- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Lefeküdtem korábban, hátha el tudok aludni, mert a délután óta boldogító migrén nem múlt el és van, hogy az alvás segít. Éreztem valami furcsa, égett szagot, úgyhogy szimatoltam egy sort a kályha környékén, de ott minden oké volt, szóval megkérdeztem a fatert, hogy ő éget-e valamit (az ajtóm alatt rés van és átjönnek tőle a szagok), de azt mondta, hogy nem éget semmit. A biztonság kedvéért újra körülszaglásztam a kályha környékét, de továbbra sem volt ott gáz, így azt hittem, megint hallucinálok. Visszafeküdtem és már félálomban voltam, amikor az egyik macska alkotott és felébresztett az alomkaparással. (Ez volt a mák.) Felkeltem eltakarítani a produktumot és gondoltam ha már talpon vagyok, rakok egy utolsó adagot a tűzre. A fás doboz mellett volt a hamugyűjtő (ezek a kályhától távolabb vannak, ezért nem éreztem a kályhánál szaglászva, hogy hol van a szag forrása) és ahogy nyúltam a dobozba, megéreztem, hogy meleg száll fel az alkaromra a mellette lévő hamugyűjtőből (ami mellett volt ...
fel
le
fater megpróbálta befogni, de mindig elmenekült. Tegnapelőtt délután még ott aludt a szokott helyén, aztán nem volt ott, de fater szerint mindig elment, azután visszatért, szóval aznap koraeste már készült neki megint a meleg kaja, hogy majd megkapja vacsorára. Fater addig nyilván nem akarta kivinni, amíg a kutya vissza nem jön, hogy ne hűljön ki, meg hogy ne egye meg másik állat. Időnként kiment, de a kutya nem volt ott és azóta sincs. :-/ Eddig az összes kutya ugatott a környéken, ahányszor kóborolni indult, de akkor estétől csend van és a sírását sem halljuk. Ez mind vagy jót jelent, vagy nagyon rosszat. Vagy befogták az állatvédők, vagy valaki más fogta be, netán a gazdája megtalálta. Ha egyik sem történt meg, akkor baja eshetett. Zavar, hogy nem tudom, mi lett a sorsa. :-(
Szokásos 'dokumentáció' a fizikumomról:
Van a bal combom belső felén egy kitágult ér, ami egészen térd alattig kitapintható és jóideje nem fájt már, de 2 napja fáj, főleg ha állok/járok. Talán ez az ...
fel
le
Volt egy kóbormacska, aki idejárt az udvarunkba éhesen, így etetni kezdtem. Hamar hozzámszokott és úgy cikázott előttem keresztbe-kasul, követelve a simogatást, amint megjelentem a teraszon, hogy többször is majd' átestem rajta. :-D Be akartam hozni egy idő után a házba, hogy biztonságban legyen, de nem maradt meg, mindhárom próbálkozásnál keservesen nyávogott és menni akart kifelé, így ki kellett engednem. Nem félt már tőlünk, nagyon barátságos volt, csak a bezártságot nem bírta, mert megszokta a kinti életet. Reméltem, hogy nem esik baja, de sajnos egy nap nem jött haza. :-( Most megint etetek egyet, de ő sem marad meg bent, remélem, hogy neki nem esik baja. Már kölyökként is próbáltam az állatokat megmenteni és most megint van egy bajban lévő, ő egy nagytestű kutya. Remélem sikerül a sorsát elrendezni. Pár napja figyeltem fel arra, hogy a közelben szomorúan vonyít. Először arra gondoltam, hogy talán most került a házhoz és kikötötték, emiatt még a második napon sem gondoltam másra, ...
fel
le
A tegnapelőtti napom ment a kukába, mert délutánig aludtam, olyan fosul voltam a hirtelen felmelegedés miatt. Nem panasz, csak a dokumentáció kedvéért jegyzem le. Már 2 napja boldogított szünet nélkül a migrén, de tegnapelőttre tetőzött és egy görcsroham is járt mellé bónuszba. Azért így sem panaszkodom, mert más bajom nem volt. Azóta sem az igazi a búrám, de ezzel a mértékkel még elvagyok.
A legutóbbi jegyzetben írtam, hogy a lakást nem adta ki apám. Mostanáig. Kb. egy-másfél hete megy a szervezkedés, meg a vita a tulajjal, mert fater már szerzett is bérlőt, aki most vár. Nem értek az ilyen hivatalos dolgokhoz, de természetesen ügyvéd is be van vonva. Kíváncsi vagyok, hogy így, hogy a bérleti díjjal több lesz a pénz, mennyit fog haladni a kérónk... Mondjuk eddig sem az anyagiak miatt nem haladt.
Gyakran eszembejut egy jóbarátom, a Jani. Anno nagyon jókat beszélgettünk, valószínűleg azért, mert nagyon hasonlóan élünk meg dolgokat és sok dologról ugyanúgy vélekedünk. Nincs jogom ...
fel
le
Tegnap sem agysejtem, sem időm nem volt arra, hogy a 2024-es évemre visszatekintsek. Szita az agyam, de ezé' jó a blog; tudok puskázni. :-D Fejből csak 1-2 dolog rémlett, de a posztok segítettek visszaemlékezni.
2024-ben:
- Fater megvette a kéményt és az ablakokat, bár semmi nem lett ezek közül beépítve, a szobám nem haladt semennyit. Idén elvileg fel lesz újítva, de hiszem, ha megtörténik. Jó lenne már a saját szobámban létezni, elszeparálódni apámtól. Most csak egy ajtó választ el minket és nincs nyugtom, meg fűteni sem tudok rendesen, mert állandóan nyitva kell lenni az ajtómnak, hogy menjen hozzá meleg, így viszont nálam is lehűl a szoba, szóval nemsokkal vagyok előrébb azzal, hogy van nálam fűtés. Jégverem már nincs ugyan, de meleg sem. 6 év alatt nem volt képes magánál megoldani a fűtést sem.
- Történtek pozitív változások, ami a mentális állapotomat illeti, mert fejlődtem 1-2 dologban. Bőven van még dolgom magammal és ez így lesz, amíg élek, bár megint nem járok terápiára ...
fel
le
Szokott mód' békében telik és ez nekem már elég. Nem tudom, miért csak ilyenkor tud normálisan viselkedni az öregem, de legalább ilyenkor nyugi van. Tegnap koraeste jött értünk az Ildi kocsival. Nem akartam átmenni, de egyedül lenni sem akartam, úgyhogy mentem. Most jobb volt a légkör, mint amilyen lenni szokott, de kifejezetten jó azért most sem volt. Kicentizve az időt, de megérkezett az öregnek és a Gabinak az ajándék, örültek, szóval idén sem nyúltam mellé. Bennem most nagyjából nyugi van, mert az öreg ilyenkor normálisabb, meg tudtam beszélni a Tesómmal és a másik fogadott Tesómmal is mindig jó légkörben beszélgetünk. Mindez nekem elég, hogy legyen miért, kikért kitartani. Most igyekszem az ünnepre figyelni, egy kicsit próbálok ellazulni. Ma ebben nem partner a búrám, mert reggel óta migrén boldogít és hiába aludtam, nem múlt el, nem is enyhült, de estére már biztos megszűnik. A rendszeres Olvasóimnak, de az idetévedőknek is békés, boldog Karácsonyt kívánok!
fel
le
Járt volna virgács, de azt nem kaptam. :-D Csokit igen és mégvalamit, de azt nem a fateromtól. Épp' ez a lényege a sztorinak, hogy olyasvalamit kaptam, amit tőle kéne, de sosem kaptam és épp' dühös is voltam rá, amiért megint lemaradok egy élményről, mert nem juttat el a helyszínre, holott meg volt beszélve, valamint hogy szinte semmi élmény nem ér soha, mert nem visz sehová, erre pont akkor kaptam valakitől őszinte törődésről és szeretetről árulkodó mondatokat. Annyira nem vagyok hozzászokva, mivel nem kaptam a környezetemtől, meg annyira éles kontrasztot adott előbbinek a valódi törődés, hogy jött valamiféle pozitív sokk a kapott jó hatására. Nem tudtam hová tenni, hogy tényleg annyira számítok és ugyan szokás szerint vasszigorral fegyelmeztem magam, egy ponton beintett a kontroll és szégyenszemre sírvafakadtam. Hogy miért jegyzem le, holott égő? Azért, mert ez ugye egy mentális- és fizikai stagnálásokat/állapotváltozásokat is lekövető blog és most egy újabb mérföldkőhöz érkeztem ...
fel
le