- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
2013. december 18.-i jegyzet:
délelőtt iszonyatos vesefájdalom + hányinger jött rám, reszkettem tőle, levert a víz, meg lázas voltam. Egész nap ezt játszotta, hol enyhült, hol megint fájt, bár olyan pokolian csak egyszer. Kaptam rá infúziót - valami ütős cucc lehetett benne, mert úgy kifeküdtem, hogy egésznap aludtam - meg hányáscsillapítót. Vizitkor felkeltettek, de utána megint aludtam, az ebédet is átaludtam és este mikor felkeltem, itt volt a vacsora az éjjeliszekrényen. Ettem belőle, de nem tudtam mindet megenni. Mondták a szobatársak, hogy volt bent apu. Tegnap is az ágyban tobzódtam és aludtam, csak vizitkor, meg a vizsgálatok idejére voltam ébren. Terheléses EKG-ra vittek, mert gyakran heves szívdobogásom van, fulladok, meg magas a vérnyomásom - ez a vesémtől van, de nyilván kihat a szívemre is. Apám hozott ischlert, de csak a felét tudtam megenni. Este megint rossz volt a közérzetem és magasabb volt a vérnyomásom. Most jobban érzem magam, nem vagyok gyenge, nem fáj annyira ...
fel
le
2013. december 16.-i jegyzet:
Nem vagyok babonás, de poén, hogy péntek 13.-án este kerültem be a kórházba (tavaly meg akkor engedtek ki. :-D) Gyengélkedtem, aztán hirtelen javultam és utána hirtelen lettem nagyon rosszul. Hétvége jött, szóval jóformán semmit sem csináltak velem 2 napig. Szombaton is rosszul voltam, egész nap feküdtem, a lázam ingadozott, tegnap szintén fetrengős napom volt. Ma megint vettek vért, meg vizeletet, infúzióra tettek és röntgen is lesz valamikor. Tegnap az apám hozott tiszta göncöt, a szennyesemet elrakta és kérdezte, hogy mire van szükségem. Mondtam, hogy van minden, kaját meg nem kívánok, örülök ha a kórházit megeszem (nincs vele bajom, csak nem jó az étvágyam.) Este szóltam az éjszakásnak, hogy nagyon szédülök, erre közölte, hogy fekve nem lehet szédülni és itthagyott. Meg sem mérte a vérnyomásomat, csak leoltott és sarkonfordult. Hogy' a viharba ne lehetne, forgott velem a szoba, meg pattogott a fejemben valami. Megjött tegnap a laboreredményem, ...
fel
le
2013. november 28.-i jegyzetem:
Apám annál is jobban semmibe vesz, mint ahogy hittem. Egy ideje tűrtem, de mostanra olyan méreteket öltött a gond, hogy muszáj volt szólnom. Az ő érdekében is tettem, mert jobb, ha egy családtag szól, mint egy szomszéd, vagy egy munkatárs, bárki más. Persze megint nem köszönte meg, inkább támadott. Kérdezem nem nyitsz ablakot?, ki kellene már cserélni a levegőt. Erre az volt a reakció, hogy "dehogy nyitom, hideg van!" Vissza is jöttem a szobámba, mert nem bírtam nála megmaradni. Az előszobában is érezni azt a szúrós, nehéz bűzt. Nem vagyok finnyás, de ennek neki lehet dőlni. Ma reggel megint pofáncsapott az ájer, mikor kiléptem a szobámból és gondoltam most már jobb lesz világosabban fogalmazni. Megint azzal jött, hogy nem nyit ablakot, mert hideg van (szép lenne, ha egész télen nem szellőztetne az ember). A képemről ég a bőr, mikor valaki feljön hozzánk. Szóltam reggel, hogy nyisson ablakot, de nem nyitott, inkább elkezdett velem ordítozni ...
fel
le
2013. november 25.-i jegyzet:
Hiába építget a pszichiáter, ha apám folyton visszavet a javulásban. Ma voltunk családterápián, a húgomnak is kellett volna jönni, de egyrészt iskolában volt, másrészt biztos nem jött volna el. Talán jobb is, mert elég volt az is, amit az apámtól kaptam. Mindig csak a rosszat látja meg bennem, csak a hibáimmal jön, a szakember előtt is simán lealázott, rá is szólt a doki. Semmibe vesz mindent, ami velem kapcsolatos. Semmi rendszer nincs az életünkben, nyugalom sincs, pedig ezek kellenének a doki szerint is. Letolta néhány dologért, de neki állt feljebb, nem hajlandó beismerni, ha hibázik. Többször is szólt neki a doki, hogy ne keltsen bennem bűntudatot, sem pedig olyan érzést, hogy rossz vagyok, de meg sem hallotta. Végig próbált lenyomni, de észrevette a szakember. Jólesett, hogy valaki legalább látja milyen is valójában, mert mindenki előtt megjátssza magát. Úgy felhúzott és megalázott, hogy bekattantam és kirongyoltam a folyosóra. Semmi szeretetet ...
fel
le
2013. november 19.-i jegyzetem:
Megindult az étvágyam is. Megint azt érzem, hogy nincs akadály, mindenre képes vagyok, minden jó, minden szép, ok nélkül röhögök, stb. Pont jókor jött ez, mert holnap reggel utazunk le a nagynénémékhez és nem lenne jó búval ba*ott fejjel odamenni. :-D Csak győzzék majd idegekkel a szófosásomat, meg a hirtelenségemet. Be vagyok már zsongva, hogy megyünk, mert szeretek velük lenni. Elég kocka vagyok, de most nem fog hiányozni a netezés, örülni fogok, hogy együtt vagyunk. Kaptam Frontint az egyik ismerősömtől, mert elfogyott az enyém, viszont muszáj, hogy legyen nálam. Odaadta az egész üveggel, mert Ő már nem szedi. Jó lenne, ha én is leállhatnék vele, de egyelőre jó, hogy van. Azt sem tudom mit írjak, annyi minden cikázik az agytekervényeimben, megint rohannak a gondolataim. Ma megint aludtam egy csomót. Délután néztem a tv-t, ment a Cobra 11. Fürdenem kell, aztán lefeküdni, mert korán kelünk. Mondjuk gyanítom, hogy nem fogok aludni, mert aludtam ...
fel
le
2013. október 28.-i jegyzetem:
A kontroll decemberben volna esedékes, de mostanában gyakran jön az az erős lábfájás, mint ami tegnap este is volt. Olyan érgörcsök jönnek, hogy úgy érzem felrobban a lábam térdtől lefelé, de van, hogy combtól végig. Lüktet/nyom/feszít és majd' becsinálok. Most ugyan megkaptam az értágítót, de majd megérdeklődöm, hogy a műtétet meg lehet-e csinálni lábon is, mert csak kézről beszélt a doki. Kérnem kell beutalót hozzá. Ma lementem a háziorvoshoz, de már késő volt ahhoz, hogy elérje, holnap megbeszél vele egy időpontot.
fel
le
2013. október 23.-i jegyzetem:
A Gergővel kicsesztünk az egyik szomszéddal. Macskákat mérgezett a pali és betelt emiatt a poharam, meg akartam szívatni. Ugyanebben a lépcsőházban laktunk, csak mi akkor másik lakásban, nem a mostaniban. Mondtam a Gergőnek, hogy van egy ötletem, szóval fogtuk a kötelet és lazán hagyva azt összekötöttük a két szemközti lakás kilincsét - az egyikben a fent említett gazember élt -, majd becsengettünk mindkét helyre és elbújtunk a lépcsőhöz. Mi odaláttunk, de a két lakó nem látott minket. A Kerekes bá' ki is nézett, hogy ki csengetett, majd amikor a feje kint volt, nyílt a másik ajtó is és mivel össze voltak kötve a kilincsek, ahogy nyílt a másik ajtó, emezt becsukta volna, csak ott volt a gazember feje. :-D Nem lett baja, de piszkosul káromkodott. Egyikük sem értette mi van, mi meg alig bírtuk magunkban tartani a röhögést.
A töri tanárunk szigorú volt, mindig ordibált, hozzánkvágta a kulcscsomóját - ami volt vagy hatszáz kiló - és a naplót is ...
fel
le