- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Mintha csak ezért jöttem volna haza.
Kocsonyát főzni! Mert mindenütt jó, de a legjobb … kocsonyát főzni!!
Még a levegőben lógott beléptem után a ledobott bőrönd, de anyósom- hát nem drága, hogy így várt- összecsapta a kalácsdagasztástól még lisztes kezeit, s homlokon csókolt.(Csak mondjatok nekem még egy ilyen homlokcsókolós anyóst!).Nemsokára nejem fejemre (nehogy belekössetek ebbe a szép rímbe) kötötte a piros babos fityulámat,(nem az amire gondoltatok, ez egy kendőcske), pocakomra került a „surc” is (van ám nekem ilyen konyhai egyenruhám),s már ott is álltam a nagy lapító előtt, amelyről egy hatalmas disznófej nézett rám, meglehetősen bizalmatlanul. Nem sokáig. Míg elmeséltem hozzám tartozóimnak az elzászi élményeimet, addig úgy fel trancsíroztam a disznófejet, mint a nagyhatalmak Trianonnál Európát. Aztán, amikor már a mesélés közepén tartottam, akkor, megmostam a húst,aztán még mostam, söt aztán még tovább is mostam ,hogy tiszta legyen a reszkető. Amikor a lé alá tett ...
fel
le
Emlékszel? Írtam ezt a verset, egy éve még másként szólt, ott volt az a szó, hogy "NEM"...
Miattad hagytam le azt a tagadó szócskát, és írtam át az egy évvel ez előtti érzéseimet, amitől teljesen új értelmet kapott a várakozás. Akkor még hetek választottak el az ünnepektől. MÁR CSAK EGY NAP!
Elolvastad azt a verset - nem az egy évvel korábbit - és írtál hozzá valamit. Ezt:
"- Talán nekem is van benne részem? .. mintha változott volna jó irányba a hangulatod. Jól érzem? Ha így van, ennek örülök... :-) Tetszik a versed!!!!"
Akkor én azt válaszoltam rá:
"- Igen, jól érzed... van benne részed és ennek én is örülök. Hogy tetszett, annak különösen. A jelen idő még vissza van..., arról majd múlt időben írok. :-)"
E rövid idő alatt történt valami, ami az érzéseket ismét felülbírálta, múlt időbe hozta. Visszavetett oda, ahonnan elindult.
Megváltozott minden! Nem értem miért?
NEM ÉRTEM MIÉRT?
Nem szeretem e szót, karácsony?
Nem ...
fel
le
Nagyon fontos lenne, hogy aki tud, akár csak egy kicsi információval is szolgálni, kérem/kérjük segítsen!!!!
Segítséget kér egy Barátom, megkért, hogy tegyem be ide a levelét, hátha valaki tud egy jó orvost! Ha valaki tud segíteni, kérem, tegye meg!!! Minden információ egy újabb esély Neki az életre!
"Találtam egy csomót a bal mellemben, azzal voltam szombaton privát a XV. kerületben, a Bulcsú utcában. A doki mammográfiára küldött, mert gondot látott.
A mammon találtak egy 23-szor 15 millis daganatot, és most az a kérdés, hogy kiveszik-e a csomót, vagy levágják az egész bal mellem.
...és a lényeg, hogy áttétes vagyok-e. A nyirokcsomó bal oldalon meg van keményedve, remélem, még nem terjedt át semmi oda. "
A segítségemet kérte abban, hogy tegyem itt közzé ezt a levelét és azt kéri, hogyha valaki tud ajánlani jó orvost, legyen kedves és segítsen!
fel
le
Ősszel ráesett a nagylábujjamra egy tégla. De az is lehet, hogy tuskó volt, már nem emlékszem kristálytisztán. Fájt rendesen, az igaz, de az ember lánya nem rohan minden csip-csup fájdalommal orvoshoz. Már el is feledkeztem volna róla, ha nem kezdett volna fájni és zsibbadni pár hete. Ma hajnalban meg álmomban akkorát rúgtam a nagylábujjamba, hogy csillagokat láttam, kapkodtam a levegőt és csak a jólneveltségem tartott vissza attól, hogy nem soroltam el párat apám jól ismert autószerelős káromkodásai közül. Ma elmentem fájdalomcsillapítót iratni az uramnak. Elmondam a dokinőnek, ha már ott voltam, hogy mi a pálya a jobb nagylábujjammal. Ő meg beküldött röntgenre. Most várom a leletet. Ha el volt törve és rosszul forrt össze, akkor a következő állomás a sebészet. Hát nem izgalmas? Ja és az előbb itt sétált a nődokim is. Előre köszönt és megkérdezte, hogy mi újság. Aztán a beszámolóm után jobbulást kívánt. Szeretném hinni, hogy akkor is ilyen aranyos lenne, ha a zuram nem ismerné, mint ...
fel
le
Nem tudom mi van velem mostanában. Délutánonként 3-4 órákat is alszok.
Ma is fél három körül elnyomott az álom, aztán arra ébredtem, hogy anyám hatkor telefonál, hogy otthon vagyok-e?
Mondom persze, miért?
Mert itt volt nálunk ötkor, de nem talált itthon senkit.
Mondtam, hogy aludtam, de az ágyban nem keresett.
Később telefonált az uram is, a Tibi és mondta, hogy már fél ötkor elment itthonról, de nem akart felébreszteni, mert olyan jól horkoltam.
Utána mondtam, hogy anyu is itt volt, de arra se ébredtem fel, nem hogy arra, hogy ő elment.
Mondta, hogy simán ki is pakolhatnák a házat, míg alszom.
Talán még engem is elrabolhatnának. :D
fel
le
Sajnos el kellett halasztani a randinkat, de egyre több zűr és akadály került elő, és a beépített radarjaim rossz előérzetet keltettek bennem, ami azt súgta, hogy:
- Várj! Donna várj, mert baj lesz! Ne! Légy óvatos!
Ez ment egy pár napig, és próbáltam figyelmen kívül hagyni a belső előrejelzést, de nem sikerült elnyomni. Pedig én annyira akartam! De vészvillogózott a rossz előérzetem. A fene vigye el!
Már annyiszor megfogadtam, hogy hallgatok rá, mert ahányszor nem, annyiszor be is következett a baj.
Megbeszéltem a párommal és halasztottunk. Rábíztam a döntést és végül ő mondta ki, hogy inkább legközelebb.
Valamiért utána megnyugodtam. Nem tudom elmagyarázni.
Még kettőnkkel kapcsolatban sincsenek kétségeim, mert tudom, hogy az idő nem változtat meg semmit, legfeljebb javít. El nem választ.
A jó dolog a rosszban, hogy addigra talán még fogyhatok is kicsit. Mert bár tudom, hogy neki tökmindegy tíz kiló plusz vagy mínusz, azért nekem nem mindegy, hogy hogyan érzem magam a ...
fel
le