- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Sziasztok!
Nagyon nagy dilemmába vagyok az új munkahelyem miatt...
Nem elég az, hogy mindennapos a túlóra, sokan el akarnak menni a cégtől. Olyanok ráadásul, akik már évek óta ott vannak.
Tegnap az ebédnél hallgattam a többieket és mindenki panaszkodott. Kevés a pénz ezért a munkáért; kevesen vagyunk; levonogatnak a pénzből... stb....
Hát nem tudom mi lesz, viszont én elhatároztam, hogy megvárom az első fizut és ha nem olyan amilyennek lennie kell, akkor eljövök. Tegnap is fél 11-re értem haza úgy, hogy kocsival hazahoztak, mert már a buszt sem értem el...
Voltam bent a régi melóhelyemen és azt mondta a főnök, hogy akkor addig nem vesz fel helyettem senkit és ha nem úgy jönnek össze a dolgok akkor szeretettel vár vissza. Nagyon jól esett!!
Ugye én nem azért jöttem el mert nem volt jó, hanem azért hogy ki tudjam fizetni a számláimat.
fel
le
Oké, hogy divat a mozaikszó, melynek aztán jelentését lehet találgatni. Az általam frissen kreált jelentését azonnal felfedem? Nyugdíjas Hölgyek Társasága.
Hárman vagyunk benne és évtizedek óta összejárunk, egy vacsorázós, kvaterkázós beszélgetésre. Átlag életkorunk olyan hatvannégy körül van, s az este nálam, a legfiatalabbnál múlattuk az időt.
Három értelmiségi, különböző mentalitású, temperamentumú nőszemély, délután öttől este tízig cseveg, az élet napos és árnyékos oldaláról, az ünnepé nemesedő hétköznapokról.
Láss csodát, életünk kenyerének javát már megettük, mégis óhatatlanul szóba kerülnek a terveink, és ami még érdekesebb, országunk helyzete. Ez utóbbi jobbításáról heves vitát folytatunk, mintha nekünk kellene megváltanunk a világot.
Kirajzolódik egy élhető, kiszámítható világ, melyben biztonságban érezheti magát minden állampolgár.
Gyorsan kiszámolom, képzetünk mikorra valósulna meg.
Nekem speciel 110 éves koromig kellene élnem ahhoz, hogy megtapasztaljam.
Amikor ...
fel
le
IKREK
Úszik két hajó egymás mellett,
Mindig így van,
Együtt hódítják a tengert.
Az éji égen, két csillag világít
Együtt születtek.
Ő az egyik, én vagyok a másik.
Közös tőből két virágfej,
Lelkük, létük összefügg,
Nem szakadnak egymástól el.
Egy lélek, két test: Ő és Én vagyunk.
Titok az eleje, és vége,
Ahol mi, ikrek összeforrtunk.
Ezen a napon arra kérlek téged, hogy segíts nekem abban, hogy örömet szerezhessek az én ikertesómnak! :)
Ha megtalál ez az üzenet, és időd engedi, szavazz rá az alábbi szépségversenyen, hogy valóra válhasson egy álma, ami részben az enyém is! :)
Köszönöm Nektek! :)
Itt lehet szavazni:
http://apps.facebook.com/hicontest/?nick=Andi
fel
le
Röfög a köcsögduda,nyervog a tekerőlant,
folyik a pálinka,szárad a temetőhant.
Nehéz a főd, szoríccsaja szívemet.
Mermögmondták,hogyababám mástszeret.
Hörög a kipufogó,nyikorognak a kerekek,
elkop,fogy az olaj,szárad a benzintank.
Lemerül az aksi,vehetek újat,
a babám mög manijér
nyúzat...
fel
le
Ne csűrd, csavard tovább!...
Hiú ábránd, ha azt hiszed,
Lesz egy ember, kit majd szerethetsz,
Őszintén, tiszta szívből,
Mellette még önmagad is lehetsz.
Vele nem fogod érezni kínosnak a csendet,
Ha bajba kerülsz ő fog tenni szívedben rendet,
Keze bár két kezed szorítja,
Szava a szívedet simítja,
Mosolya őszintének tűnhet,
Lelke a lelkeddel egy húron pendülhet,
Füledben csengőként csendül a hangja,
Benne megbízhatsz, ezt sugallja.
De ne csüggedj!...
Ha az ábránd valóra válik,
Mindaz mi benned volt szerte-szét hullik,
Ne csűrd, csavard tovább!
Ki voltál, úgy sem lehetsz már!
fel
le
Mindjárt hajnali fél 1 van, rövid leszek, kéne aludni is..
Ma megírtuk a földrajzot.. Hát.. eléggé kiakadtam. Sokkal könnyebb volt, mint amire számítottam és mégsem tudtam kihozni magamból a maximumot. Nem tudom, hogy sikerült, remélem mehetek szóbelizni, de gazdagabb lettem egy tapasztalattal: ha túlságosan izgulunk valami miatt, ha agyonstresszeljük magunkat, akkor nem érünk el vele semmit, csak azt, hogy a kellő pillanatokban leblokkolunk. Velem is ez történt. Most először. Amúgy is nyűgös vagyok, de ez nagyon szíven talált. A legegyszerűbb dolgok sem jutottak eszembe. Amitől utána szintén bepánikoltam. Alig bírtam hazáig sírás nélkül, pedig nem jellemző, hogy ilyenek miatt sírjak. Talán azért féltem tőle, mert nagy tétje van. Ha nem sikerülnek jól a vizsgáim, talán nem vesznek fel Nyíregyházára és nem következik be mindaz, amit egy korábbi, ennél sokkal optimistább bejegyzésben írtam. Viszont pár órán belül felpattanok a ceglédi buszra és meg sem állok Mátészalkáig. És haza sem ...
fel
le