- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Ötödik nap:
Már benne van a levegőben nemcsak a hidegfront, hanem az is, hogy ez az utolsó egész nap, melyet együtt tölthetünk.
Délelőtt a még fel nem fedezett utcákat, meg nem tekintett szobrokat, templomokat látogattam meg.
Kora délután pedig ismét a felkészülésre koncentráltam. Sokáig gondolkodtam, hogy melyik írásomat adjam elő, de aztán a bőröndömben megbúvó 60 saját készítésű szatyrokra, táskákra gondoltam, s a "Kékfodros táska története"-re esett a választás. Mikor vége lett a felolvasó estnek, mindenki kapott egy-egy táskát ajándékba. A legnagyobb öröm számomra az volt, hogy olyannyira örültek ajándékomnak, mely igazán meglepetésként ért mindenkit.
Végül vacsora után kezdődött a búcsú táncest.
:)
fel
le
Csalfa kalandorom mindig azt vallja magáról, hogy nincs szíve. Egy kő van a helyén, na meg amúgy is ki kéne vetetni, mert csak a baj van vele. Kicsit ellentétes, mert ha dobog és kő, akkor mégiscsak van, és ha ki kell vetetni akkor is, van, hiszen ha nem lenne, nem lehetne kivetetni. Na ezt jól megmagyaráztam.
Tegnap a városban ültem és vártam rá a gyerekekkel, amíg elszaladt megnézni valamit. Mikor megérkezett olyan furán viselkedett...
- Hú, de meleg van... - mondta és elkezdte lassan felfelé húzni a pólóját...
Én meg nem győztem félre nézni, hogy előttem állva húzkodja a pólóját, mikor az előbb még mellém ülni sem mert, és én ültem át hozzá a lányok közül.
- Hú de meleg van - mondja újra és megint huzigálja a pólóját, a kis szőrszálai meg aranyosan kunkorodtak rajta, és akkor észrevettem... először csak a kifelé álló kampót láttam a pólóján... egy fülbevaló akasztója...
Aztán észrevettem, hogy egy majdnem tenyérnyi fém szív van a szíve fölé akasztva. Miután leesett, hogy mit ...
fel
le
Feltettem egy cikket. Az Apai szigor... c. cikkem egy kis epizódja a gyermekkoromból.
A sok hsz. közül Heleenke válasza áll a legközelebb az én gondolataimhoz.
Ő mondta:
"Én sosem voltam híve a testi fenyítésnek, de tudom, hogy valamikor ezzel a módszerrel vívták ki apáink az őket megillető tiszteletet. Érdekes dolog, hogy mennyivel jobban respektálták gyerekek a szüleiket, mint most a mai világban.
Tetszett az írásod! Őszintén tudsz vallani a kellemetlen dolgokról is!"
Az én válaszom:
"Szeretem a beleérző képességedet, minden hsz-ednél ez nyilvánul meg.
Az én apám a tiszteletet bennünk gyerekekben, és a környezetében, nem utolsósorban anyám szemében azzal érte el, hogy keményen dolgozott és megteremtette a család számára az otthon biztonságát.
Az ilyen eszköz azt a célt szolgálta nála, hogy tudjuk, hol a helyünk.
Egy jól irányzott pofon többet ért, mint egy egész estét betöltő prédikáció.
A mai apák nem ezt teszik, beszélnek a gyerek fejével, aztán ...
fel
le
Tavaszi szél vizet áraszt, Virágom, Virágom...
Mindig utáltam ezt a dalt. De a lányaim annyit énekelték, hogy felülírták a hozzá kapcsolódó rossz emlékeket jóval. Minden megváltoztatható... minden rossz felülírható jóval...
Tavaszi szél vizet áraszt
Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom.
Minden madár társat választ,
virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak,
virágom, virágom
Te engemet s én tégedet,
virágom, virágom.
Zöld pántlika, könnyű gúnya,
virágom, virágom.
Mert azt a szél könnyen fújja,
virágom, virágom.
De a fátyol nehéz ruha,
virágom, virágom.
Mert azt a bú hajtogatja
virágom, virágom.
Magyar népköltés
http://www.youtube.com/watch?v=O60EPkbzVmM&feature=related
fel
le
Tegnap együtt főztünk mi hárman, vagyis négyen, mert a kutyust sem felejthetem ki ám! Igaz előzőekbe megégtem a napon, a fene egye meg, de akkor is egy jó kis bográcsot nem hagytam ki, kert, fák alatt kint kis asztalunk, készülődés, a amikor begyújtod az illata a füstnek, aztán a bogrács amit összeállítasz, még fő, beszélgetések, röhögcsélés ez annyira jó volt!!!!!!!!!!
Ma meg meló itthon, de nem baj! Megcsináljuk!
Nagyon vigyázzatok a hőségbe, persze Én mondom aki már leégett! Puszik mindenkinek!
Szeretettel: Orsolya
fel
le