- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
naplója
Nem nehéz engem boldoggá tenni, ma jöttem erre rá. Tudjátok hogyan?
Amikor ma délután bekapcsoltam a FB-ot, ott virított hogy egy üzenetem van. Na, mi? Egy szív!
♥
Hát, igen... a lábam elgyengült, a lelkem kivirult, a szemem könnybe lábadt szinte és lágy, romantikus, rózsaszín felhő telepedett rám. Így három év után ez nem semmi, úgy érzem.
Utána elgondolkodtam rajta, hogy milyen könnyű engem boldoggá tenni.
Elég egy szív és más semmi.
Csak azt nem értem, hogy másnak miért megy ez ilyen nehezen? Biztos kevésbé lennék zsémbes, ha a ♥ tulajdonosa többször lenne a közelemben.
fel
le
Úgy érzem, hogy ha vele vagyok, olyan, mintha hazaérnék, mintha mindig is mellette lett volna a helyem és hogy a köztünk lévő számtalan különbözőség ellenére tudom, hogy szüksége van rám, bár tudom, hogy ezt utóbbit be nem vallaná. :)
Vele soha nem kell szégyellnem magam semmiért.
És minden olyan természetes.
Egy időben voltak kétségeim, hogy megfelelek-e neki, mert ő zseniális én meg egy szimpla "szőke" vagyok, meg mindig "agyoniskolázott" csajai voltak előttem - persze egyik se végződött jól. De akkor is, értitek. Aztán amikor elmondtam, hogy félek az elvárásaitól, azt mondta, hogy úgy vagyok jó, ahogy vagyok és kész. Talán velem azért jön ki jól, mert az érzelmi intelligenciám magasabb, mint az IQ-m, nála fordítva van. :)
Múltkor a lánya kérdezte, hogy hogyan jöhettem én össze az apjával, mert ő egy (csúnya szó), én meg annyira normális és rendes vagyok.
Rávágtam,hogy tudja, hogy van az a mondás az ellentétekről és a vonzásokról és hát... lehet benne ...
fel
le
Nem nehéz engem boldoggá tenni, ma jöttem erre rá. Tudjátok hogyan?
Amikor ma délután bekapcsoltam a FB-ot, ott virított hogy egy üzenetem van. Na, mi? Egy szív!
♥
Hát, igen... a lábam elgyengült, a lelkem kivirult, a szemem könnybe lábadt szinte és lágy, romantikus, rózsaszín felhő telepedett rám. Így három év után ez nem semmi, úgy érzem.
Utána elgondolkodtam rajta, hogy milyen könnyű engem boldoggá tenni.
Elég egy szív és más semmi.
Csak azt nem értem, hogy másnak miért megy ez ilyen nehezen? Biztos kevésbé lennék zsémbes, ha a ♥ tulajdonosa többször lenne a közelemben.
Úgy érzem, hogy ha vele vagyok, olyan, mintha hazaérnék, mintha mindig is mellette lett volna a helyem és hogy a köztünk lévő számtalan különbözőség ellenére tudom, hogy szüksége van rám, bár tudom, hogy ezt utóbbit be nem vallaná. :)
Vele soha nem kell szégyellnem magam semmiért.
És minden olyan természetes.
Egy időben voltak kétségeim, hogy megfelelek-e neki, mert ő zseniális én meg egy szimpla "szőke" vagyok, meg mindig "agyoniskolázott" csajai voltak előttem - persze egyik se végződött jól. De akkor is, értitek. Aztán amikor elmondtam, hogy félek az elvárásaitól, azt mondta, hogy úgy vagyok jó, ahogy vagyok és kész. Talán velem azért jön ki jól, mert az érzelmi intelligenciám magasabb, mint az IQ-m, nála fordítva van. :)
Múltkor a lánya kérdezte, hogy hogyan jöhettem én össze az apjával, mert ő egy (csúnya szó), én meg annyira normális és rendes vagyok.
Rávágtam,hogy tudja, hogy van az a mondás az ellentétekről és a vonzásokról és hát... lehet benne ...
Na aggódjatok, hogy tele velem a lapozó, és bocsi, ha kiszorítok pár sort!
Csak láthatóvá tettem pár cikkemet, amelyeket eddig névtelenül írtam, mert úgy gondolom, hogy a bujkálás ideje lejárt - már amennyire lehet.
Kép: donnaantonow.com
Én döntöttem.
Hogy jól vagy rosszul,
majd az idő eldönti.
De ha te is döntöttél
és kifolyt a bor,
hát ó bor...
mit lehet tenni...
a vörös az igazi,
a rozé pocsék,
a fehér allergiás reakció,
Erre igyunk,
én csak ott...
Szívecskés fémbögrében
szűk konyhában
gyertyafényben.
Vörös selyem
ízű a bor...is.
Igen különleges pasis napom volt. Úgy is mondhatnám, hogy feltorlódtak a pasik ma nálam, mint egy dugóban a négysávos úton.
A reggel azzal kezdődött, hogy a villamoson két jóképű lovag is mellém pályázott... váltották egymást... később egy harmadik a munkahelyem előtt a motorháztetőjére szeretett volna felültetni, persze én gyorsabb voltam... sűrű bocsánatkérés közepette állt arrébb... aztán két másik fogott közre hazafelé a villamoson. Nem tudtam eldönteni, hogy melyiknek volt szebb barna szeme. Sajnos a szebbik tovább utazott, pedig el tudtam volna veszni benne... Bár én akkor is csak arra a zöld szeműre várok... csak néha jó egy kicsit tetszeni...
Arra gondolok, hogy kilépek a munkahelyem bejáratán és akkor ott áll Ő... és puszi-puszi, mert mások előtt nem szoktunk többet... de elég egy nézése, amiben benne van minden el nem ölelt ölelés...
El nem ölelt ölelés...
elmaradt ölelés...
bepótolandó ölelés...
Utólag kárpótolva ezernyi öleléssel... meg jégkrémmel.... meg... meg... vele.
kép:internet
Ma előttem ment egy szerelmespár kézenfogva elég sokáig az utcán, és olyan ruganyosan ment a nő, szóval jó értelemben, úgy, mint én zenére szoktam, ritmusosan, és... úgy beleképzeltem magam a helyzetbe, hogy ha a párommal mennénk kézenfogva reggelente... ő a kis éthordóval a munkahelyére meg én is... De szép is lenne...
Kép:internet
