- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
F.Villon:BALLADA A KALÓZOK SZERETŐJÉRŐL
Jennynek hívták, szőke volt és éhes,s a szállodában üveget mosott,
hol elhamarkodott szeretkezések szagát árasztották a bútorok.
S mikor szitkokkal teltek meg az éjek,s csiklandott ringyók részeg sikolyával:
ő a hajóra gondolt nyolc ágyúval s tizenhét vitorlával.
S ha ágyazni ment, mert már a párok vártak,vagy hajnaltájt meleg vizet hozott:
megtörtént néha, hogy egy vendég vasárnap markába titkon egy dénárt nyomott.
Ilyenkor mindig némán megköszönte alázatosan vézna mosolyával,
és a hajóra gondolt nyolc ágyúval s tizenhét vitorlával.
És éjjel, ha kiment a folyosóra,egy-egy éhes hím gyakran rálesett,
ki ott mindjárt a bűzhödt kőpadlóra teperte le: s ő mindent engedett.
S mikor a férfi vállait harapta,s mellét kereste borgőzös szájával:
ő a hajóra gondolt nyolc ágyúval s tizenhét vitorlával.
S egy délben zaj támadt a tengerparton,s találgatták mindnyájan az okát,
de ő felkacagott az utcasarkon,és még otthon is nevetett tovább.
S ...
fel
le
1939. június 15.- én született Szilvásszentmárton, magyar orientalista, író, műfordító.
Középiskolai éveit Kaposváron, a Cukor- és Édesipari Technikumban fejezte be, majd az ELTE BTK történelem-mongol szakán szerzett diplomát 1962-ben. Később a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének tagja, a Keletkutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE előadója. 1967 óta a nyelvtudományok kandidátusa.
Tanulmányai során éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanult az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen.
A tibeti és a mongol folklór és irodalom, valamint e népek történelme képezte tudományos munkásságának fő területeit. Mintegy 100 tudományos cikke jelent meg e témakörökben, ezenkívül burját és mongol eposzokat fordított.
Írói tevékenységét ifjúsági regények írásával kezdte. Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika ...
fel
le
belemlóg:
Állatok, emberek védelmezője,
az anyaföld hűséges őrizője,
szemed, mint a macskaszem féldrágakő,
nap mint nap csiszolt, tökéletesedő,
lágy, hullámos-fodros hajad erdeje
nem túl világos vagy sötét, elveszek
benne, füled erdőtündék formálták,
de végül „mégis ember vagy”, gondolták,
kerek lett, mint mosolyod napsütése,
nyárba fagyot hozó, s nyarat a télbe,
égbe ívelsz, gótikus katedrális,
kár lenne eszedet veszteni máris.
achilleous:
Őrangyala a jó Anyaföldnek,szeme a Nap
álma a Hold.
Drágakövekkel jő, miket az Idő
csiszolt.
Mosolya a nyári szivárvány,
ez én szívem mégis
márvány.
Katedrális bús kövén a
Holt.
belemlóg:
Oltárod kövén térdelek.
Nincs más, vedd márványszívemet,
használd építőkövednek,
faragj belőle szobrokat,
tégy vele, amit jónak látsz,
s bármi lesz, engem megtalálsz.
achilleous:
Oltárkövön dobog még élő szivem.
S én Isten gyümölcseként,
lehullva.
Nem vagyok már csak
egy hulla.
Költő!
Vidd hírül a verseldeieknek,hogy
...
fel
le
Egyszer lehet, hogy bánni fogom a túlontúl őszinteségemet,
De most még bízom.
Egyszer lehet, hogy elveszítem ezt a bizalmat és bánni fogom,
De most még reménykedek,
Határokat feszegetek.
Mit lehet? Mit szabad? Mit nem? Amit megengedek.
Megosztottja vagyok a Világnak, és engedek a mának.
Most van! A múlttal és jelennel. Mit hoz a jövő, nem érdekel.
Múltamban éltem idáig, nem értem, miért vártam ily sokáig?
Elmúlik lassan az élet, pedig mennyi sok szépet rejteget, amit még nem ismerek.
fel
le