- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Már majdnem kész a kályhánk. Holnap már csak 50 téglát kell felhordanom. És két vödör agyagos földet. Kicsit sajnáljatok. Jó? Hármasával tudom felhordani legkönnyebben, és kb 20-30 méterről kell, és dombon át. Nem nekem való ez, törékeny nőnek. Kéne egy erős férfi, legalább néha... Fa még nincs. Majd lesz.
A bicajom ott állt a téglarakás mellett. Gondoltam, hogy megpakolom a kosarát téglával, nehogy már üresen toljam fel a ház mellé. Bele is szuszakoltam tíz téglát. De ahogy elindítottam a bicajt, úgy hátrarántotta a tégla, hogy megállt egy keréken, illetve a csomagtartón. Még jó, hogy hátsó csomagtartó. Két téglával azért elindult.
Zoknikorszak kezdődik. Hideg van és végre fázom. Bár vártam már, de azért annyira mégsem jó. Most elővehetem a nagymamás flanel hálóingemet. Nagyon édes, lila és virágok vannak rajta. Hát mi más, mint virágok? :)))
Tegnap voltam a pszichén látogatóban. Vittem a lelki terroristámnak vastag frottír hálóinget és még vastagabb frottír köntöst is. Még ...
fel
le
Írhatnék. Igen. De kit érdekel az, hogy éltem meg ezt a kemény két hetet, amikor se gépem, se cicáim, se semmim nem volt. Semmim. Merem állítani, mert nekem mindent jelentett, amit elvesztettem rövid időn belül és egymás után, akaratom ellenére.
Nem ismétlem. A történetet mindenki, akit érdekelt ismeri, megérti.
Imádtam őket. Aki egy picit is szereti az állatokat, de mit mondok, ez nem ugyanaz. Ők az enyémek voltak. Szinte családtag. A saját bőrömön éreztem sokszor a jelenlétüket. Ha nekem nem volt, nekik se. Ebbe nagyon nehéz volt beletörődni, de ezerszer kárpótolták a nélkülözést a szeretetükkel, a kedvességükkel, a simulékonyságukkal, amelyre egyetlen lény sem képes. És ilyenkor bármennyire is nehéz volt, de meg tudtuk oldani és ők érezték, hogy sokszor erőmön felül, de törődök velük.
Nehéz, nagyon nehéz elfelejteni őket. Ezt csak az tudja, akinek volt valaha ilyen kis állata és megtapasztalta mit jelent a szeretetnek ez a megnyilvánulása.
Alig eltemettem őket, ott volt a ...
fel
le
Egy ismeretlen papírzsák figyelt már napok óta az előszobában. Tegnapelőtt aztán belenéztem, mit is rejt.
Két nagyméretű világos színű, kötött pulóvert és egy rózsaszín pólót.
Este rákérdeztem Zétől, kiderült a mamájától származott ide. Turkálta. Neki.
Zé kizárólag XXL-es vastag, sötét színű, kötött garbót hord, és muszáj, hogy vastag fonalból készüljön, mert a vékony anyag rátapad a hasára, és úgy néz ki benne, mint egy nagyméretű Micimackó. Ugyanezen okból előnyös a sötét szín használata is, mert az slankít.
Erre tavaly jöttünk rá, miután egy délután elkirándultunk együtt a Jeans Clubba, és felpróbálta az összes létező pulóvert.
A vékony fonalból kötöttek mind rátapadtak a sörtől izmos hasára, garbónyak nélkül pedig olyan kicsi volt a feje, mint egy gyűszű.
A garbó az egyetlen, ami szépen helyrepakolja a méreteit.
Persze ősszel még túlzás lenne a garbó, de van néhány olyan pulcsija is, ami hiába környakú, vmilyen oknál fogva mégis jól áll neki. Ezek vastagok, és ...
fel
le
Reményeinket felül múlva tegnap éjjel 22.36-kor át léptük meg lett a 200. hihetetlen hajrá, hihetetlen léptek az egész hihetetlen nem kiabálom el még csak örülök hogy lassú léptekbe de haladunk előre és előre nem nézzük az előttünk levőknek mennyi van, de infó szerint majdnem sőt talán több kétszer annyi, de ez nem tántorít el hogy menjünk és menjünk...
Honnan van az emberbe ennyi kitartás? Küzdő szellem???? Fogalmam sincs...
Nem kimondottan vérre menő persze, de mégis egy igazi verseny, mostanság sok kávét iszom..., de ez hosszú.......
De Barbi más versenyekbe is megy mint a gőzös el se hittem volna hogy őt is felvillanyozza a lehetőségek megfogása:))))
Tudom erre most sokan azt mondanák dicsekvés stb. nem baj, túl élem, viszont talán fogalma sincs teljesen mindenkinek mennyi enercsájzer elmegy ebben:((((
De túl élem, mert tudom a lányomért teszem amit teszek, vagyis teszünk::))) Azt pedig, hogy ezt ki hogy értékel per pillanat nem számít egy dolog, hogy megtartsuk azt a ...
fel
le
Tegnap arra gondoltam, hogy írnék a könyvtündér rovatba könyvajánlókat. Úgysem ír oda senki. És bár én főleg ponyvát olvasok, olyan 80%-ban, de ha arra gondolok…
Nem tudom, hogy miért szégyelljük, hogy ponyvát olvasunk, vagyis lektűrt ugye. Hiszen filmben nem okoz ez szégyent. És azt is élvezzük, ha megnézünk egy romantikus filmet, vagy vígjátékot, bármennyit, és a ponyva is ilyen.
Ugyanúgy élvezetet jelent. Valóban csak pillanatnyi szórakozás. Akár egy vígjáték. Pont az a cél is. A kikapcsolódás.
Tegnap valami igaz történetet olvastam egy... majd megírom, már elhatároztam.
Viszont ha szórakozni szeretnék és csak úgy elütni a hosszú téli estéket akkor biztosan valami limonádét választok. Én sokszor nem is emlékszem az írók nevére később, kivéve, ha több könyvet is írnak. De általában 10 könyvből amit olvasok, legalább 6 limonádé. De szórakoztat. Egy-délutános.
Sokszor megnevettet és kikapcsol azokra az órákra. Pontosabban önvédelemből olvasom és élem bele magam, mert ha arra ...
fel
le
Tegnap végre ÉREZTEM azt, amire idáig vágytam, amit sose tudtam megfogalmazni-tán nem is lehetett volna- de most végre éreztem MELLETTE!
Ahogy ültünk, ahogy hozzám ért,ahogy símogatott, ahogy csókolt, ahogy a szemembe nézett...
Imádtam minden percét, és jó érzéssel töltött-és tölt most is el- el az együttllét Vele.
Nagyon jókor jöttek ezek az "érzések" Tőle (furcsa, még mindig nem merem kijelenteni 100 százalékosra, hogy Ő is érezhet vmit irántam a testi vonzalmon kívül), most, hogy talán egyáltalá nem lesz módunk kettesben lenni...erőt adnak a folytatáshoz, mármint a mindennapok folytatásához. Nyugodtan, megfontoltan, bizakodón indulok a jövő felé....aztán majd lesz valahogy.
Sokat elvárni ebben a helyzetben nem lehet, nem is akarok.
Hiányozni fog, Ő és az "érzései".... csak azt sajnálom, hogy nem voltam képes elmondani Neki mikor kettesben voltunk, hogy mit érzek iránta...attól tartok, hogy többet nem lesz rá lehetőségem kimondani, és lehet, hogy örökre ...
fel
le