- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Reményeinket felül múlva tegnap éjjel 22.36-kor át léptük meg lett a 200. hihetetlen hajrá, hihetetlen léptek az egész hihetetlen nem kiabálom el még csak örülök hogy lassú léptekbe de haladunk előre és előre nem nézzük az előttünk levőknek mennyi van, de infó szerint majdnem sőt talán több kétszer annyi, de ez nem tántorít el hogy menjünk és menjünk...
Honnan van az emberbe ennyi kitartás? Küzdő szellem???? Fogalmam sincs...
Nem kimondottan vérre menő persze, de mégis egy igazi verseny, mostanság sok kávét iszom..., de ez hosszú.......
De Barbi más versenyekbe is megy mint a gőzös el se hittem volna hogy őt is felvillanyozza a lehetőségek megfogása:))))
Tudom erre most sokan azt mondanák dicsekvés stb. nem baj, túl élem, viszont talán fogalma sincs teljesen mindenkinek mennyi enercsájzer elmegy ebben:((((
De túl élem, mert tudom a lányomért teszem amit teszek, vagyis teszünk::))) Azt pedig, hogy ezt ki hogy értékel per pillanat nem számít egy dolog, hogy megtartsuk azt a ...
fel
le
Tegnap arra gondoltam, hogy írnék a könyvtündér rovatba könyvajánlókat. Úgysem ír oda senki. És bár én főleg ponyvát olvasok, olyan 80%-ban, de ha arra gondolok…
Nem tudom, hogy miért szégyelljük, hogy ponyvát olvasunk, vagyis lektűrt ugye. Hiszen filmben nem okoz ez szégyent. És azt is élvezzük, ha megnézünk egy romantikus filmet, vagy vígjátékot, bármennyit, és a ponyva is ilyen.
Ugyanúgy élvezetet jelent. Valóban csak pillanatnyi szórakozás. Akár egy vígjáték. Pont az a cél is. A kikapcsolódás.
Tegnap valami igaz történetet olvastam egy... majd megírom, már elhatároztam.
Viszont ha szórakozni szeretnék és csak úgy elütni a hosszú téli estéket akkor biztosan valami limonádét választok. Én sokszor nem is emlékszem az írók nevére később, kivéve, ha több könyvet is írnak. De általában 10 könyvből amit olvasok, legalább 6 limonádé. De szórakoztat. Egy-délutános.
Sokszor megnevettet és kikapcsol azokra az órákra. Pontosabban önvédelemből olvasom és élem bele magam, mert ha arra ...
fel
le
Tegnap végre ÉREZTEM azt, amire idáig vágytam, amit sose tudtam megfogalmazni-tán nem is lehetett volna- de most végre éreztem MELLETTE!
Ahogy ültünk, ahogy hozzám ért,ahogy símogatott, ahogy csókolt, ahogy a szemembe nézett...
Imádtam minden percét, és jó érzéssel töltött-és tölt most is el- el az együttllét Vele.
Nagyon jókor jöttek ezek az "érzések" Tőle (furcsa, még mindig nem merem kijelenteni 100 százalékosra, hogy Ő is érezhet vmit irántam a testi vonzalmon kívül), most, hogy talán egyáltalá nem lesz módunk kettesben lenni...erőt adnak a folytatáshoz, mármint a mindennapok folytatásához. Nyugodtan, megfontoltan, bizakodón indulok a jövő felé....aztán majd lesz valahogy.
Sokat elvárni ebben a helyzetben nem lehet, nem is akarok.
Hiányozni fog, Ő és az "érzései".... csak azt sajnálom, hogy nem voltam képes elmondani Neki mikor kettesben voltunk, hogy mit érzek iránta...attól tartok, hogy többet nem lesz rá lehetőségem kimondani, és lehet, hogy örökre ...
fel
le
Én azt hittem, hogy a büdösbencét mindenki ismeri, de úgy látszik, hogy ezen a néven nem ismert. Amúgy valami poloska, a málnát szokta bebüdösíteni a kertben, és a mellékelt képen látható. Kb 2 cm hosszú.
Azért utálom, mert amelyik málnára rámegy, vagy beleharap, az ehetetlen lesz. Ezért nem szoktam hagyni, hogy beérjen rendesen, mert akkor már tuti, hogy beleevett. Az éretlenebb málnát nem csípi. Amúgy létezik belőle mindenféle méretben és színben.
A másik bajom vele, hogy ha őkelme megijed, akkor a fenekén köp valami iszonyú bűzös váladékot, mint a büdös-borz. Talán róla kapta a nevét. Amúgy nem tudom, hogy ez népi elnevezés-e, csak abból gondolom, hogy nem ismertétek a nevét.
Mostanában - és általában ilyenkor ősszel - szeret berepülni az ablakon, és naná, hogy megtalálta a szúnyoghálón az egyetlen rést.
Mostanában egy barnább változata is repül befelé, és az még nagyobb és még félelmetesebb. Mint egy szörny, de komolyan. Nincs ám bogárfóbiám, csak a százlábútól jön rám a ...
fel
le
És itt a videó is hozzá:
http://www.youtube.com/watch?v=ZMrVd_YksAY&NR=1
És egy vers is HOZZÁ:
A vágy szárnyai
A végtelen időben megtapasztalni a pillanatot;
A Földre ezért születtünk, érted én ezért vagyok
Kincsemnek látni, mit mások hagynak ott;
Elveszni hagyni: én ezért vagyok.
Fájni örömmel, vérezni hagyni szívemet,
Csillagunk együtt keresni; tudni, hogy itt és ezt lehet.
Csókommal érintni édes ajkakat,
Tudni, hogy elmúlik, de mégis kell, s szabad.
Lehunyt szemekkel a fényben fürdeni,
Akarni, dacosan akarni, kelleni.
Magamhoz ölelni egy boldog napot
Elveszni hagyni, én ezért vagyok.
fel
le
Egy kicsit lehangolódtam ma. Az egész szombaton kezdődött, amikor a kipufogó a kocsin kettétört. Sajnos nem tudok az autó nélkül élni, se dolgozni, így mit volt mit tenni, elvittem a szerelőhöz tegnap. Rendes volt, mert bevállalta, és ma kész is lett. Csak az ára: 35000 Ft. Na ez durva. Nem a szerelő tehet erről, sem senki más, ez van. Az autó idősödik és elhasználódik. Csakhogy így nem tudom egyáltalán miből is veszünk tüzelőt.
Miért van az, hogy amikor úgy néz ki, egy kicsit helyrejössz, máris beüt egy olyan, ami lelomboz?
Persze nézzem a jó oldalát: a számlák némelyikét befizettük, ha az asszonyt bármi éri, nem kell fizetni az eü ellátásért (mivel nincs munkahelye és "jól keresek", ezért havi 5100Ft az eü hozzájárulás), mehetek kocsival dolgozni, és nem büntet meg a rendőr (3 nap alatt 2 rendőr mellett is elmentem, akik úgy néztek rám, hogy ha a másik oldalon mennék rögtön megállítanának, előtte már idejét sem tudom, mikor láttam őket). Az már más kérdés, hogy miből is ...
fel
le