- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Megint kedvenc írómtól idézek: "Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz."
Ismeritek a Száz év magányt? Igen, ő írta, Gabriel Grazia Marquez ..
Én ez idézet szerint próbálok élni, több-kevesebb sikerrel, de lehetőleg mindig őszintén. Mert az út utolsó szakaszában koptatva a köveket már megengedhetem magamnak. Legyünk őszinték, az első szakasz általában a repdeső, boldog fiatalságé, a középső szakasz a boldogulni akarásé, a munkáé, a családé, tele kompromisszumokkal..
Tehát nekem már nincs mitől tartanom, a terveim napokra vannak beosztva és örülök, ha egyre fogyatkozó erőmmel ezeket megtudom valósítani. Semmi keserűség, szomorúság nincs bennem e miatt, hiszen ez az élet rendje, örülök, hogy eljutottam idáig.
Mindezt csak ez az idézet hozta ki belőlem, nem is tudom, miért írtam le.
fel
le
Napfényes szép napot, békés ünnepi készülődést kívánok!
VALAHOL
valahol egy vadregényes tájon,
hol vadrózsák virítanak
belépésre csábít egy vaskapu,
rajta vasvirágok nyílnak,
vadszőlő fut a vakolaton,
muskátli virít a vakablakon,
viola illatot sóhajt a kert,
vándor felhő vándorútra kelt,
várok valakit valameddig,
ki jön valahonnan valamikor,
s ványadt világom kiviláglik,
fagyott vérem helyett vénámban
majd frissült vér vágtázik..
/BI/
fel
le
Jó reggelt, napfényes szép napot!
Gyönyörű, szinte tavaszias időt hozott a reggel.El is határoztam, ma elkezdem a metszegetést.
METSZÉS
Bizonytalankodik a nap,
mint aki maga sem tudja,
küldjön-e tavaszi sugarakat.
Aztán megcsiklandozza a szeleket,
elhessegeti a komor felhőket,
s e kis ragyogásban a tenni akarás
erőre kap, hisz' a szőlő, a fák
úgy várják már az új ruhát.
Metszegetek, lágyan simogat a szél,
a körtefáról egy galamb turbékolva
hozzám beszél...
szeméből biztatás sugárzik,
mintha csak te néznél,
lehajtom fejem, érzem, itt vagy velem,
s ahogy haladok a sorban,
lábad nyomát keresem, hol van?
Ekkor a galamb lendülettel elrepül,
folytatom a metszést, de már
hazajáró lelked nélkül.
Ha majd virágozni kezdenek a fák,
a méhek zümmögésében
hallani fogom hangod,
mert évről-évre így van ez,
az én s a te tavaszod...
/BI/
Kép:net
fel
le
Benne vagy a tollban, melyet kezemben tartok
és az "okoson" betűket nyomogatok.
Szemed mosolyog, ha végigmegyek
a fehér szőnyegen és közben arra gondolok,
most lelked berkeiben topogok...
Kezed munkája ott fortyog a serpenyőben,
a paprika és fűszereid ízét érzem a nyelvemen.
Érzéseim ott lobognak a kandalló tüzében
lángoló fahasábokban,
s ha kitekintek az ablakon és látom a téli tájat,
körülfon egy érzés, verseidet olvasom,
amint szemeiddel símogatod a deres fákat...
"Sugárnak mi a célja-köze,
ha nincs, aki visszatükrözze?
Asztalon minek a hús-kenyér,
ha nem kérhetlek: "No, egyél"
.
Mindenhol és mindenben ott vagy,
távol és közel, ébren, vagy álomban,
s komor napokon is felvidít a gondolat,
mert mindenben érzem, hogy vagy...
/BI/
/Idézet: Hidas Antal: Elutaztál/
fel
le
KARÁCSONYFA
Csitt! Hallod, hogy rezdül a fa ága?
Az angyalok csilingelnek rajta!
Itt lebegnek az ágak között,
látják, arcodra mosoly költözött.
Villognak kis lámpák fényei,
vidám tánccal lebegnek a fa diszei,
nézd azt a ragyogó gömböt,
hogy illegeti magát a tűlevelek közt.
Tükrében fürdenek piros szaloncukrok,
szerényen megbújnak a kicsi csillagok.
.
Csillagszóró szikrái ontják a fényt,
szeretetet szórnak és reményt,
érzed, ugye a meleget és szeretetet?
Jászolban fekszik a kisded, ki megszületett.
.
Ragyogjatok csillagok
Küldjetek fényt és meleget,
gyógyitsátok meg a sok beteget,
sugaratokból jusson mindenkinek,
szeretetet és boldogságot adj az embereknek,
magyaroknak, székelyeknek, külhonban élőknek
szegényeknek, hontalannak, állatoknak,
hogy a sok-sok nép békében éljen a világon,
legyen minden napunk karácsony!
/BI/
Kép: Net
fel
le
Jó reggelt, napfényes szép napot!
Gyönyörű, szinte tavaszias időt hozott a reggel.El is határoztam, ma elkezdem a metszegetést.
METSZÉS
Bizonytalankodik a nap,
mint aki maga sem tudja,
küldjön-e tavaszi sugarakat.
Aztán megcsiklandozza a szeleket,
elhessegeti a komor felhőket,
s e kis ragyogásban a tenni akarás
erőre kap, hisz' a szőlő, a fák
úgy várják már az új ruhát.
Metszegetek, lágyan simogat a szél,
a körtefáról egy galamb turbékolva
hozzám beszél...
szeméből biztatás sugárzik,
mintha csak te néznél,
lehajtom fejem, érzem, itt vagy velem,
s ahogy haladok a sorban,
lábad nyomát keresem, hol van?
Ekkor a galamb lendülettel elrepül,
folytatom a metszést, de már
hazajáró lelked nélkül.
Ha majd virágozni kezdenek a fák,
a méhek zümmögésében
hallani fogom hangod,
mert évről-évre így van ez,
az én s a te tavaszod...
/BI/
Kép:net
Benne vagy a tollban, melyet kezemben tartok
és az "okoson" betűket nyomogatok.
Szemed mosolyog, ha végigmegyek
a fehér szőnyegen és közben arra gondolok,
most lelked berkeiben topogok...
Kezed munkája ott fortyog a serpenyőben,
a paprika és fűszereid ízét érzem a nyelvemen.
Érzéseim ott lobognak a kandalló tüzében
lángoló fahasábokban,
s ha kitekintek az ablakon és látom a téli tájat,
körülfon egy érzés, verseidet olvasom,
amint szemeiddel símogatod a deres fákat...
"Sugárnak mi a célja-köze,
ha nincs, aki visszatükrözze?
Asztalon minek a hús-kenyér,
ha nem kérhetlek: "No, egyél"
.
Mindenhol és mindenben ott vagy,
távol és közel, ébren, vagy álomban,
s komor napokon is felvidít a gondolat,
mert mindenben érzem, hogy vagy...
/BI/
/Idézet: Hidas Antal: Elutaztál/
KARÁCSONYFA
Csitt! Hallod, hogy rezdül a fa ága?
Az angyalok csilingelnek rajta!
Itt lebegnek az ágak között,
látják, arcodra mosoly költözött.
Villognak kis lámpák fényei,
vidám tánccal lebegnek a fa diszei,
nézd azt a ragyogó gömböt,
hogy illegeti magát a tűlevelek közt.
Tükrében fürdenek piros szaloncukrok,
szerényen megbújnak a kicsi csillagok.
.
Csillagszóró szikrái ontják a fényt,
szeretetet szórnak és reményt,
érzed, ugye a meleget és szeretetet?
Jászolban fekszik a kisded, ki megszületett.
.
Ragyogjatok csillagok
Küldjetek fényt és meleget,
gyógyitsátok meg a sok beteget,
sugaratokból jusson mindenkinek,
szeretetet és boldogságot adj az embereknek,
magyaroknak, székelyeknek, külhonban élőknek
szegényeknek, hontalannak, állatoknak,
hogy a sok-sok nép békében éljen a világon,
legyen minden napunk karácsony!
/BI/
Kép: Net
A kinti munkák nagyrészét már elvégeztük. Legjobb most bent, a kellemes melegben tevékenykedni, főzni az ebédet és végezni a mindennapi tevékenységet. Én most sütök aranygaluskát, mert az édesség feldobja a nap hangulatát...
öreg vagyok már,zord időket éltem
lombhajamat orkán, vihar kitépte
nem ringok már csendesen esti szélben
kopár ágkarom nyújtom a semmibe
arcomról a kéreg-bőr rég lehámlott
s korhadva a zöld szőnyegre hullt
fatestem ezer fájó görcsbe rándult
az idő évgyűrűkkel koronázott
de szemem a régi, őrzi az ifjú fákat
tavasszal odvamba madarak szállnak
szívem dobog, mikor fiókák születnek
felettem vidám felhők gyülekeznek..
/BI/
Kép: net
