- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Kos (márc.21-ápr.20.)
Pocsék otthon a légkör? Talán bele kéne gondolnia, hogy Ön is tehet róla. Ha egyedülálló, még önmagával is nehezen jöhet ki. Jobban oda kéne figyelnie mások érzéseire, akkor az Ön élete is könnyebb lenne, és a környezetében élők is boldogabbak lehetnének. Vagy muszáj mindig Önnek megmondania a tutit? Tegye már egyszer félre a vezérszarvait!
Bika (ápr.21-máj.20.)
A ragyogó őszi napsütés ellenére is rossz a kedve? Fogalma sincs róla, hogy mi lehet az oka? Talán ideje lenne szakemberhez fordulnia a bajaival, és nem magába zárkózva játszani a mártírt. Önnek is jobb lenne és a környezetében élőknek is. Lazítson kicsit, nem muszáj Önnek tartania a világ és a családtagjai összes terhét. Azt csak Ön gondolja. Nem lehet, hogy egy kicsit túl fontos önmagának?
Ikrek (máj.21-jún.21.)
Olyan lendülettel pörög, hogy másokat könnyen a földbe döngöl. Mi Ön, búgócsiga? Vigyázzon, ha több vasat tart a tűzben, a héten durván lebukhat! Megéri? Lehet, hogy azt mondja ...
fel
le
Kislánykoromban szerettem temetőbe járni. Közeli rokonaink sírjának rendbetétele szinte mindig szertartásszerűen zajlott: nagymamám a kertjében illatozó virágok közül levágott egy csokorra valót, kezébe vett egy kiskapát, gereblyét, locsoló kannát, úgy indultunk útra. Amíg ő kapálgatott, én vizet hordtam, és sétálgattam a sírok között. Gyönyörködtem a friss sírhantokon roskadozó koszorúhalmokból kikandikáló szebbnél-szebb virágokban, kíváncsian olvasgattam a szalagokra írt búcsúüzeneteket, mélyen beszívtam a sírcsokrokból áradó friss fenyőillatot.
Próbáltam elképzelni, milyen életük lehetett a hideg sírköveken elhelyezett fényképekről kedvesen rám mosolygó embereknek. Akkor még úgy kószáltam a sírok között, mintha múzeumban lennék, a hatalmas, súlyos márvány, gránit tömbökre, a rajtuk lévő arany feliratokra, mint érdekes látnivalókra tekintettem.
Nagymamám, akivel együtt gondoztuk a sírokat már réges-rég nincs az élők sorában. Amikor ellátogatok hozzá, és megállok a sírja mellett, ...
fel
le
A nenémnek az a szavajárása, hogy "toll a füledbe!"Ma nem álmodtam jót. Arra ébredtem, hogy engem és Zsizsiket meg akart ölni egy doki, aki kísérletezni akart velünk. Mi meg átszúrtuk a szemét 1-1 tollal. Olyan kék-fehér, csíkos, vékony, régi típusú tollal. Érdekes érzés volt, amikor kipukkadt a szemgolyója, amikor engedett a nyomásnak. Utána még holtan is beszélt valamit hozzám, de arra már nem emlékszem.
Biztos nem kellett volma megnézni tegnap annak a filmnek az elejét sem, ahol a férfi egy répával szúrta át egy másik agyát. Igaz, az a szájába dugta és úgy ütötte át vele az agyát. Jó erős, hosszú répa volt. Még jó, hogy nem néztem végig a filmet… Golyózápor vagy mi volt a címe.
fel
le
Igen, még mindig együtt. Szokjuk egymást, vagy megszökünk. Néha az is előfordult. Ma jöttem haza a barátomtól. (Na jó, tegnapelőtt.) Volt egy szép napunk. A távolság miatt ritkán tudunk találkozni. Elmúlt a nyár a nélkül, hogy bárhol is eltöltöttünk volna egy kis időt. Abban kimerül a kapcsolatunk, hogy kéthetente max. találkozunk, többnyire nála.
Egyikünk körülménye sem enged meg többet, egyelőre, sajnos. Tervezte, hogy kimegy külföldre a télen, idáig úgy is volt, de azt hiszem nem jön össze. Sőt biztos. Sajnálom ezért, mert bízott benne, hogy kicsit anyagilag rendbe jön. Hát ő tervezett, a német meg nem tartotta a szavát. Ha sikerült volna...Őszinte legyek? Nekem nem lett volna jó, lehet így sem lesz jó, de most képzeld el, hogy kiment volna december elején és majd csak jövő tavasszal jött volna haza. Még akkor is rossz ez, ha közben-közben kapott is volna szabadságot.
Tudod mitől tartottam? Éppen amilyen ő, ott is vannak csajok és én nem vagyok az a nyugodt fajta, aki ezt könnyű ...
fel
le
Murphy törvénye, hogy ha úgy indulsz el otthonról, hogy éppen csisszre beérj, akkor biztos, hogy számtalan hátráltató tényező jön közbe.
Tehát… éppen 16 percem van, hogy megtegyem a kocsival és gyalog 15 perces távot, hogy ne késsek el.
Kezdésnek beindítom a kocsit, erre elkezd villogni az index. Elkezdek ordibálni a csukott ablakon keresztül a zuramnak a Tibinek, hogy fennhagyta az indexet. Nem lenne gond, ha nem pont ma reggel cserélt volna akksit.
Szóval ordibálok, de hiába, mert úgysem hallja. Jön felém, de mire odaér az legalább egy perc veszteség, úgyhogy legyintek és otthagyom.
Az első háromszáz méter után egy traktor parkol előttem keresztben az egysávos földesúton. További egy perc, mire a gazdája észrevesz, és arrébb parkol az út kellős közepéről.
Úton vagyok… mivel az utóbbi időben két pirost kellett megvárnom ugyanannál a lámpánál, mert olyan hosszú és lassú kocsisor volt előttem, így az ipari úton száguldozok a kórház felé, mert bár hosszabb a táv, gyorsabban ...
fel
le