíjba ment és a felszabadult idejét a kertben töltötte. Minden reggel felment a kertbe, aztán lejött ebédelni, elolvasta a Dunántúli naplót, és ebéd után aludt egyet. Majd délután megint felment kicsit és este fél hatkor szigorúan vacsora volt. Oda szerettem belecseppenni. Tepsiben sült krumpli, saját szalonna, szalámi, kolbász, szódabikarbónás sós-paprikás túró, besózott hagyma, lágytojás.
Na, de jól ...
Anyámmal sétáltunk este egy kicsit és mondtam, hogy milyen vicces, hogy mi már kiskoromban, több mint negyven éve is már babot és tököt vetettünk a kukoricásba, a krumplit meg külön máshová, máshol úgy hirdetik a három nővért, mintha most találnák fel a spanyolviaszt.
Sőt, tovább megyek, Anna Jürgen - Az Irokézek fia c. regényében, amit még 1953-ban írt, ugyanígy teszik. Az enyém 1985-ös kiadás 57.000 példányban nyomtatva. A regényben az erdei tisztásokon található kertjeik a képzeletemben formát öltöttek és talán még alapot is vetettek annak, amit később szerettem volna megvalósítani. A permakultúrás és az erdőkertek kategóriában láttam hasonlókat. Nem csak kertészeti könyv formálhatja a gondolkodásunkat.
Majd kérdeztem anyámat, hogy tudja-e, hogy hány éves voltam, amikor kislányként vetettem vele és azt mondta, hogy szerinte három, és hogy öcsém is vetett magokat, de ő akkor még csak másfél éves volt. De szerinte már a hasában is krumplit vetettem.
Ő felemelte a kapával a ...
Az időjárás hidegre fordultával több állati jó téma kerül elő, mint kerti, de ehhez hozzátartozik, hogy nálam nem különül el a csibésudvar a kerttől, és aki ismer már, az tudja jól.
Most, hogy a sötétebb Zsuzsika után a halványvörös Suzy is elült kotlani és megkapta a fele tojását, már csak azt nem tudom, hogy mit adjak majd Hófehérke és Schneewittchen, a fehér ikerlányok alá, ha ők is hajlandóságot mutatnak majd. És hogy hová is tegyem majd őket, hogy háborítatlanul megélhessék anyai ösztöneiket? De megoldom, mert ez a világ legjobb dolgai közé tartozik.
Jé barátnőm mondta, hogy nála nem szaporodnak a tyúkok. De amúgy sem tudná, hogy mit csináljon velük. Mire mondtam, hogy na erről kellene nekem workshopot tartanom majd a távoli jövőben.
Amúgy megeshet, hogy Jé barátnőm tyúkjai tudják, hogy ő még nincs felkészülve erre a feladatra és megkímélik őt tőle. Más magyarázat nem is lehet rá, mert neki is tőlem keltek a tyúkjai, akik az enyéim fél/tesói, nálam meg folyamatos ...
