- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Mék a hegyre...
Megint fűkaszálni kell ezerrel, mert mire végeznék, kezdődik előröl.
Tegnap jégeső volt nálunk, de főleg a hagymákat viselte meg, a többiek úgy-ahogy elvannak. nagy örömömre felfedeztem, hogy a paradicsompalántáim kibújtak az iszapos, agyagos föld alól a múltkori vihar után, s mivel elég kicsik, még a jégeső sem tett kárt bennük.
A vicces, hogy a nagy paradicsomok már virágoznak, a kicsik meg éppen csak kilátszanak a földből. De ezek olyan maguktól kelt palánták, csak sajnáltam őket kárba veszni hagyni. Amiket most szedtem ki pótlásra, abból már volt olyan, hogy kb 15 centi, de bimbót már láttam rajta.
Ha valamelyikőtök tudja, lécci mondja meg nekem, hogy mi lehet a neve ennek a kúszó gyomnövénynek, ami a fákra is csavarodik, és anyám árvalányhajnak hívja, de utánanéztem és az nem az.
Sikerült egy csodálatos képet készítenem róla virágzó állapotban!
fel
le
Az élettel nem lehet leállni.
Fucsekné férje fuszeklijében flangál fél délelőtt a körfolyosós házban. Benéz özvegy Klampárnéhoz, együtt kávézik Kovácsnéval, politizál Dobos úrral, gyereknevelési tanácsokat ad Ircsikének, majd visszatér a lakásába, hogy elkészítse az ebédjét.
Klampárné kora tavasztól késő őszig ott ül a nyitott szobaablak előtt, pontosan Fucseknével szemben, meghúzódva a sűrűre szedett függöny mögött, és szó nem szállhat el a légben anélkül, hogy meg ne hallaná. A szeme nem a régi, de a hallása kiváló. A fantáziája sem csorbult az elmúlt hetven év folyamán, hiszen ma is képes félmondatokból kikövetkeztetni az egész történetet, azaz ha véletlenül valahol hibádzik, a hiányzó hézagokat határtalan ötletességgel öltögeti össze. Hatvanöt évesen, alig ötven kilósan, mi lehetne más szórakozása, ha a televízióban a hírek gyilkosságokról, meg betörésekről szólnak, a valóságsókban pedig trágárul beszélnek, veszekednek, ráadásul nyilvánosan szeretkeznek.
A ...
fel
le
Elkeserít a rokkantnyugdíjasok helyzete, a saját pénzttelenségünk a hülye szabályaik miatt, meg az egész egésszégügy üzletszerűvé válása, írtam egy csepp haikut a nagy bánatomra, és mellétettem az a naplementét, amit múltkor újraszíneztem.
Haikum és digitális naplemente festményem a cikkek közt megtalálható.
Semmihez sincs erőm, de biztos a reménytelenség miatt. Holnap megpályázok egy rádiós műsorvezetői-bemondói állást, mert a PS: I Love You könyvben az olvastam, hogy ha munkahelyet keresünk, célozzuk meg a csillagokat. Na, nem mintha lenne hozzá végzettségem. De legalább egy levelet írok nekik. Aztán ki tudja. Végülis számítógépes ismeretem van, ami előny.
Vissza akarok menni a szőlőhegyre és elbújni a világ nehézségei elől. Azért nem voltam most sem pár napig.
Most még valahogy annak se tudok örülni, hogy Hudini nyuszinak ingyér kaptam egy csajt, akivel megalapíthatják a nyúliséget. Lehet, hogy Hófehérkének fogom nevezni, de az olyan izé... A kép egy kicsit homályos, ...
fel
le
Akasszátok fel a bankárokat!
Otthonunkon idegen kéz,a nyakunkon
a törlesztő-kötél, s utánok több is jön talán.
Mikor leszesz hatalmas te Nép?!
Ez mind igen rossz, mind valóban gonosz. Ne várjatok tovább,hiába szórtok átkokat!
Akasszátok föl a bankárokat!
Kaszálhatod a fűt világvégeig,
Holnap kinő az, ha ma lenyesik;
Tördelheted le a fa lombjait,
Idő jártával újra kivirít;
Tövestül kell kitépni azokat -
Akasszátok föl a bankárokat.
Vagy nem tanúltad még meg, oh, világ,
Gyűlölni méltóképpen a bankárt?
Oh, hogyha szétönthetném köztetek
Azt a szilaj veszett gyülöletet,
Mitől keblem, mint a tenger, dagad! -
Akasszátok föl a bankárokat.
Szívöknek minden porcikája rosz,
Már anyja méhéből gazságot hoz,
Vétek, gyalázat teljes élete,
Szemétől a levegő fekete,
S megromlik a föld, melyben elrohad -
Akasszátok föl a bankárokat!
Ezerfelé bús harcmező a Hon,
Arat rajt a halál irtóztatón,
Itt egy falu, amott egy város ég,
Százezerek jajától zúg a lég;
S halál, ...
fel
le
Sziasztok, szép napot, kellemes estét... :)
Szó, ami szó, tényleg rég volt. Még csak azt sem mondhatom, hogy túl elfoglalt voltam, mert a napok továbbra is csak telnek és telnek. Lenne mit csinálnom, de a lustaság hordja a nadrágot. A földrajz írásbeli érettségi óta eltelt pár hét, ma volt a szóbeli emelt angol érettségim. Magamhoz képest gyengén teljesítettem. Nem a tudásommal volt baj, hanem azzal az apró ténnyel, hogy teljesen új helyzetben voltam, senkit sem ismertem, még csak nem is a saját városomban vagy iskolámban voltam, hanem Baján. A vizsga elnöke egy angol anyanyelvű középkorú férfi volt, mellette egy aranyos, mosolygós nő, a másik oldalon meg egy.. hát nem is tudom milyen férfi.. mintha nem is érdekelte volna, amit mondok. Ráadásul rosszul választottam a vitánál. Sose akarjatok a nyomtatott újság mellett érvelni az internettel szemben! Az elnök nagyon kedves volt, de tagadhatatlanul porig alázott az érveivel, persze nem szándékosan és nem is alattomos gonoszsággal. Nos, ...
fel
le